Hírek

2015.11.30. 19:25

Az Úr becsületes szolgája - A székely származású Márton Áron püspökként sokat szenvedett

Körmend - Dr. Gyürki László pápai prelátus kezdeményezésére emlékművet állítottak Horvátnádalján az erdélyi püspöknek, Márton Áronnak.

Némethy Mária

Ki volt Márton Áron?
Székely földműves család harmadik gyermekeként született az erdélyi Csíkszentdomokoson. 1924-ben szentelték pappá. A kiváló képességű papot XI. Piusz pápa 1938. december 24-én gyulafehérvári püspökké nevezte ki. Abban az évben egyik novemberi beszédében elsők között tiltakozott a háború ellen. 1944. május 18-án Kolozsvárott mondott beszédében a püspök bátran felemelte szavát a zsidók deportálása ellen, az akkori észak-erdélyi magyar polgári hatóság jelenlétében. Május 22-én levélben szólította fel Sztójay Döme miniszterelnököt, Jaross Andor belügyminisztert, a főispáni hivatalt és a rend-őrkapitányságot, hogy akadályozzák meg a zsidók elhurcolását. Válaszul Kolozsvár rendőrkapitánya kiutasította a városból.

Kiállása miatt 1999. december 27-én a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet a „Világ Igaza" címet adományozta Márton Áron püspöknek.

A kommunista és ateista rendszer szerette volna a vallást mielőbb felszámolni Romániában is. A püspöki palotát 1949 tavaszától állandó megfigyelés alatt tartották, nyáron Márton Áront letartóztatták. Vizsgálati fogságba került, ami körülbelül három évig tartott. Ez alatt az idő alatt többször vitték át egyik börtönből a másikba. A bukaresti katonai törvényszék 1951. július 13-án életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte, ám 1955. február 2-án, Gyertyaszentelő Boldog-asszony ünnepén Márton Áron püspök szabadlábra került. Szabadulása után a bukaresti érsekségen egy hónapot kellett tartózkodnia, hogy megerősödjön egy kicsit. A gyulafehérvári püspökségre 1955. március 24-én érkezett vissza. Második fogsága az 1956-os bérmaút után kezdődött. Behívták a gyulafehérvári rendőrségre, s közölték vele: megvonják tőle működési engedélyét, mert jelenléte „zavart keltett az emberek között". Megtiltották neki, hogy elhagyja a püspöki palotát, s ezáltal leszűkítették mozgáskörét a püspöki székházra, az udvarra, a kertre és a székesegyházra. Azt sem engedélyezték, hogy átmehessen a papnevelő intézetbe. „Palotafogsága" tizenegy évig, 1967-ig tartott.

A horvátnádaljai templom kertjében felállított Márton Áron-emlékmű felszentelésénél Jakubinyi György gyulafehérvári érsek üdvözletét Császár István püspöki helynök olvasta fel. Ebben az áll: „Hogy ki volt Márton Áron és ki számunkra ma is? Azt a legtalálóbban II. Szent János Pál pápa fogalmazta meg, aki a püspök 1980-as lemondásának elfogadásakor „az Úr becsületes szolgájának" nevezte őt.

Az emlékművet szentmise keretében áldotta meg a csornai premontrei apát, az erdélyi születésű Fazakas Zoltán Márton.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!