A vasi falu, ahol vasárnapi csendrendelet is van - Dozmaton jártunk

Dozmat a 90-es évekig határsávos falu volt, a kihalás szélére került, de szerencsére felfedezték, és sokan költöztek, költöznek ki ide Szombathelyről, tudjuk meg Horváth Ádám polgármestertől, aki tiszteletdíj és költségtérítés nélkül vállalta a falu vezetését. Maga is a megyeszékhelyről települt ki Dozmatra hat éve, amikor megnősült, családot alapított. Én is "gyüttment" vagyok- mondja mosolyogva, és elmeséli, hogy fiatal párként ott építkeztek a feleségével, három kisfiuk született.

Dozmat egyik nevezetessége a római katolikus templom, amelynek eredetije a 12. században épült Szent György tiszteletére. Az átépítések, felújítások során megőrizték Árpád-kori maradványait. A falu a térség egyházi központja volt. Fotó: A szerző

Dozmat 240 fős lakosságából mindössze 40-50 a nyugdíjas, ötven 16 év alatti gyerek van, évente átlag 3-4 születik. A szomszédos falunak, Toronynak van óvodája, iskolája, de inkább Szombathelyre hordják a szülők a gyerekeket, mivel dolgozni is oda járnak. A faluban nincs munkahely, néhányan Ausztriába járnak át, néhányan Vaskeresztesre, a cumigyárba. A helyi vállalkozások az építőipart szolgálják ki. Aki Szombathelyről költözött ki, a szolgáltatásokat is ott keresi. A faluban egyetlen kisbolt van, az orvos hetente egy órát rendel, igaz, Toronyban majdnem mindennap van rendelés. Ott található a közös önkormányzati hivatal is.

Horváth Ádám polgármester körbemutat a dombtetőn: ez az a csodálatos panoráma, a határmenti táj csendje és nyugalma, ami miatt sokan lakóhelyül választják ezt a kis falut.

- Olyan településrendezési tervet alakítottunk ki az új építési területekre nézve, hogy nagy területen kevés ház legyen, egy telek - valamennyi összközműves - 1500-2000 négyzetméteres. Azt szeretnénk, hogy aki ide kiköltözik, valóban azt kapja, amiért jött: nyugalmat és olyan saját területet, ahol nem két méterre van a szomszéd ház fala. Bevezettük a vasárnapi csendrendeletet, amit először idegenkedéssel fogadtak, de aztán megszokták: nem muszáj vasárnap fűnyírózni, motorfűrészelni - mondja a polgármester, aki azt is elárulja: vannak konfliktusok a betelepülők és a régiek között, de bízik abban, hogy ezek idővel - a falu fejlődésével - elsimulnak.

- Néhány éve még sok leromlott, üres ház volt a főutcán. Az elmúlt időszakban új tulajdonosuk lett, vagy felújították vagy ledózerolták őket. Számunkra fontos, hogy az egész falu fejlődjön. Felújítottuk a főutca járdáit, parkosítottuk a faluház udvarát, rendben tartjuk a történelmi emlékparkot a templomnál. A világháborús emlékhely gondozottságáért különdíjat nyertünk a Virágos Magyarországért mozgalomban. Az önkormányzat vásárolt földterületeket, erdőket, öt közmunkást alkalmazunk arra, hogy ezeket rendben tartsák. További útépítéseket, járdafejlesztést szeretnénk, arra várunk, hogy beinduljon a következő EU-s ciklus.

A világháborús emlékhely gondozottságáért különdíjat nyertek a "Virágos Magyarországért" mozgalomban.

Tanösvényt építettek ki a környező erdőkben: olyan gyalogos túraútvonalakat, ahol kitáblázták, hol milyen fafajták vannak, mit kell tudni az itteni élővilágról, erdészeti tevékenységről.

- Most készül a kelta fahoroszkóp táblasorozata, amit az erdészeti felügyelővel, Illés Péterrel találtunk ki. Létrehoztuk a "családok erdejét", ami azt jelenti, hogy 1,3 hektáron ültettünk az erdőbe illő fákat. Minden dozmati család ültetett egyet, amit tábla is jelez. Az önkormányzati erdőben építünk egy 11 méter magas kilátót. A turizmust gondoljuk kitörési pontnak - fogalmaz Horváth Ádám. - Azt várjuk, hogy gyerekcsoportok, kirándulók látogassanak ide, van sportpályánk, focipályánk, játszóterünk.

