Ausztriában terjed, de a vasiakat nem fenyegeti a kanyaró

Ausztriában idén 85 kanyaró okozta megbetegedést regisztráltak, ebből hat a fővárosban történt. Hasonló fertőzések leginkább Bécsben, Alsó- és Felső-Ausztriában és Stájerországban történtek. Sajtóértesülések szerint Németországban is küzdenek a nagyszámú kanyarós megbetegedésekkel. Múlt héten Stájerországban több esetet is regisztráltak, egy ápoló, aki nem kapott oltást, Grazban fertőződött meg. Egy másik dolgozó, aki szintén elkapta a vírust, további 150 emberrel kerülhetett kapcsolatba, akik közül többen nem kaptak még oltást a betegség ellen. A tartomány közegészségügyi hatósága további megbetegedésekkel számol, hiszen az oltás ugyan évek óta ingyenes, eddig mégis nagyon kevesen éltek vele.

A betegség gyakorlatilag Európa minden országában problémát jelent, kivéve Ciprust, Izlandot és Magyarországot. Dr. Stánitz Éva megyei tisztifőorvos elmondta, hogy a kanyaró az egész világon elterjedt, igen ragályos fertőző betegség, amelyre lázas, hurutos bevezető szakasz és az azt követő kiütéses fázis jellemző. A kanyaró Magyarországon is egyike volt a gyermekkor leggyakoribb fertőző betegségeinek. Amióta minden egyes gyermek számára kötelező a védőoltás, ez a betegség is szinte teljesen eltűnt a magyar családok hétköznapjaiból.

Dr. Hamed Abden körmendi gyermekorvos. A kanyaró ellen kötelező a védőoltás, emiatt védett a társadalmunk a betegséggel szemben Fotó: Szendi Péter

- Hazánkban is vannak ellentétes vélemények a védőoltással és azok következményeivel kapcsolatban – folytatta a tisztifőorvos. – Szerencsére ezek száma elenyésző. A gyermekpopuláció átoltottsága eléri azt a szintet, mely védetté teszi társadalmunkat a betegséggel szemben. Azok, akik nem lettek beoltva és olyan közegbe kerülnek, ahol van kanyarós beteg, számíthatnak arra, hogy elkapják a vírust. A megyében az elmúlt években nem volt kanyarós beteg, és Magyarországon is nagyon kevés megbetegedést regisztráltak. Ezeket is általában külföldről hozták be a betegek.

A vírus elsősorban közvetlen cseppfertőzéssel terjed, a légutakon, esetleg a szem kötőhártyáján keresztül kerül a szervezetbe, majd a hámsejtekben és a környező nyirokcsomókban szaporodik. Több fázisban, egyre nagyobb mennyiségű kanyaróvírus kerül a véráramba, a kórokozók elárasztják az egész szervezetet. Az első három nap a beteg nagyon rosszul érzi magát, erős nátha, láz, orrfolyás, könnyedző szemek és száraz köhögés jellemzi. A harmadik napon apró kis fehér foltok jelennek meg, amelyek sószemcsékre hasonlítanak a szájban. A negyedik és ötödik napon foltos vörös kiütések jelentkeznek. A kiütések a fülek mögött kezdődnek, az első napon és az arcra terjednek, a következő napon ez szétterjed a törzsre és a karokra. A hatodik nappal a kiütések halványodni kezdenek, és egy hét után minden tünet eltűnik. A kiütések rózsaszín foltokat hagyhatnak.