Hírek

2015.12.26. 11:10

A médiáról átnyergelt a biológiára, most kutat

Sikeres pályakezdés után is előfordulhat olyan helyzet, ami arra inspirál, hogy régi vágyakat, álmokat elővéve módosítsunk, új vágányra álljunk. Lovász Lilla története arra példa, hogy lehet - mint a GPS - újratervezni az útvonalat, egyszer csak teljesen mást csinálni, és azt is örömmel, talpraesetten, jó eredményekkel, akár nagy küzdés árán.

Tóth Tímea

A fiatal kutató 33 éves, idén szeptemberben ment Svájcba, hogy zoológusként a felnőtt madarak ivararányait kutassa. Korábban újságíró-fotóriporter volt a Pannon Lapok Társaságánál, nyolc évig főállásban, aztán külsősként továbbra is, az Utazó oldalakon még mindig találkozhatunk a nevével. De hogy állt be ez a váratlannak látszó fordulat, hogy biológiával kezdett foglalkozni, és közel 30 évesen beült a tinik közé emelt szintű érettségit tenni, hogy felvegyék az egyetemre?

- A gyerekkori mezítlábas békafogdosás a vajdasági Szilágyin, és a közeli halastó madarai bevésődtek. Soha nem pipettázó akartam lenni, hanem az a gumicsizmás biológus, aki egész nap a szabadban van, és nyakig sárosan érzi jól magát - meséli Lilla, aki tudományos ismeretterjesztő cikkeket írt a Fejér Megyei Hírlapban és a Vas Népében, akkor is, amikor Szombathelyen a Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi Karának hallgatója volt. Népszerűsítette a természettudományokat, de nemcsak írásban, hanem a biológiai intézet számára a promóciós videót is ő készítette.

Lovász Lilla a szakdolgozatát a barkóscinegék párképzési stratégiája és populációdinamikája témában írta, dr. Gyurácz József segítőkész, hatékony útmutatása mellett, aki jelenleg is egyengeti a pályáját. A Dinnyési-fertőn 12 év során rögzített adatokat dolgozta fel, egyenként digitalizálva a papíralapú adatsort, tízezer egyed információit fésülve össze.

- Napokat ültem egy csónakban, a nádasban filmezve a barkóscinegék viselkedését, persze késő ősszel, mikor máskor, amikor a víz már alig több mint 4 fokos, és mozdulni se lehet, nehogy észrevegyenek a madarak. A tudományos diákköri dolgozatom miatt együtt töltöttem a karácsonyt a tanár úrral, mert január első napjaira esett az OTDK leadási határideje, és az utolsó két hét hajrája az ünnepekre esett. Nem minden tanár tette volna meg, hogy szenteste is állandó e-mail váltásban javítgassa a botladozó leendő kutató első tudományos munkáját. A folyamatos közéleti és tudományos tevékenység mellett a tanulmányi átlagra is kellett figyelni, hogy anyagilag kivitelezhető legyen az egyetem. Sikerült megnyerni a köztársasági ösztöndíjat, kétszer is.

Dr. Tobias Roth, a kutatásban részt vevő statisztikus és a kislánya (mint legifjabb biológus generáció), középen Lovász Lilla, jobbról a témavezetője, dr. Valentin Amrhein a bázeli egyetem Petite Camargue-i kutatóállomásán. Hobbijuk egyben a szakmájuk, életük is (Fotó: Iryna Roth)

Az államvizsga után Lilla a Bázeli Egyetemre jelentkezett, Zoológia MSc-re, fel is vették, de egy adminisztrációs baki miatt ez csak az utolsó pillanatban derült ki, így volt öt napja, hogy elrendezze az itthoni dolgait, összepakoljon és útnak induljon. Lakást sem sikerült ennyi idő alatt találni, de a témavezetője, Valentin Amrhein segített: felajánlotta, lakhat az egyetem kutatóházában, ami egy természetvédelmi terület kellős közepén van.

- A ház és a környező épületek a 19. században alapított lazactenyésztő farm idejét idézik, a korabeli stílust meghagyva újították fel őket, így egészen romantikus hatást kelt a környék. Úgy érzem magam, amikor esténként a 40 perces bicikliút után megérkezem az egyetemről, mintha valami mesebeli erdő közepén lévő mézeskalács házikóba lépnék be. A lakhatásért cserébe önkéntes munkát végzek, a természetvédelmi terület bővítésre kiszemelt részén figyelem, milyen madárfajok milyen gyakorisággal találhatók a területen. Ezen kívül egy nemrégiben létesített ökológiai folyosón madárgyűrűző akcióba kezdtünk egy helyi gyűrűző segítségével, hogy kimutassuk, mennyire fontos az efféle folyosó a környék madarai számára. Úgy látszik, a hipotézis beigazolódik, rengeteg madarat fogunk hétről hétre. Mind az átvonuló populációk, mind a helyben telelő fajok számára kulcsfontosságú ez a kis szelet természet a kultúrsivatag közepén.

A mesterképzésben Lilla szakdolgozati témája szintén ornitológiával kapcsolatos: a felnőtt madarak ivararányait vizsgálja, egyes, a fészkelési időszakban gyűrűzött fajok tojó - hím arányát figyelembe véve. Kinti tanára, dr. Valentin Amrhein mellett dr. Gyurácz József is megint óriási segítséget nyújt. A kutatócsapatnak tagja az angliai Bath egyetemének magyar professzora, dr. Székely Tamás, illetve a svájci Sempach-i Madárvárta két statisztikusa is.

- Csak a doktori disszertációig kell kihúzni valahogy anyagilag is, mert sajnos a magyar állam nem könnyíti meg azok dolgát, akik úgy gondolják, hogy a régi jól bevált módszert követve érdemes külföldön tapasztalatot szerezni, majd azt otthon kamatoztatni - tudjuk meg Lillától.

Az elszánt kutatót nem rettentik el a nehézségek, egyelőre még tart a megtakarított pénze. Arra is felkészült, hogy jövőre elvállaljon valami éjszakai árufeltöltést, hogy fenntartsa magát a tanulás, írás közben, akár szakmába vág, akár nem. Be akarja fejezni, amit elkezdett.

 

A bölények adják a következő témát

Ha már zoológus az ember, értsen sok mindenhez - ez a mottója Lilla témavezetőjének. Így jövő szemeszterben kameracsapdázás és élvefogó kisemlős-csapdázás módszerével térképezi majd fel az ugyancsak a természetvédelmi terület részét képező Rajna-sziget emlősfaunáját. Nem véletlenül: tervben van a bölények visszatelepítése a területre, amit széleskörű vizsgálatoknak is meg kell előzniük. Ha minden a terv szerint alakul, a bölény-projekt jó témát adhat a doktori disszertációhoz.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!