A közmunkások sok kárt tesznek akaratlanul is a környezetünkben, ami nehezen orvosható

A bokrok, fák kivágása, nádasok eltüntetése gyakran védett madarak fészkelő-, rovarok, rágcsálók, csigák búvóhelyeit szünteti meg, s felszámolja az amúgy is fogyatkozó állományú apróvadak élőhelyeit - mondta el lapunknak dr. Szabó Marcel, az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek védelmét ellátó helyettese. Hozzátette: akár a hatályos alsóbb szintű jogszabályoknak megfelelve is megtörténhetnek ezek a károsítások, de előfordul, hogy a szükséges engedélyeket nem szerzik be.

- Először a sajtó híradásaiban találkoztunk ezzel a problémával, majd természetfotósok, vadászkamarai vezetők, környezetvédő civil szervezetek munkatársai számoltak be arról, hogy a közmunkásoknak a környezetük rendbetételét, vízfolyások mederrendezését célzó munkája sokszor természetközeli élőhelyek károsításával jár együtt. A bokrok, fák kivágása, nádasok eltüntetése gyakran védett madarak fészkelő, rovarok, rágcsálók, csigák búvóhelyeit szünteti meg, s felszámolja az amúgy is fogyatkozó állományú apróvadak élőhelyeit.

Fotó: Szendi Péter

Zalától Borsodig, Baranyától a Hajdúságig az ország számos pontján előfordulnak ilyen természetkárosítások. A probléma elterjedtségének feltérképezése céljából felhívást tettek közzé a zöld civilszervezetek levelezőlistáján, és informálódtak természetvédő partnereik körében. A válaszok megerősítették, a probléma meglehetősen elterjedt. De örvendetes hírek is érkeztek arról, hogy ahol a közmunka természetvédelmi ismeretekkel párosul, ott kifejezetten pozitív természeti hozadéka lehet. Az idegenhonos özönnövények (gyalogakác, selyemkoró, bálványfa) gyérítése például közmunkásokkal hatékonyan elvégezhető.

A szakember szerint az igazi nehézséget az jelenti, hogy az alsóbb szintű jogszabályoknak megfelelve is megtörténhetnek ezek a károsítások: akár lehet is vízügyi engedélyük a kisvízfolyások növényzetét elpusztító brigádoknak. De az is lehetséges, hogy elmulasztják a szükséges engedélyek megszerzését is.

- Védett természeti vagy Natura 2000 területek esetében az engedélyek megszerzésére kiváltképp figyelni kellene. Van azonban egy fontos új, kellően még nem respektált szempont is: a nemrég született Alaptörvény a természetvédelem egészen új minőségét képviseli, amikor a természeti erőforrások, mint a nemzet közös öröksége védelmét mindenki kötelességévé teszi. A „mindenkibe” a vízügy munkatársaitól az önkormányzati vezetőkig a közmunkáért felelős intézmények és személyek is beletartoznak. Az Alaptörvény „P” cikke külön kiemeli a biológiai sokféleség védelmét - márpedig amikor az ország ökológiai hálózatának fontos részét képező zöldfolyosókat megsemmisítik, az vitán felül a biodiverzitás súlyos sérelmét jelenti. Alapvető szemléletváltásra van szükség, s ezt a jogalkotástól a hatósági munkán át a közmunkák szervezéséig minden téren érvényre kell juttatni. A természet alkotmányos védelmet nyert, aminek konzekvenciáit még csak igen kis részben vontuk le.

Az élőlények életciklusa, valamint az élőhely-közösségek összetettsége miatt a természetpusztítás csak nagyon hosszú idő alatt és sokszor csak részlegesen orvosolható. A megoldást maga a természet adja - ha hagyják a természeti folyamatokat háborítatlanul lejátszódni - tette hozzá dr. Szabó Marcell.

