A Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ lényege és előnyei

2013. január 14., 08:29 szerző: Kupi Györgyi
hozzászólás
Szombathely – Kiemelt fejlesztési térség lett a Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ, amely vasi, zalai vállalkozások és Szombathely, Szentgotthárd és Zalaegerszeg önkormányzatának együttműködésével jött létre.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

De mi van az elnevezés, projekt mögött, hogyan lehet aprópénzre (vagy talán nem is annyira apró) váltani egy ilyen projektet? Kérdéseinkkel Brumbauer Józsefet, a BPW Hungária Kft. igazgatóját és Molnár Miklóst, Szombathely gazdasági alpolgármesterét kerestük meg.

– A válság után a térség nagyvállalatai úgy látták, hogy a fennmaradáshoz és a növekedéshez szükség van egy közös stratégiára, úgy a források, további tőke idevonzására, mint a jól képzett munkaerő létszámának bővítése, megtartása érdekében. Utóbbihoz olyan települések szükségesek, ahol az emberek szeretnek élni – utalt Brumbauer József az előzményekre.

A munka már 2010-ben megkezdődött a vállalkozások együttműködésével, melynek során a gazdaság megfogalmazta azt is, hogy az önkormányzatok hogyan tudnák segíteni a gazdaságfejlesztést. Kialakult az összhang a gazdasági és a helyi politikai szereplők között, létrejött a térségi összefogás – mert külön-külön Vas és Zala ehhez kevés lett volna – 2011-ben pedig már miniszteriális szinten kezdődtek meg az egyeztetések. Ennek a folyamatnak és munkának az eredménye a kiemelt státusz. A stratégia hosszú távra szól, 2020-ig fogalmazták meg a céljaikat, és határozták meg a konkrét feladatokat az infrastruktúra, képzés, kutatás-fejlesztés, kis és középvállalkozások fejlesztése, a társadalmi környezet területén.

 

A BPW Hungária Kft. üzemcsarnoka. A cégnek is fontos szerep jut majd a központ működése során (Fotó: Benkő Sándor)

Brumbauer József hozzáteszi: az igazi munka, a célkitűzések végrehajtása most kezdődik, ehhez azonban már egy munkaszervezetet is létre fognak hozni.
A térség versenyképes a nemzetközi piacon. Van jól képzett munkaerő, közel van a legnagyobb felvevőpiac (Nyugat- és Közép-Európa), és a vállalkozások rugalmasak, a kisebb, speciális igények kielégítését is meg tudják oldani, ami pénzben is mérhető érték a piacon. Gyerekcipőben jár viszont a térségben a kutatás-fejlesztés (K+F). Éppen a Zalaegerszegi Technológia Centrum koordinálásával készülnek egy pályázatra, amelyen csak konzorciumok vehetnek részt, és előnyt jelent, ha a pályázók vállalják, hogy a kkv-knak eszközöket biztosítanak az ő K+F tevékenységük elősegítésére, amely viszont a kisebb vállalkozások beszállítói lehetőségeit növeli. Egy jól felkészült, rugalmas kis- vagy középvállalkozás pedig akkor is megtalálhatja a vevőjét, ha egy korábbi üzletfele kiesik – mutatott rá az igazgató.

Arra a kérdésemre, hogy lát-e példát akár Nyugat-Európában hasonló összefogásra, azt a választ kapom, hogy igen, bár ott regionális szinten léteznek az együttműködések. Brumbauer József hozzáteszi, hogy ott a politika sokkal érzékenyebb a gazdaság igényeire, erősebb az együttműködés.

Molnár Miklós alpolgármester a politika érzékenységével kapcsolatban azt mondja, hogy 2010-ben látszott: nem lehet az önkormányzat pénzügyeit kizárólag a kiadások csökkentésével kezelni, a biztonságos működéshez nagyobb bevételekre van szükség. Erre egyetlen, hosszú távon stabil lehetőséget a gazdaságfejlesztés nyújt. A városnak ebben az a szerepe, hogy azokat a feltételeket biztosítsa, amelyek a gazdaság fejlődéséhez elengedhetetlenek. Ebből persze minden lakos profitál, legyen szó akár egy bölcsőde, akár egy buszmegálló vagy egy intermodális pályaudvar megépítéséről.

– Az érdekek ezer ponton egybeesnek – fogalmaz az alpolgármester. Az oktatás kiemelt feladat, bár ez már nem önkormányzati kézben van, de a város továbbra is elő tudja segíteni, hogy a szakképzés kiszolgálja a magasan kvalifikált munkaerő iránti igényt. Ez vonz ugyanis olyan tőkét a városba, amely drága és modern technológiával dolgozik, ezért hosszú távra tervez, és egy változó piaci környezetben is talpon tud maradni.

– A város stratégiai döntéseibe a gazdasági élet szereplőit is be kell vonni – szögezi le Molnár Miklós. Ugyanígy az önkormányzat felségterületén kívül eső szereplőket is, például a felsőoktatást: a Savaria Egyetemi Központban 2013 őszén a valós piaci igényeken alapuló logisztikai és minőségbiztosítási mérnökök képzése indulhat meg. Arra a kérdésemre, hogy miért éppen Zalával fogtak össze, hiszen Zalaegerszeg és Szombathely eddig inkább vetélytársként nézett egymásra, Molnár Miklós megjegyzi, hogy a két városnak ahhoz nem volt elég ereje, hogy saját elképzeléseit sikerre vigye, viszont a két térség jól kiegészíti egymást. Az összefogásban olyan lehetőség van, amelyet mindegyik (Szentgotthárddal együtt mindhárom) település felismert. Azt a gazdasági erőt, amely együtt jelenik meg, már nem lehet figyelmen kívül hagyni a központi döntéseknél, és ez meg is jelent a kiemelt járműipari központ státusz elnyerésében.

Kupi Györgyi

hozzászólás

Facebook

Hozzászólások