Az eltűnt idő nyomában - Minden, amit tudni érdemes a nyári időszámításról

Vasárnap átállunk a nyári időszámításra, ami azt jelenti, hogy hajnali kettőkor előre kell állítani az órákat hajnali háromra. Ez a gyakorlatban tulajdonképpen csak annyit jelent, hogy a gyerekeknek a reggeli rajzfilmekhez egy órával korábban kell felkelniük és az a pár, vasárnap is nyitva tartó üzlet egy órával korábban fog kinyitni, a rántott húst pedig már 11-kor elkezdhetjük enni.

Jelent azonban még mást is: gigawattórákban mérhető energia-megtakarítást és felborult bioritmust. Most mindent megtudhat az óraátállítás eredetéről, hasznáról és káráról.

Igaz ugyan, hogy hazánkban  1980  óta  van  csak óraátállítás, azonban az ötlet valamivel korábbi. Benjamin Franklin ugyanis ezt már 1784-ben felvetette, mondván, hogy hosszabb nappalok esetén sokkal kevesebb gyertya fogyna.

Aztán teltek-múltak az évek, és hiába vetették fel többen újra és újra az óraátállítás ötletét, végül a mesterséges világítás helyettesítésére elsőként Németország alkalmazta a nyári időszámítást, hogy az így megspórolt világításra szánt energiát háborús célokra lehessen használni. Mindez 1916. április 30-án 23 órakor történt.

Az ok tehát régen is és most is az energia-megtakarítás volt. De lássuk, mennyi energiáról van szó valójában. A hazai villamosenergia-rendszert irányító Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. szakemberei 1949 óta gyűjtik és elemzik a mindenkori fogyasztási adatokat. 2012-es közleményük szerint az óraátállításoknak köszönhetően éves szinten mintegy 120 gigawattórával kevesebb áramot használ fel az ország, ami 30-40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg, ami azt jelenti, hogy ha ezt az energiát megkapná a város, Szombathelyen ingyen lenne az elektromos áram.

Az óraátállítás támogatói szerint az energia-megtakarításon kívül az is jó, hogy délután tovább van világos, és a szabadidő eltöltésének lehetősége a szabadban egy órával meghosszabbodik a tovább tartó világosság miatt. Ezzel ráadásul további energiát spórolunk, hiszen amíg nem vagyunk otthon, a tévé sem megy. Ezen felül csökken a délutáni szürkület miatt bekövetkező közúti balesetek száma, valamint nő a turizmusból származó bevétel, mivel a turistáknak több idejük van a pénzüket nappali tevékenység közben elkölteni.

Ellenzői szerint a megváltozott szokások miatt, az energia-megtakarítás nem számottevő. Felborítja a bioritmust, ami sokaknál egy-két hétig tartó kellemetlen közérzettel, fejfájással, figyelmetlenséggel, csökkent koncentrálóképességgel jár. Felborul az alvási ciklus is, az ember este nem tud elaludni, reggel pedig kialvatlanul ébred. Az átállítás időszakában a közúti balesetek száma megugrik, ráadásul a tavaszi óraátállítás utáni három napban jelentősen megnövekszik az infarktusos esetek száma. Sőt az állatokat is megzavarja az óraátállítás, ezért például a tehenek kevesebb tejet adnak. Oroszországban ez utóbbit érvként is felhozták, amikor 2011-ben megszüntették a náluk 1981 óta létező nyári időszámítást. És nem utolsó sorban, kényelmetlen a különféle elektronikus berendezések óráinak átállítása évente kétszer.

Ahelyett, hogy a kérdésben igazságot tennénk, szombathelyieket kérdeztünk meg a vasárnapi óratekergetésről.

Ragasits Myrtill

Vlasits Gábor

Nagy Eszter

Ő sem tőlünk tudta meg, hogy hétvégén előre kell állítania az óráját. Egyáltalán nem zavarja, szervezetét sem viseli meg a változtatás. Szerinte sokakat csak lustaságból zavar az átállás, mert macerásnak tartják, hogy figyelni kell rá.

Tőlünk tudta meg, hogy hétvégén hajnali kettőkor már három óra lesz. A nyári időszámításnak nem örül, mert kevesebbet alhat egy órával, az őszivel nincs baja, hiszen akkor nyer egy órát. Az átállítás után leeht, hogy pár napig ingerültebb lesz.