Amennyi szeretetet adunk, annyit kapunk vissza – Amit a hónap ápolójáról, Nagyné Horváth Mónikáról tudni érdemes

Nagyné Horváth Mónikának különleges kapcsolata volt a nagymamájával, akinek a szava mindig szent volt a számára. A jáki nagymama érdeme az is, hogy Mónika az ápolói hivatást választotta.

– Jákról származom, és bár nem ott élünk a családommal, sokszor visszajárok a szülőfalumba. Igazából a nagymamám érdeme, hogy ápolónő lettem, ő ajánlotta ugyanis nekem ezt a szakmát. Jól ismert, és azt mondta, hogy illene hozzám ez a hivatás. Viccesen még meg is jegyezte, hogy a nővérek mindig kapnak kávét – tette hozzá az emlékek közt kutatva Nagyné Horváth Mónika.

Nagyné Horváth Mónika az olvasók szavazatai alapján a hónap ápolója címet érdemelte ki Vas megyében
Fotó. Unger Tamás

A hónap ápolónőjétől megtudtuk, hogy a nagyszülőnek igaza lett: jó választás volt elindítani az unokát a nővérré válás útján. Nagyné Horváth Mónika ugyanis nem tudja elképzelni magát más munkát végezve. 1998-ban kezdett dolgozni a Markusovszky kórházban, első munkahelye mellett azóta is kitart.

– Az első évben a fertőző osztályon dolgoztam, majd kislányom születése miatt három évig otthon voltam. Amikor 2003-ban újra munkába álltam, az onkológián kezdtem el dolgozni. Jelenleg fekvő- és járóbetegek között is dolgozom, ezért az évek során számtalan – hol vidám vagy pozitív, hol szomorú – élménnyel lettem gazdagabb. Azt tanultam gyerekkoromban, hogy úgy kell bánni az emberekkel, ahogy azt mi is elvárnánk másoktól. Akkor pedig különösen sokat adhatunk az embereknek, ha betegek. A betegek szeretete, ragaszkodása teszi széppé ezt a hivatást – mondta el Nagyné Horváth Mónika.

A hónap ápolónője hozzátette: – Nagyon örültem, amikor kiderült a szavazás végeredménye. Korábban már több kolléganőmet is megválasztották a hónap ápolójának, és amikor most több ismerősömtől is hallottam, hogy rám szavaztak, titkon reméltem: talán most engem tartanak majd érdemesnek a címre. Nagyon hálás vagyok mindazoknak, akik szavazatukkal támogattak engem.