2017.04.17. 17:44
Teli vödrökkel jöttek az ifjak - Egy lány sem maradt szárazon Bükön
Bük - Ismét megelevenedtek a népszokások húsvéthétfőn Bükön.
A hagyományos locsolás bemutatása mellett játszóház, koncert és kézműves foglalkozás várta a kicsiket és nagyokat.
A Büki Művelődési és Sportközpont, Könyvtár idén már hatodik alkalommal elevenítette fel az igazi, hagyományos locsolást. A hegyfalui Háncs Néptánccsoport tagjai voltak ebben a segítségükre - mind az ifjak, mind a lányok népi viseletben jöttek, hogy bemutassák az érdeklődőknek, hogyan locsoltak régen elődeink.
A legények csurig töltött vizes vödrökkel a kezükben vonultak ki a művelődési ház előtti rétre. A lányok persze próbáltak menekülni, de hiába - a fiúk újra és újra megfogták őket, és már loccsant is a víz a nyakukba, de nem ám csak egy vödörrel. Volt, akinek három kannányi is jutott. De nem csak ők nem hervadnak majd el: gyors újratöltés után a művelődési ház dolgozóit, büki kislányokat és e sorok szerzőjét is meglocsolták néhány vödörrel - mondván, jövőre is élénken tudósíthasson az eseményről.
A hagyományok szerint egyébként - csakúgy, mint sok más népszokás - a locsolás is párválasztó rituálé volt. - Nem hiába mentek a legények a lányos házakhoz - kezdte a hagyomány történetét Tóth Tamás, a művelődési központ igazgatója. - Régen nős férfiak már nem jártak locsolni, és az asszonyokhoz sem kopogtattak be. Általában olyan helyekre mentek az ifjak, ahol „dolguk volt". Akadt olyan ház, ahol hagyták, hogy meglocsolják a lányokat, de volt, hogy inkább megkergették a legényeket.
Fotó: Szendi Péter
Általában azért megtiszteltetésként vették a lányok, ha jöttek hozzájuk locsolók, hiszen így már joggal bízhattak abban, hogy a következő farsangon végre bekötik a fejüket. A tiszta vízzel locsolkodás pedig termékenységi szimbólum volt. Ahogy a házakat is kitakarították húsvét ünnepére, a lányokat így, a vízzel „tisztították meg" - mesélte a régi szokásokról Tóth Tamás. Persze ez a szokás is mulatozással végződött: a legényeket megvendégelték a házaknál, tojással, sonkával és pálinkával.
Általában délig-egy óráig járták a házakat, este pedig locsolóbált tartottak, ahova az anyukák kísérték a leányokat. A bál szokása mára annyiban változott, hogy mostanában húsvétvasárnap tartják a locsolóbált, és onnan indulnak reggel, vagy néhány óra pihenés után a fiúk a lányokhoz - így tettek a hegyfalui néptáncosok is.
A locsolkodás után - míg a lányok száraz ruhába öltöztek - Bükön sem maradtak étlen-szomjan a fiúk. Sonkával, kaláccsal és jóféle házi pálinkával kínálták a hagyomány felelevenítőit. A kisebbeket játszóházba várták. A kézműves-foglalkozásokon tojás és nyuszi alakú linzert és muffint díszíthettek a gyerekek. Arcfestéssel is várták őket: a kislányok tavaszi díszbe öltöztek, mondhatni kivirágoztak, a legtöbben ugyanis valamilyen virágot festettek az arcukra. De volt olyan is, aki pillanatok alatt pillangó-kisasszonnyá változott.
A fiúkat inkább a népi fajátékok kötötték le, ezekkel nem csak ügyességüket, hanem erejüket is megmérettethették. Az egyébként is vidám hangulatot a Pódium Színház fokozta: Varázslatos Mesekártyák című gyermekkoncertjükkel tényleg elvarázsolták az apró közönséget.
A hagyomány őrzői egyébként nem csak a művelődési háznál mutatták meg, hogyan locsolnak az igazi legények. Évek óta szokás már, hogy az egyik büki szállodához is ellátogatnak, és ott is bemutatják a vendégeknek a népszokást. Persze ott sem maradtak sem éhesek, sem szomjasak: a hotelben is megvendégelték őket.