A vasárnapi zárva tartás óta többen járnak misére – A szombathelyi kórházlelkészre mindig számíthatnak

Molnár Árpád édesapját papnak szánták, ám ő mindig nemet mondott a hivatásra. Négy fia közül azonban mindenki elkezdte a papi szemináriumot. Végül Árpád atya és legidősebb testvére választotta az Úr szolgálatát. Az atya nyolc éve pedig már a kórházlelkész feladatait is ellátja a szombathelyi Markusovszky kórházban. Elhivatottsága már több mint negyven éve megmutatkozott: amikor osztálytársaival meglátogatták egyik professzorukat otthonában, Árpád atya a tanár karosszékben ülő édesanyjával foglalkozott, amíg a többiek megnézték a gazdaságot. Akkor és ott úgy érezte: az asszony mellett hasznosabb lehet.

Fotó: A szerző

Árpád atya számos történetet mesélt, hogy jobban megértsem: minden haldoklónak vagy betegnek szüksége van a bocsánatkérésre és a megbocsátásra. A kölcsönös bocsánatkérés után ugyanis megnyugszik a beteg és a családtagjai is. – Régebben csak súlyos esetben lehetett a betegek kenetét felvenni. A kenettel kapcsolatban azonban van egy fontos kijelentése a szentírásnak: „az Úr megszabadítja kötelékeitől, és talpra állítja a beteget". Éppen ezért tévhit, hogy csak a haldoklóhoz kell papot hívni. Márk érsek mesélte, hogy egyszer egy haldokló nénihez hívták a pákai plébánia közelében, ahol fel is vették a betegek kenetét. Két hét múlva az érsek ismét arra járt, de akkor már a tyúkokat etette az udvaron a néni. A betegek kenete, ha engedjük, talpra állítja a beteget. Ha pedig valaki nem tud beszélni, akkor én mondom el a szövegét – tette hozzá Árpád atya.

A kórházlelkész szerint ha jót akarunk beteg hozzátartozóinknak, akkor közelebb engedjük hozzá az Urat. Amikor ugyanis közeledik valaki a túlsó parthoz, megnyugvásra van szüksége. Békességre pedig csak akkor lel, ha megszabadították bűneitől. Árpád atya szerint a bűnös embernek nem lehet békessége: lehet tekintélyes bankszámlája, biztonsági őre, sok barátja, mindez nem elég. – Ha megkérdezem egy öreg nénitől, hogy miért imádkozik, mit kér Istentől, általában azt válaszolják: erőt, egészséget. Utána viszont megszólal a lelkiismeretük is: békességet.

Nem egyszer fordult elő Árpád atyával, hogy agyhalott beteghez hívták. A kórházlelkész szerint azonban ebben az állapotban is érti valaki, amit mondanak neki. Az atya elmesélte, hogy egy agyvérzéses bácsihoz bement egyszer a szintén agyvérzéses felesége, akivel korábban is sokat veszekedtek. Amikor az asszony elkezdett beszélni a férjéhez, felment a férfi vérnyomása. A nővér szólt az asszonynak, hogy ne bántsa a férjét, mert baj lesz. A vérnyomása pedig ezt követően már nem emelkedett tovább.

A halál gondolatát akár hétköznapinak is mondhatjuk: mindenki tisztában van vele, hogy így vagy úgy, de véget ér egyszer az élete. Azt azonban mindig nehezebb feldolgozni, ha a gyermekünk idő előtt hal meg. Megkérdeztem Árpád atyától, hogyan lehet vigaszt nyújtani azoknak a szülőknek, akiknek látniuk kellett gyermekük halálát. A kórházlelkész egy idézettel válaszolt, amelyet a gyermekek temetésén szoktak énekelni: „Jól jártál te szép virágszál, mert nagy örömre jutottál." Az ártatlan kisgyermek ugyanis könnyebben jut az égbe.

Árpád atya minden héten legalább egyszer tart a kórházban misét, ahova bárki mehet: betegek, hozzátartozók, kórházi dolgozók. Érdekességként jegyezte meg, hogy a vasárnapi zárva tartás miatt a létszám is szépen emelkedik. Amikor pedig éppen nem beteghez hívják, a kórházi osztályokat látogatja olyan betegek után kutatva, akiknek segítséget nyújthat. Szerencsére ritkán fordul elő, hogy a kórházlelkész későn érkezik valakihez, de Árpád atya szerint nagyon fontos, hogy telefonszáma (06/30­619­5474) mindenkihez eljusson. A kórházlelkészt ugyanis bárki, bármikor – legyen éjszaka, hétvége vagy ünnepnap – felkeresheti, ha szüksége van a megnyugvásra.