Ablak a múltra – Könyvet jelentetett meg Nagytilaj

2017. június 17., 20:40 szerző: Pogács Mónika
komment
Nagytilaj – Falukrónikát adott ki a település. Nagy Gyula munkája a régmúltról beszél, de a jövőnek is üzen. Nem mellesleg a szerző Nagy Gáspár, Kossuth díjas költő nagybátyja volt.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

A csaknem száz oldalas kiadványt ötszáz példányban nyomtatták. Borítóját Orosz István, Kossuth-díjas grafikusművész készítette a hétszáz éves helyi tölgyről. A kötet bemutatóját az elszármazottak találkozóján tartották.

– Több mint harminc éve, hogy Nagy Gyula bácsi befejezte a falu krónikáját. Többször előkerült, olvasgattuk – mondta köszöntőjében Horváthné Kántor Klára polgármester. – Ez a könyv nemcsak fizikailag fogható kézbe, hanem egyfajta életérzésről tanúskodik. Kötelességünknek éreztük az értékes írás megőrzését és közreadását – tette hozzá.

Fotó: Vincze Kornél

– Annak, hogy a szerzőről legalább annyit beszélünk, mint a műről, oka van. Gyula bácsi sajnos nem lehet már közöttünk, de emléke elevenen él. Karizmatikus személyiség volt – mondta a könyvbemutató ünnepi szónoka V. Németh Zsolt államtitkár, országgyűlési képviselő. A politikus hozzátette: A 97 éves korában elhunyt szerzőt egész életében a kíváncsiság, a tudásvágy jellemezte és az, hogy a szerzett ismeretet átadhassa másoknak.

– Látta a régi Magyarországot, látta az örök falut, ami nekünk képzeletben, legendáriumokban van már csak meg és e könyv lapjain – emelte ki V. Németh Zsolt. – Mind-mind olyan világra ablak, ami elmúlt ugyan, de a szívünkbe él – mondta még.

A szerző a falukrónikájában a 19. századi Nagytilajig tekint vissza. Gazdasági, társadalmi, mezőgazdasági, néprajzi elemek gazdag tárháza szól a múltbéli életről.

– Úgy ismerheti meg valaki önmagát, ha képes saját múltját is megismerni. Egy falu története elevenedik meg, egy legenda lapjai ezek. A hétköznapokat ha papírra vetjük, felfényesednek az emlékek. Magához az időhöz beszél az írás – folytatta a kötet értékeinek számba vételét az államtitkár. Sorolta, kinek ajánlható: A nagytilajiaknak, elszármazottaknak, időseknek, fiataloknak, a kisközösségeknek. A könyv ugyanis hat, ugyanúgy mint Nagytilaj, a karakteres falu is hatással van a térségre, a közösségekre.

A politikus két itt született személyiséget említett:

– Nem sok mindent vittem Vasvárról budapesti irodámba, de egy parasztembert és asszonyt ábrázoló szobrot, Tőke Imre fafaragó munkáit igen. Az alkotó csiszolás nélkül, egyenes, világos mozdulatokkal dolgozott. Így gondolkodott – adott magyarázatot V. Németh Zsolt arra, miért fontos számára a két szobor. A politikus a másik, Nagytilajhoz ezer szállal kötődő és rá ható személyiségként Nagy Gáspárt említette, akit személyesen ismert és sokat idézett és idéz tőle máig beszédeiben. Az államtitkár végül azt hangsúlyozta: A személyes találkozás, mint amilyen az elszármazottaké a könyvbemutató apropóján, nagyon fontos. Nem helyettesítheti semmilyen modern kori technikai vívmány.

– Vékony fonalat húz ember és ember közt. Ebből szoros kötelék, szövet válik, mely összetarthatja Nagytilajt és a hozzá hasonló kis falvakat – zárta beszédét V. Németh Zsolt.

Pogács Mónika

2017. június 17., 20:40 szerző: Pogács Mónika

Hozzászólások

Részletes műsor

loader image

Műsorok betöltése...