Csok: Elkapkodták a törvényhozást? - Bizonyos esetekben megsüllyedhet a ház

- Rohamléptekben hozták létre a családi otthonteremtési kedvezménnyel összefüggő szabályozásokat. A csok olyan kormányzati, népjóléti program, amely az építészeket úgy érinti, hogy a lakóház építésének egyszerű bejelentését - 300 négyzetméter alapterületig - kivették az építési, engedélyezési, szabályozási eljárások köréből - mondta el kérdésünkre Ábrahám Ferenc, a Vas Megyei Építész Kamara elnöke. Szerinte egy alapvető tévedése van ennek a jogszabálycsokornak: nem azért épül kevés lakás Magyarországon, mert hosszúak a bürokratikus utak - ezt kikérte magának az elnök a vasi építészek nevében is. Hangsúlyozta, hogy itt nincs időhúzás, azaz az építési hatóságnál 15 nap az átfutási idő, ha minden dokumentum rendben van - és itt jön be a tervező felelősségének kérdése. Ábrahám Ferenc hozzátette, hogy a többi között meg kell lennie a tűzvédelmi, az egészségügyi, a környezetvédelmi engedélyeknek is. Amennyiben ezek hiányoznak, sokkal tovább húzódik az engedélyezési procedúra is.

A szakhatósági eljárások egy része az elnök szerint valóban túl bürokratikus. A többi között emiatt kell a jogszabályokat megrostálni, egyszerűsíteni, életszerűvé alakítani. Szerinte az eljárási rend túl kötött.

Ennél az újépítésű ingatlannál remélhetőleg nem lesz gond - ebben bízik Ábrahám Ferenc, a Vas Megyei Építész Kamara elnöke. Fotó: Unger Tamás

A csok mellé állt a kamara, ám fals útra ment a sokat melengetett 456-os kormányrendelet - jelezte az elnök. Ez írja elő az egyszerűsített bejelentést, ami azonban vakvágány: látszólag mindent feloldott. Ábrahám Ferenc elmagyarázta, ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy ha valakinek van egy telke és persze van egy tervezője, akkor most nem kell figyelembe vennie a műszaki szükségszerűségeket, csak elkészíttetni a bejelentési dokumentációt, és lehet építkezni - a szomszédoknak, a helyieknek csak akkor lesz fogalmuk arról, hogy mit épített az illető, amikor már áll a ház. (Vagyis akár egy többlakásos társas- vagy emeletes ház is épülhet a tulajdonos telkén.) Nincs építésügyi hatósági engedély, nincs jogorvoslat, nem kell figyelembe venni a helyi építésügyi szabályokat, gyakorlatilag alig van bármi, aminek meg kellene felelni. Sajnos ez a közgondolkodásban azt jelenti, hogy rendes terv sem kell.

Ez azonban nagy veszélyeket hordoz magában, mert nem védi még az építtetőt sem kellőképpen. Az egyszerűsítéssel kapcsolatosan Ábrahám Ferenc elnök egy példán keresztül szemléltette ezt: a jogszabályi mellékletek szerint a dokumentációhoz nem kell még alaprajzot sem csatolni (bár utcaképet, kerítéssel igen) - ugyanakkor kellene információ a telek terheltségéről (bányaszolgalom, földrengésveszély, környezeti terhelés, jelzálogjog) is - ezekről viszont nem is lehet információt kapni, mert az ügyben illetékes szervek nem adják ki a tervezőnek az erről szóló iratokat. Vagyis a házat megtervezik, megépítik, majd egy nagyobb esőzés után egyszer csak megsüllyed, mert mondjuk egy bánya volt a telek alatt - mondta az elnök.

A Magyar Építész Kamara a csok-kal kapcsolatban azonnali módosítást kért. Ábrahám Ferenc hangsúlyozta: a kormányzattal közösen próbálják meg ezt az egyszerűsítéssel kapcsolatos gondot megoldani. A szakmai politikával teljes egyetértésben dolgoznak, azonban a legutóbbi ezzel kapcsolatos szabálymódosítás megint túl gyorsan, kapkodva történt - vélhetően lesznek még újabb változások.

Legutóbb Lázár János azt mondta, hogy Magyarországon kötelező lesz tervezőt alkalmaznia annak, aki házat épít, az építkezésért ő viseli a felelősséget - erről számolt be a Miniszterelnökséget vezető miniszter   az építészkamarával   folytatott tárgyalások eredményéről múlt csütörtökön egy budapesti sajtótájékoztatón.

Lázár János elmondta, hogy a kormány az építészkamarával közösen létrehoz egy szerződésmintát, megerősítik a megbízó és az építész közötti jogviszonyt, vagyis az építész lesz felelős az építkezésért.

Hozzátette: a kormány kész bevezetni a kötelező tervezői művezetést, amely azt jelenti, hogy az építkezés  során a tervezőnek hat alkalommal kell ellenőriznie az építkezést,  ezért maximum 180 ezer forint díjat kérhet.

Lázár János ismertetése szerint továbbra sem kell építési engedély, a tervezőnek bejelentési kötelezettsége van. Összevonják az engedélyes és a kiviteli tervet, ebből lesz az egyszerűsített kiviteli terv.

MI LEHET A MEGOLDÁS?

Az egyszerűsített bejelentéssel kapcsolatos fals szabályozás miatt a Vas Megyei Építész Kamara arra hívta fel tagjai figyelmét, hogy a módosításig csak olyan kérelem benyújtásában vállaljanak közreműködést, ahol az eddigi szabályok szerint készül a terv, mert csak ez ad a tervező és az építtető, valamint a település, a szomszédok részére elegendő biztonságot. A túlzott szabadság hátulütője tehát, hogy most semmi nem védi igazán még a településeket sem, nemhogy az építtetőket. Ugyanis ha a későbbiekben kiderül valamilyen szabálytalanság, akkor azonnal építési hatósági üggyé válik a dolog - akkor pedig mindent megkövetelnek, amit eddig. Legrosszabb esetben akár le is bonthatják az újonnan épült házat.