Csepreghy Nándor: A népszavazás eredményét nem lehet csak úgy átugrani

A vár egyik különterme zsúfolásig megtelt az érdeklődőkkel, akiknek elsőként Básthy Béla alpolgármester beszélt a főrum szükségességéről. Mint mondta, nem véletlenül hangsúlyozta önkormányzati képviselő mivoltát, „hiszen a kvótanépszavazás nem politikai, hanem helyi, húsbavágó kérdés". A népszavazás helyi jellegét emelte ki Ágh Péter országgyűlési képviselő is, aki kijelentette: vélhetően senki nem akarja, hogy gyermekének, vagy unokájának olyan szomszédokkal kelljen közösködnie, akiket senki nem várt, vagy senki nem hívott abba az országba, melyet nagy elődeink hagyományoztak ránk. A képviselő mondatai a Jurisics szobor mellett visszhangzottak.

Básthy Béla alpolgármester

Ezt követően Csepreghy Nándor emelkedett szólásra, ám a fórum előtt a politikus interjút adott a Vas Népének:

Mit jelenthet ma Magyarországnak az októberi népszavazás eredménye?

- Nem csak Európa, hanem Magyarország szempontjából is az egyik legfontosabb kérdés, melynek eldöntéséhez nagyon fontos, hogy az emberek október 2-án elmenjenek szavazni. Utóbbi kardinális kérdés még akkor is, ha az ellenzék ezt igyekezik devalválni azzal, hogy a magyar kormánynak minden eszköze megvan ahhoz, hogy a népszavazás eredményéhez hasonló törvényt hozzon és azt Brüsszel felé abszolválja. Ez azonban erős csúsztatás, számos példát láttunk arra (lásd például reklámadó), hogy a magyar törvényhozás által hozott törvényeket, jogszabályokat Brüsszel enyhíttesse, vagy adott esetben vissza is vonassa. Egy népszavazási eredmény azonban sokkal erősebb felhatalmazás, mely a demokrácia alapelvéből, a népakaratból fakad. Egy ilyennek nagyon nehéz – legalábbis demokratikusan – ellentmondani. Úgy vélem, a népszavazás és eredendően annak témája olyan súlyú ügy, mint amilyen a NATO, vagy akár az uniós népszavazás volt. Az, hogy Magyarország ilyen lesz- e kulturálisan, társadalmilag a következő évtizedekben, évszázadban, az leginkább ennek a népszavazásnak az eredményétől, hatásától függ. Ezt a politikai és jogi kötelezettséget nem tudja a kormány a későbbiekben sem átugrani.

Ágh Péter

A népszavazás eredménye mennyire jelent majd – akár követendő – példát Európában?

- Amióta migránsválságról beszélünk, számtalan olyan döntést hozott a magyar kormány, mely elsőre esetleg visszatetszést váltott ki az uniós országokban, aztán szépen lassan belátták, nem feltétlenül rossz, ami a Lajtán innen történik. Gondoljunk csak arra, hogy a Schengeni határt védve kerítést húztunk a zöld határra, meghagyván a lehetőséget a hivatalos átkelőkön való belépésre, aztán milyen reakciókat váltott ki ez a cselekedet akár a szomszédos Ausztriában is, lásd mára éppen Vas megye környékén terveznek kerítést a szomszédok is. Hozzátéve azt is, a schengeni övezetbe való belépéskor vállaltuk, hogy megvédjük a schengeni határokat, kiemelve azt is, hogy ez a lépés más Schengeni országnak is kötelessége lett volna, például az unió szárazföldi határán és a tengereken is.

- A kérdésre visszatérve, úgy vélem, lépéseinknek egyre több követője van a kontinensen, de ez nem egy politikai érdem, ez egy helyzet, melyet kezelni kell. Ez azonban lehetőségeket is tartogat, hiszen elég csak megemlíteni a V4-eket, ahol soha ilyen szoros együttműködés nem volt a tagországok között.

Hol a megoldás? A bolgár, a török, a görög határon, vagy Európában bárhol?

- Ezeken a határokon a fizikai megállítás a kívánatos cél, ám semmiképpen sem oldja meg magát a problémát, hiszen milliós a migránsok már megérkezett tömege is. Úgy vélem, a határokon a megállításé a szerep, azokban az országokban pedig, ahonnan ezek az emberek elindulnak, helyben kell orvosolni a problémákat. Magyarország már ezen a téren is tett lépéseket, például a migráns gyermekek ingyenes oktatása terén, a szíriai kórházépítéseknél és máshol is. A problémát nem importálni kell, hanem a megoldást exportálni a helyszínre.

Csepreghy Nándor

Az érdekek szövevényében hol az a biztos pont, ahol a migránsválság megoldása elindítható?

- Az európai politikusoknak egyetlen kötelességük van, annak a több mint 500 millió embernek a képviselete, akik megválasztották őket. Természetesen nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a háborús övezetekből érkezőknek segítséget nyújtsunk, ám sem nekik, sem a gazdasági menekülteknek nem szabadna elfelejteni, hogy létezik a vendégjog, de a befogadókkal szembeni tolerancia, kulturális elfogadás is. A határátkelőkön megvan az a lehetőség, hogy legálisan belépjenek ezek az emberek az unióba, az országokba, ez az eljárás pedig minden uniós jogszabálynak megfelel.

Építettünk kerítést a schengeni határokon és máshol is, viszont épp itt Vas megye határán is épül egy, ami semmiképpen nem nevezhető Schengeni határnak. Mi motiválhatja a szomszédokat ebben?

- Nehéz megítélni a helyzetet és azt sem szabad elfelejteni, hogy Ausztriában választások lesznek. Azokra a kérdésekre, melyek foglalkoztatják az ottani közvéleményt a politika próbál valamiféle választ adni, ám belpolitikai vonatkozásaiba most nem mennék bele. Közös európai válaszokra van szükség, melyek első lépése a közös határok megvédése és ez ma csak fizikai eszközökkel képzelhető el. Hogy ezt követően a kérdéssel mit kezd Európa, az már a nemzetállamok kompetenciája. Gondoljunk csak arra, hogy míg Németország bevándorlókkal oldaná mag munkaerőpiaci gondjait, addig például Magyarországon ezt máshogy, helyi erőfeszítésekkel képzeljük el. De ugyanilyen kérdés a demográfiai problémák kezelése is.