A Savariában sem rakták vissza a kihúzott tételeket – országszerte zajlanak a szóbeli érettségik

Megkezdődtek az iskolákban a szóbeli érettségik, ezúttal a Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium Savaria Szakképző Iskolájába látogattunk el, hogy az érettségi előtt álló, amúgy is izguló diákokat sokkoljuk a kérdéseinkkel. Előtte azonban Sümegi Tamás tagintézmény-vezetőhöz mentünk, akitől megtudtuk: idén az iskolában normál keretek között 109-en érettségiznek, de az előrehozott és kiegészítő érettségikkel együtt összesen 130-an. Megtudtuk, emelt szinten tízen tettek érettségi vizsgát, amelyeknek a hivatalos eredményei még nem ismertek, de előzetesen annyit lehet tudni, hogy jól sikerültek.

Sümegi Tamás intézményvezető. Fotó: Cseh Gábor

A most zajló középfokú szóbelik egészen jövő hét péntekig tartanak. Sümegi Tamás elmondta: a vizsgáztatás nem betűrendben zajlik, olyan beosztást kellett készíteni, ami a tanárok és a diákok időbeosztását vette figyelembe, mivel sokan érettségiznek testnevelésből külső helyszíneken. Lesz olyan nap, amikor két osztály is érettségizik párhuzamosan, sőt náluk többen rendészeti ismeretekből is érettségiznek, ami egyáltalán nem tekinthető általánosnak, emelte ki Sümegi Tamás. Arra a kérdésre, hogy izgulnak-e a diákok, határozott igen volt a válasz, megtudtuk: a nyitó értekezleten mindenkin látszott a feszültség és az izgalom. Mint minden vizsgán, itt is a diákok érdekeit tartják szem előtt a tanárok, vagyis azt próbálják kideríteni, hogy mit tudnak, és nem azt, hogy mit nem. A vizsgák egyébként minden nap nyolc órakor kezdődnek, majd az elnöki megnyitó után 18 óráig tarthatnak, de lesz olyan nap, amikor hamarabb végeznek, megtudjuk éppen ilyen volt az első nap is. A tagintézmény-vezető kiemelte: bár az időjárás egyelőre kegyes volt a vizsgázókhoz, az érettségi klimatizált teremben zajlik náluk.

Mielőtt a vizsgázókhoz indultunk volna, Sümegi Tamás arra kért, hogy mivel a diákok nagyon idegesek, kérdéseimet nagyon finoman tegyem fel, nehogy még jobban izguljanak.

Az intelmet megfogadva közelítettem a még mindig tételeket böngésző négy sráchoz, Horváth Marcell, Tóth Apor, Szemes Róbert és Réczeg Bálint egyáltalán nem tűnt izgatottnak, de mint megtudtam, ez csak a látszat volt. Ahogyan Marcell fogalmazott, belül már rég összeomlottak. Megtudtam, hogy mindjárt az írásbelik után elkezdték a tanulást, sőt még hétfőn reggel is a tételeket böngészték. Marcell elmondta: jó pár olyan tétel van, amit egyáltalán nem szeretne kihúzni. Ő a hosszabbakat és nehezebbeket egyszerűen kihagyta,  lesz, ami lesz, mondta, az egyszerűbbeket, rövidebbeket, könnyen megjegyezhetőket pedig megtanulta. A tételeket nem rakják vissza, ami abban az esetben, ha a nehezeket kihúzzák jó, ha a könnyűekkel történik ugyanez, akkor rossz. Arra a kérdésre, hogy melyik tárgytól tart igazán, azt válaszolta, nála éppen sorrendben nehezednek a dolgok. Az angollal nem lesz gond, magyarnál a nyelvtan még menni fog valahogyan, az irodalomtól már tart, a történelem a legnehezebb, itt a hidegháború témakörét szeretné leginkább elkerülni, választott tantárgyából, az informatikából pedig meg sincs az összes tétele.

Apor is tanult még hétfő reggel, hogy valamit azért mindenképpen tudjon mondani, bármit is húz. Ő az angolnál a betegségektől tart, történelemben pedig Rákóczit és a dualizmus korát szeretné elkerülni, a magyarral és az informatikával pedig nem lesz gond.

Azzal próbáltam nyugtatni a srácokat, hogy ha túllesznek rajta, majd látni fogják, hogy nem is volt olyan vészes az érettségi, csakhogy közben hírek érkeztek. Töriből kihúzták a Római köztársaság válságát, infóból a vírusokat, magyarból pedig a Sorstalanságot és ezek bizony rossz hírek, mert ezek könnyű tételek, a nehezek viszont még bent maradtak. Megtudtam: a tételhúzásnál a srácok nem taktikáznak majd, a megérzéseikre hallgatva húznak egyet középről és lesz, ami lesz. Tizenegy óra körül jött ki az első vizsgázó, aki túljutott az érettségin. Kiss Dániel Bence húzta magyarból a Sorstalanságot, nyelvtanból pedig a rertorikáról kellett beszélni, az angol pedig nagyon könnyű volt. Mint megtudtam, az elején ő is izgult, de most már megnyugodott. Ezek után én is hagytam a négy srácot, hiszen nemsokára ők következtek. Emlékszem, amikor én érettségiztem az utolsó nap már pusztán betűlevesnek tűntek a tételek, ezért otthon is hagytam mindent, inkább azzal törődtem, hogy nyugodt legyek, ez mondjuk a négy sráchoz hasonlóan nekem se sikerült, viszont az érettségi igen, remélem éppen így jártak ők is...