A közösségi élet fejlesztése is cél Dozmaton. Nemcsak a faluházban rendeznek közös programokat, hanem kirándulásokat is szerveznek a lakosság számára. Például elmennek egyszerre negyvenen-ötvenen a Weöres Sándor Színházba, több autóval, hogy megtekintsenek egy előadást, amiről aztán beszélgetni lehet, az önkormányzat támogatja a jegyvásárlást. Buszos kirándulás keretében tavaly a Somló-hegyen jártak, idén Ausztriába mennek. A polgármester fontosnak tartja, hogy újraépüljenek a társadalmi kapcsolatok, különben a falu "szétesik". A régi falusi életben is a közösségben volt az erő.

Mi a helyzet a falu régmúltjához kötődő kincsekkel? Kezdenek-e valamit például a híres dozmati regösénekkel, amely az egyik legrégebbi leírt magyar nyelvemlék? Érdeklődésünkre a polgármester a Maslow-féle szükséglet piramist idézi fel:

- Mivel ez egy elmaradott falu volt, először az infrastruktúrát kell kiépíteni, és ha az alapszükségleteinket kielégítettük, utána jöhet a kultúra, a hagyomány. Igen, szeretnénk majd a későbbiekben foglalkozni a dozmati regösénekkel, a 14. századi dozmati kódex-szel, amit a Széchényi könyvtárban őriznek.

A falu végi dombra sétálunk: Dozmat nevezetessége az itt álló szép kis barokk templom, amelynek eredetije a 12. században épült Szent György tiszteletére. A falu temploma a 14. században a térség egyházi központja volt, erre utal korábbi neve: Egyházasdozmath. A templom a 17. században leégett, a tornya összedőlt, de újjáépítették, majd a 18. században építették át barokk stílusban. A felújítások során megőrizték Árpád-kori maradványait: a perspektívikusan szűkülő, íves kapubélletet és a "Mária gyermekkel" szobrot. Az oltárképet az egyházi művészetben jól ismert, neves festő Dorfmeister István festette. A dombtetőn a polgármester körbemutat: csodálatos panoráma nyílik a kőszegi hegyekre, a határmenti tájra, ez az, ami sokakat megragad, és amiért lakóhelyül választják ezt a kis falut.

Csodaszarvas tanösvény

Dozmaton még nincs helyi értéktár, de ha volna, biztosan benne lenne a Csodafiúszarvas mondáját dalba szövő regösének, a 14. századi kódex, amely Aegidius Romanus „De regimine principum" című jogtudományi művének egyetlen Magyarországon fellelhető példánya, amely attól dozmati, hogy 1972-ben egy itteni parasztház padlásán találták. De benne volna a Szent György templomuk is, amelynek épülete szervesen őrzi az Árpád-kori falmaradványokat és kívül a szintén évszázadok koptatta domborművet, amelyen még azért jól felismerhető Szűz Mária a kis Jézussal. A polgármester azt mondja, idén szeretnék megalakítani a helyi értéktár bizottságot, hogy szellemi hagyományaikat, épített és természeti örökségeiket számba vegyék. Bekerül majd az értéktárba a Kárpáti tér alatti Muzsla forrás is. A pihenőhelyet pár éve újították fel, vannak padok, lehet szalonnát sütni. A forrás vize iható, minden évben bevizsgálják, kissé vasas mellékíze van.

A dozmati regösének túlmutat önmagán, ez a legrégebbi magyar regösének, amely a kutatókat is lázba hozta. A 70-es években még énekelt formában találtak rá, akkor a Magyar Televízió, később a szombathelyi Horváth Zoltán készített filmet róla. Az énekben a szarvas agancsán az ezer gyertya a csillagokat jelképezi. Az Őrségben úgy énekelték, hogy ezer misegyertyát tettek a szarvak ága-bogára". Nyőgérben e regöséneknek megint egy másik változata élt. A dozmati őrizte meg egyedül az „ékes nagy út" képét, nem véletlen, hogy a Csodaszarvasról nevezték el az erdeikben kanyargó kultúr és natúr tanösvényt, az itt élők terve szerint a turizmus lesz a kitörési pont.