A Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ lényege és előnyei

2013. január 14., 08:29 szerző: Kupi Györgyi
hozzászólás
Szombathely – Kiemelt fejlesztési térség lett a Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ, amely vasi, zalai vállalkozások és Szombathely, Szentgotthárd és Zalaegerszeg önkormányzatának együttműködésével jött létre.

De mi van az elnevezés, projekt mögött, hogyan lehet aprópénzre (vagy talán nem is annyira apró) váltani egy ilyen projektet? Kérdéseinkkel Brumbauer Józsefet, a BPW Hungária Kft. igazgatóját és Molnár Miklóst, Szombathely gazdasági alpolgármesterét kerestük meg.

– A válság után a térség nagyvállalatai úgy látták, hogy a fennmaradáshoz és a növekedéshez szükség van egy közös stratégiára, úgy a források, további tőke idevonzására, mint a jól képzett munkaerő létszámának bővítése, megtartása érdekében. Utóbbihoz olyan települések szükségesek, ahol az emberek szeretnek élni – utalt Brumbauer József az előzményekre.

A munka már 2010-ben megkezdődött a vállalkozások együttműködésével, melynek során a gazdaság megfogalmazta azt is, hogy az önkormányzatok hogyan tudnák segíteni a gazdaságfejlesztést. Kialakult az összhang a gazdasági és a helyi politikai szereplők között, létrejött a térségi összefogás – mert külön-külön Vas és Zala ehhez kevés lett volna – 2011-ben pedig már miniszteriális szinten kezdődtek meg az egyeztetések. Ennek a folyamatnak és munkának az eredménye a kiemelt státusz. A stratégia hosszú távra szól, 2020-ig fogalmazták meg a céljaikat, és határozták meg a konkrét feladatokat az infrastruktúra, képzés, kutatás-fejlesztés, kis és középvállalkozások fejlesztése, a társadalmi környezet területén.

 

A BPW Hungária Kft. üzemcsarnoka. A cégnek is fontos szerep jut majd a központ működése során (Fotó: Benkő Sándor)

Brumbauer József hozzáteszi: az igazi munka, a célkitűzések végrehajtása most kezdődik, ehhez azonban már egy munkaszervezetet is létre fognak hozni.
A térség versenyképes a nemzetközi piacon. Van jól képzett munkaerő, közel van a legnagyobb felvevőpiac (Nyugat- és Közép-Európa), és a vállalkozások rugalmasak, a kisebb, speciális igények kielégítését is meg tudják oldani, ami pénzben is mérhető érték a piacon. Gyerekcipőben jár viszont a térségben a kutatás-fejlesztés (K+F). Éppen a Zalaegerszegi Technológia Centrum koordinálásával készülnek egy pályázatra, amelyen csak konzorciumok vehetnek részt, és előnyt jelent, ha a pályázók vállalják, hogy a kkv-knak eszközöket biztosítanak az ő K+F tevékenységük elősegítésére, amely viszont a kisebb vállalkozások beszállítói lehetőségeit növeli. Egy jól felkészült, rugalmas kis- vagy középvállalkozás pedig akkor is megtalálhatja a vevőjét, ha egy korábbi üzletfele kiesik – mutatott rá az igazgató.

Arra a kérdésemre, hogy lát-e példát akár Nyugat-Európában hasonló összefogásra, azt a választ kapom, hogy igen, bár ott regionális szinten léteznek az együttműködések. Brumbauer József hozzáteszi, hogy ott a politika sokkal érzékenyebb a gazdaság igényeire, erősebb az együttműködés.

Molnár Miklós alpolgármester a politika érzékenységével kapcsolatban azt mondja, hogy 2010-ben látszott: nem lehet az önkormányzat pénzügyeit kizárólag a kiadások csökkentésével kezelni, a biztonságos működéshez nagyobb bevételekre van szükség. Erre egyetlen, hosszú távon stabil lehetőséget a gazdaságfejlesztés nyújt. A városnak ebben az a szerepe, hogy azokat a feltételeket biztosítsa, amelyek a gazdaság fejlődéséhez elengedhetetlenek. Ebből persze minden lakos profitál, legyen szó akár egy bölcsőde, akár egy buszmegálló vagy egy intermodális pályaudvar megépítéséről.

– Az érdekek ezer ponton egybeesnek – fogalmaz az alpolgármester. Az oktatás kiemelt feladat, bár ez már nem önkormányzati kézben van, de a város továbbra is elő tudja segíteni, hogy a szakképzés kiszolgálja a magasan kvalifikált munkaerő iránti igényt. Ez vonz ugyanis olyan tőkét a városba, amely drága és modern technológiával dolgozik, ezért hosszú távra tervez, és egy változó piaci környezetben is talpon tud maradni.

– A város stratégiai döntéseibe a gazdasági élet szereplőit is be kell vonni – szögezi le Molnár Miklós. Ugyanígy az önkormányzat felségterületén kívül eső szereplőket is, például a felsőoktatást: a Savaria Egyetemi Központban 2013 őszén a valós piaci igényeken alapuló logisztikai és minőségbiztosítási mérnökök képzése indulhat meg. Arra a kérdésemre, hogy miért éppen Zalával fogtak össze, hiszen Zalaegerszeg és Szombathely eddig inkább vetélytársként nézett egymásra, Molnár Miklós megjegyzi, hogy a két városnak ahhoz nem volt elég ereje, hogy saját elképzeléseit sikerre vigye, viszont a két térség jól kiegészíti egymást. Az összefogásban olyan lehetőség van, amelyet mindegyik (Szentgotthárddal együtt mindhárom) település felismert. Azt a gazdasági erőt, amely együtt jelenik meg, már nem lehet figyelmen kívül hagyni a központi döntéseknél, és ez meg is jelent a kiemelt járműipari központ státusz elnyerésében.

Kupi Györgyi

hozzászólás

Facebook

Hozzászólások