- A probléma az, hogy a modern ember szebbnek tart egy városi parkot a cserjésnél; egy kövezett sétányt egy korhadó fákkal teli ártéri erdőnél, holott éppen ez utóbbiak a biológiai sokféleség valóságos kincsesbányái. A természettel együttműködni kellene, nem pedig minden áron átalakítani, „legyőzni” azt. S akkor a jogalkotást és - alkalmazást is könnyebb lenne „zöldíteni”.

Dr. Markovics Tibor, az Őrségi Nemzeti Park igazgatója elmondta, hogy Vas megyében is sok esetben jogszerűtlenül végeznek cserjeirtást vagy vágnak ki fákat. A nemzeti parkban is dolgoznak közmunkások, őket tanfolyamon tanítják az eszközök helyes használatára, és felügyelet mellett, irányítással dolgoznak a természetvédelmi területen.

- A tömeges cserjeirtás a madarakra nagyon veszélyes - folytatta az igazgató. - Elveszítik a fészküket, nincs hol kikelniük a madárfiókáknak. Erről tanulmány is készült már, hatása érződik egész Európában. Az elmúlt 20 év alatt emiatt több madárfaj is visszaszorult. Ehhez az is hozzájárul, hogy tarra vágják a fákat, és a területet egybeszántják. Így eltűnnek a korábbi mezőgazdasági parcellák, nincs hová elbújniuk a madaraknak, kisebb állatoknak. A másik nagy gond, az aprítékolt fa. Ez egy új termék a piacon, nagy igény van rá. A fasorok korábban nem hoztak pénzt, most viszont megjelent egy új bevételi forrás abból, hogy levágják a fák ágait télen és aprítékként fűtőanyagnak eladják.

Sokan azzal takaróznak, hogy ez jót tesz a fáknak, de szerinte ez egyáltalán nem így van. Arra viszont senki nem gondol - teszi hozzá -, hogy ezzel a rovarvilágot és a gombákat is pusztítják. Ezek a fák nem állnak védelem alatt, így ez nem ütközik törvényi szabályozásba. Az országban több magáncég jött létre, amely erre szakosodott. Illetve arra, hogy tarra vágjanak fasorokat. Emiatt az országban több helyütt sok természeti kár keletkezett az elmúlt időben.

Az igazgató szerint az önkormányzatoknál dolgozó közmunkások nem rossz szándékból nyúlnak szakszerűtlenül, nem kellőképpen körültekintően a növényekhez, csak éppen nem értenek hozzá. Ilyenkor elég lenne egy telefon, s az igazgatóságnál szívesen segítenek.

- A patakoknál az elmúlt években sok helyütt medertisztítás történt - emelte ki dr. Markovics Tibor. - A vízügyi igazgatósággal minden esetben egyeztetünk ilyenkor. Azt kérjük, hogy ha vágnak is ki fákat, legalább az egyik oldalon hagyjanak meg belőlük, hogy legyen helyük a madaraknak. Ilyenkor arra is figyelni kell, hogy egy hűs árnyékot adó fa alatt a víz hőmérséklete is alacsonyabb, más az élővilága, mint a melegebb vizekének. Ha viszont kivágják a fákat, a nap felmelegíti a vizet, máris változik az élővilág. A természetvédelmi oltalom alatt álló növényekhez csak engedéllyel nyúlhatnak hozzá. Ezt a vegetációs időben lehet megtenni. A madarak fészekrakása márciusban elkezdődik, és körülbelül szeptember közepéig tart. Ebben az ügyben lehet kompromisszumos megoldást találni.

A Szombathelyi Erdészeti Zrt. odafigyelve a természetre végzi a téli fakitermelési munkákat az erdőbenAz Őrségi Nemzeti Parkban is dolgoznak közmunkások, akiket tanfolyamon tanítanak az eszközök helyes használatára és felügyelet mellett, irányítással dolgoznak a természetvédelmi területen. A parkban odafigyelnek arra, hogy ne tegyenek kárt a természetben. Ez azonban nem mindenütt van így, sokszor a közmunkások, hozzá nem értők - akaratlanul - de kárt okoznak a fák, cserjék irtásával.