Dr. Veres András két éve vizitál, fórumot is tart

– Viccesen azt szoktam mondani: rajtam kívül nincs még egy pap az egyházmegyében, aki minden templomban járt – mondja dr. Veres András, amikor a vizitáció eddigi tapasztalatairól beszél. Nemcsak az előírás szerinti vizitációt tartotta meg. Célja az volt, hogy jobban megismerje az egyházmegyét, a településeket

– Mindenhol egy napot töltöttem el. Kihasználtam a lehetőséget arra, hogy találkozzak a település polgármesterével, ahol van, az iskola, óvoda és kultúrház vezetőjével is. Erről próbáltak előzetesen lebeszélni, de így teljesebb képet kaptam. Pozitív volt a fogadtatás, nem egy helyen például polgármesterek mondták: évek óta vannak ebben a pozícióban, de senki még meg nem kereste őket, nem érdeklődött munkájuk iránt.

Dr. Veres András püspök Vassurányban, vizitáción. A templomban megtartott fórumra a környező településekről is eljöttek. Fotó: Maitz Kinga

Milyen tapasztalatokat szerzett a két év során?

– Általános gond: elnéptelenednek a vasi és a zalai falvak, jellemző az elöregedés. Öt községnél nincs több, ahol az elmúlt években többen születtek, mint elhaláloztak. Ez súlyos gazdasági és kulturális probléma is, ráadásul ezzel együtt jár az elsivárosodás. A kis iskolák létjogosultságát szerintem felül kellene vizsgálni, hogy maradjanak meg, mert ezek népesség megtartó erőt jelentenek, s maradnak értelmiségiek a falvakban. Vallási szempontból a vallásosság gyengülését tapasztaltam. Ma egy plébános kettő-három, de akár négy korábbi plébános területén dolgozik. Rengeteg a munkájuk, nagyon leterheltek. Ezért mindig elmondtam: az egyház nem a papból áll, az a megkeresztelt emberek közössége. Minden olyan településről, ahol nincs plébánia, kellenének lelkipásztori kisegítők. Olyanok, akik szervezik a közösséget, segítik a vallási életet, s ha nincs a községben iskola, óvoda, akkor az egyház az egyetlen közösségszervező erő. Arra számíthatnak – ezt is sok helyen elmondtam –: mi akár öt emberért is ki fogunk járni a településre.

A vizitáció napja a településeken 9 órától úgy délután 5-6 óráig tartott. Mindenütt szentségimádással kezdődött, aztán volt beszélgetés a hívekkel, az intézmények vezetőivel, az egyházközség tagjaival, s megtörtént az anyakönyvek, a plébániai adminisztráció ellenőrzése is, majd legvégül a püspök értékelte a helyi tevékenységet, javaslatokat tett. Ezt megelőzően a papok több oldalas kérdőívet kaptak, s vagy a püspöki helynök, vagy az irodaigazgató átvizsgálta az adminisztrációs, gazdasági iratokat. Újdonság, hogy fényképfelvételek is készültek a vizitációkon. Hatalmas anyag gyűlt össze, amely egyben fontos helytörténeti kordokumentum.

– Szeptemberben fejezem be az egyházmegyei vizitációt – folytatja dr. Veres András. – Szombathely van már csak hátra. Azt tervezem, egy-egy délutánt töltök a plébániákon, s itt is találkozok az önkormányzati képviselőkkel, a helyi intézmények vezetőivel.

Mi Vassurányban láttuk, hallottuk a vizitáció egy részét. Szentmise után fórum volt, amelynek végén Veres András arra kérte a jelenlévőket, hogy a plébániához tartozó települések jobban fogjanak össze, váljanak szoros lelki közösséggé. Kérte, hogy minden településen legyen egy ember, aki részt vesz a lelkipásztori munkatársképzésen. Kevés a pap és szükség van segítségre.

Kérte azt is, hogy még nagyobb szerepet vállaljanak a helyiek a templommal kapcsolatos ügyek intézésében. Mint mondta: a templom a helyi közösségé. A papnak a lelkipásztori munka a feladata, a felújítások lebonyolítása, a karbantartások megszervezése nem.