Diákmunka: 700 forint óránként - Aki akar, az el tud helyezkedni

Éppen a legmelegebb évszak kellős közepén vagyunk, a cikk írásának pillanatában tombol a hőség, hogy aztán viharok vessenek véget a melegnek, egyszóval hamisítatlan nyár van. Az iskolások már rég elfelejtették, hogy milyen is az iskolapadban ülni, a kötelező olvasmányokkal pedig még nagyon ráérnek. Most az önfeledt pihenésé a főszerep. Fesztiválok és hűsítő csobbanások váltják egymást, vakáció van. Sok diák azonban ilyenkor kóstol bele a felnőtt létbe, és munkát vállal, hogy legyen pénze fesztiválbelépőre, nyaralásra, sörre, vagy csak úgy, mert dolgozni mókás, pénzre meg mindig szükség van. Diákokat és az őket kiközvetítő irodákat kérdeztük a diákmunkáról.

Hajlandó egyáltalán dolgozni a feltörekvő generáció? Van olyan munka, amit nem vállalnak el a diákok? Egyáltalán, milyen munkákat bíznak egy diákra? Be kell érniük éhbérrel? Mindent elmondunk a diákmunkáról.

Miután több diákirodát is megkérdeztünk, határozottan állíthatjuk, hogy hiába vagyunk már július közepén, senki sincs elkésve. Aki dolgozni akar, az tud is. Elmúltak azok az idők, amikor már a májusban munkára jelentkező diákokat is széttárt kezek és lesajnáló tekintetek fogadták, amikor munkát kerestek a nyári hónapokra. A nyugat-dunántúli régió újkori átka, a munkaerőhiány bizony érezteti hatását a diákmunkák piacán is. Ennek pedig vannak pozitív hozadékai, a diákok szempontjából mindenképpen. A piac ősi törvényeit követve, amikor a kereslet nagyobb, mint a kínálat, felfelé kúsznak az árak. Így magasabbak lettek a diákoknak kifizetett bérek is.

Megtudtuk, szinte minden cégnél emeltek, van olyan vállalat ahol 900 forintra nőttek az órabérek, akkora munkaerőhiánnyal küzdenek. Mivel a minimálbér is nőtt, így a legkevesebb, amit egy diák kaphat, az óránként bruttó 639 forint, ma már azonban ritka, hogy a diákok órabére ne hetessel kezdődjön.

Az irodák legtöbbször gyári munkákat kínálnak, de vannak egészen különleges melók is. Tavaly például volt, akinek kagylókat kellett szednie a strandon, hogy a fürdőzők nehogy belelépjenek. Idén hasonló munkára egyelőre nem volt igény, sikerült azonban beszélnünk egy diákkal, aki még a kagylószedésnél is sokkal érdekesebb munkát végez. A húszéves Bársony Dóra idén végzett ötvösként a Szombathelyi Művészeti Szakközépiskolában. A nyár elején még nem gondolta volna, hogy motorversenyzőknek fog zászlókkal jelezni egy versenypályán, most mégis ezt csinálja. A motoros sportbírók feladata, hogy zászlók segítségével informálja a pályán száguldozókat. Zöld zászlót kell a magasba emelni, ha szabad az út, sárgát, ha baleset történt, pirosat, ha valamiért megszakítják a futamot. A munka ugyan nem veszélyes, mert a bírók magaslatról figyelik a pályát, de felelősen kell adniuk a jelzéseket, mert a motorosok csak rájuk hagyatkoznak. Dóri elmondta, a felkészülés és a vizsga is egy-egy nap volt, majd irány az éles bevetés. Nyáron a meleget kell elviselni és az állandó motorzúgást, de mindkettőt meg lehet szokni, amit pedig a munkájáért kap, az keresetkiegészítésnek nem rossz pénz - fogalmazott.

Az egyik szombathelyi diákiroda vezetője, Temesi György elmondta, legalább annyi diák dolgozik náluk, mint tavaly, de a cégek kétszer ennyit is elbírnának, harmincasával várják a diákokat egy-egy megrendelésnél. Vannak azonban olyan munkák, amelyeket már el sem vállalnak, mivel úgysem tudnának rá diákot szerezni, és nemcsak azért, mert annyira kevés a diák, hanem például azért is, mert a mezőgazdasági munkákat a diákok nem szívesen vállalják el. Az irodavezető úgy látja, mindennel együtt úgy húsz százalékkal emelkedtek a bérek a tavalyi évhez lépest.

A leggyakoribb, hogy gyári munkára, árufeltöltésre, hosztesz munkákra várják a diákokat. Az üzemek ráadásul már ott tartanak, hogy sokszor a diákok napirendjéhez igazítják a műszakot. Így például év közben kettő helyett három órakor kezdik a munkát, mivel a diákok 14 órára nem érnének oda. Nyáron is figyelnek rájuk. Például abban az üzemben, ahol lámpákat kell összeszerelni, azért tart 21 óra 20 percig a műszak, hogy a vidékiek még könnyedén haza tudjanak menni. Egyébként itt délutánonként kizárólag diákok dolgoznak, alkalmanként 50-60-an is vannak. Köztük van Lázár Cintia, Tancsics Laura és Kelemen Anikó is. Mint megtudtam, ők azért nem a strandon vannak, mert nyaralásra gyűjtenek. Cintia Hévízen, Anikó Budapesten szeretne eltölteni egy-egy hetet. Ennek persze ára van, éppen ezért a júniust és a júliust is feláldozzák, hogy aztán augusztusban tényleg tudjanak pihenni pár hetet. Laura korábban három nyarat is a Balatonon dolgozott végig, ám idén maradt Szombathelyen, mint elmondta azért, mert ott nagyon kihasználják a munkavállalókat, emellett viszont nem fizetnek igazán jól. Márpedig a pénz nagyon fontos, főleg ha az ember önálló életet szeretne, vagy ha nyaralna egyet. Előbbit Prisznyák Martin tűzte ki célul, utóbbit pedig Zséder Gábor szeretné, aki elmondta, nem sajnálja a munkával eltöltött időt. Az itt megkeresett pénz nagyon jól fog jönni.

Meglepően sok diák áldozza be akár egész nyarát is azért, hogy legyen egy kis pénze, ami azért a zsebpénznél jóval komolyabb összeg, akár a havi nettó 100 ezer forintot is elérheti.