Hírek

2014.04.13. 10:35

Amit még az Isten se fog

A Kemenesaljai Művelődési Központ Kresznerics könyvtárában gyakran megfordulnak neves kortárs szerzők. A költészet napján a versek és a befogadók voltak jelen.

Ölbei Lívia

Bognár Szilviát Dörnyeiék választották: Sebő-zenével énekelte, felvételről, a Harmatocskát (Fotó: port.hu)

Nagy kérdés, hogy olvasó - vagyis befogadás, értelmezés - nélkül létezik-e egyáltalán az irodalom. Létezik olyan fölfogás, amely szerint nem létezik. A könyvbe zárt vagy éppen a virtuális térben lebegő, bolyongó szöveg csakis és kizárólag az olvasás, a befogadás, sőt: újraalkotás által kel életre, újra meg újra. A befogadóra apellált a celli Kresznerics könyvtár versünnepe is a költészet napja előestéjén. Németh Tibornak, a könyvtár vezetőjének kezdeményezésére hasonlóra még nem volt példa a KMKK-ban ki-ki elvihette, elmondhatta, fölolvashatta kedvenc versét, persze meg is indokolva, hogy miért pont ezt vagy azt a verset választotta az ünnepi alkalomra. És megint beigazolódott a régi tétel, hogy az ember a vers által akarva-akaratlanul mindig önmagáról beszél; nem is gondolná, hogy mennyire. Ez alól a törvény alól nincs kivétel. (A botlás, az elfogódottság vagy a bátorság is idetartozik.)

Színes tavaszi csokor készült ezen az eső áztatta estén a Kresznerics könyvtárban: a sokféleség gyönyörködtette a közönséget, amelynek soraiból ezúttal az előadók is előléptek.

Megszólalt megformált pátosszal, erőteljes kiállással, pódiumos előadóművészi kvalitásokat megvillantva Radnóti Miklós gyönyörű vallomása a hazához Nem tudhatom , fölidézve azt az ordas eszméktől nyögő kort is, amelyben Radnóti tragikus sorsa beteljesedett. Szerepelt a verslistán Áprily Lajos (Biztató vers magányosságtól irtózó léleknek), Babits Mihály (Csillag után), Kányádi Sándor (Játszva magyarul), Rónay György (Betlehem), Sík Sándor (A keresztút 3. stáció).

A költőmesterség elementáris játékos kedvét, fantasztikus minimum kétezer éves tudását, szelíd humorát és szemérmes-szerelmes iróniáját hozták a közösbe a népszerű kortárs költő, Varró Dániel virgonc időmértékes strófái.

Többször elhangzott, hogy milyen nehéz volt az alkalomra kedvenc verset választani, hiszen kedvencből van sok és még az is lehet, hogy más a kedvenc esőben, más napsütésben, más jókedvben és rosszkedvben, más a költészet napján és más este a füles fotelben.

József Attila természetesen több versével is itt volt: 1964 óta (50 éve) április 11-én ünnepeljük a költészet napját. Tényleg: választhattunk volna verset Márai Sándortól: ő is születésnapos április 11-én (az elsők között volt, aki fölfigyelt József Attila tehetségére, a madarakkal beszélgető Szent Ferenchez hasonlítva őt). A Kresznerics könyvtárban a választott József Attila-versek között elhangzott például a Harmatocska, amelyben akár fölfedezhetjük azt a bizonyos Szent Ferenc-i hangot, azt a tisztaságot, amely megtisztítja, egységbe fogja a világot is. Lágy a táj, gyöngy az est. A menny kemény, a műhely sötét. Ez a szépséges, kicsi vers Bognár Szilvia kristálytiszta előadásában is elhangzott az esten: felvételről, a Sebő együttes zenéjével. Ahogy valaki utána megjegyezte: jó, hogy a zene is megszólalt, hiszen a költészet forrásvidékét nem lehet a ritmustól, a muzsikától elválasztani. (Mondjuk Balassi ad notam verselt, és pont Sebő Ferenc játszik el sokszor azzal, hogy kitalálja, például Weöres Sándor miféle ismert nóták ritmusára írta meg egyik-másik versét.)

Németh Tibor, a Kresznerics könyvtár vezetője Váci Mihály Szelíden, mint a szél című versét választotta. Nevezetes vers ez: Van egy versem. 1982. december elsején egy szerdai napon történt. Ez volt az a nap, amikor Németh Tibor belépett a könyvtárba, helyet foglalt a raktározási táblázatok között, fölnyúlt a polcra, leemelt egy kötetet Váci Mihály, 1971-es kiadás, ez a példány van a kezében most , fölütötte, és megtalálta: Szelíden, mint a szél.

József Attila Németh Andor című verse pedig tulajdonképpen Németh Tibor kedvéért hangzott el ezen az esten: könyvtárosként, folyton kutató helytörténészként ő fedezte föl Celldömölk számára a város híres szülöttét, Németh Andort, akire nemcsak József Attila barátjaként, életének krónikásaként, hanem saját jogán is emlékezhetünk. Születésének helyét 2005 óta emléktábla jelzi a celli vasútállomás épületében. A Németh Andor című vers pedig azért is különösen érdekes (az emléktáblát fölavató Tverdota György ír erről), mert plasztikusan mutatja meg, hogy az irodalmi szöveg megértése, befogadása nem azon áll vagy bukik, hogy miféle realitás itt éppen Németh Andor valóságos alakja, József Attilához fűződő mély barátsága van mögötte. Másképpen: a szöveg maga valóság. Vad ágyúszóval vágtatott / gyöngyház-korán a tenger át, / két fürtjén őrzi a leölt / halacskák szürke sóhaját.

És ha már születésnap, évforduló, ünnep. Elhangzott a Kresznerics könyvtárban néhány a kortárs Erdős Virág ötvenhárom originál haza-ötletéből is. Az Adjon az Isten című kötet egy tenyérbe simuló kis naptár, tele jókívánságokkal. Szóval: milyet is adjon? 2014-ben, április második hetében olyat amin főzés helyett / elég egyet rottyantani . A harmadikban meg olyat, amit még az Isten se fog / az ölünkbe pottyantani .

 

Címkék#kultúra

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!