Dráma Csepregen - Teljes rövidzárlat állhatott be

2013. február 18., 17:01 szerző: Peltzer Géza/Vas Népe
hozzászólás
Szombathely - A csepregi tragédiáról kérdeztük dr. Buda Botond neurológust, ideggyógyászt. Ma mindenki találgat az okokat illetően, a szakember a féltékenységet tartja valószínűnek.

Az újságolvasónak az a benyomása -  jóllehet az objektív statisztikák ezt nem feltétlenül igazolják vissza -  hogy az utóbbi egy-két év folyamán látványosan nőtt a hasonló, megrázó családi tragédiák száma. Az okok, mozgatórugók tisztázása nagy körültekintést igényel, sőt sokszor még a körülmények feltárása sem egyszerű. Így van ez a mostani csepregi esetben is: az apa nem hagyott hátra búcsúlevelet, az édesanya  bizonyára nincs kihallgatható állapotban, vagy a tőle nyerhető információk nem nyilvánosak. Jóllehet az általa vázolandó kép alapján lehet majd legpontosabban körvonalazni a miérteket.

Csepregi tragédia

A kisvárosban a kivégzett gyerekek emlékére mécseseket gyújtottak. Csepregen értetlenül állnak a történtek előtt, és mindenki találgat (Fotó: Wolf Ferenc)

- Számomra a bulvársajtóban eddig napvilágot látott hírek - ahogyan azt ilyenkor megszoktuk -  merő találgatásnak tűnnek: felbukkan bennük a családi terheltségtől (életének önkezével véget vető édesanya) a látszat ellenére nehezedő anyagi körülményeken át a szerelemféltésig számos lehetséges szál. Bár csak hétfőn volt módomban átfutni a hazai sajtót, az a benyomásom: a legvalószínűbbnek a féltékenységi motívumot tartják.  Ha így van, akkor elvileg elképzelhető a teljes rövidzárlat is az elkövetés perceiben. Hiszen alighanem mindnyájunknak van személyes tapasztalata is arról, hogy a beszűkült tudatállapotú szerelmes -  vagy éppen a szerelmét féltő -  ember önkontrollját váratlan, meghökkentő módon és mértékben is képes elveszíteni.  Neurológusként ilyen esetekben mindig mérlegelendőnek tartom egy esetleges szervi agykárosodás eshetőségét is, amelyet természetesen csak az igazságügyi boncolás tud utólag eldönteni.

Legendás például az amerikai Charles Whitman esete, aki 1966-ban hidegvérrel megölte édesanyját, majd szeretett feleségét, másnap pedig ismétlőfegyverével másfél órán keresztül válogatás nélkül tüzelve tizennégy embert megölt, harmincnyolcat megsebesített. Boncolása során egy olyan agydaganatra derült fény, amely az úgynevezett mandulamagot nyomva felelős volt az ok nélküli agresszív viselkedésért. Több más szervi idegrendszeri oka is lehet egy ilyen megmagyarázhatatlan családirtásnak; ezeket a vizsgálat során természetesen ki kell majd zárni.

A rendelkezésre álló nem ellenőrzött információmorzsák alapján az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy talán egy korábbi nézeteltérés kapcsán -   amelyről szintén találgat a bulvársajtó - fokozatosan gyűlt a családapában az indulat, amely robbanásig feszült. Az a tény, hogy az anyának más halálnemet szánt az elkövető, mint a gyermekeknek, szintén inkább a sérelem, egyre növekvő feszültség, bosszú, robbanás teóriáját látszik támogatni. De persze egészen más ok is meghúzódhat mögötte, amelyet a nyomozás adatainak ismerete híján nem tudhatunk.

A szakember nem tartja törvényszerűnek, hogy egy ilyen szörnyű gyilkosságot öngyilkosság is követ, de hozzáteszi, hogy ez rendkívül gyakori. Oka lehet például  - ha fennáll -  ugyanaz a beszűkült tudatállapot, amelyben a hozzátartozókkal végez az elkövető. Józanabb gondolkodás esetén felmerülhet a felelősségre vonás elkerülésének igénye is, mint motívum.

Gyakori persze az is, hogy a lovak elé kötik a szekeret, vagyis  sokszor elsődlegesen maga az elkövető szeretne öngyilkos lenni, s elképesztő ragaszkodása jeleként viszi magával a családot a halálba -  más módot nem látva annak egyben tartására.

dr. Buda Botond

dr. Buda Botond (Fotó: Wolf Ferenc)

Dr. Buda Botond hozzátette: volt már egy kísértetiesen hasonló esete pályafutása során. Sajnos itt az egy eset is nagy számnak számít  különös tekintettel arra, hogy neurológusként alapjában véve egészen mással foglalkozik, s csak véletlenül, más miatt kezelt hozzátartozók révén kerül időnként kapcsolatba egy-egy ilyen megrázó esettel.

A jelek szerint a csepregi család példás, rendezett életet élt. Tehát vagy hirtelen rövidzárlatról lehetett szó, vagy talán a családapa a Freud által is körvonalazott elhárító mechanizmusok közül dominálóan az elfojtást alkalmazta. Nehéz a laikus környezet számára olyan jeleket észrevenni, amelyek alapján előre sejthető lenne a baj. A tágabb kapcsolati háló szerepe lenne fontos: a baráti, munkatársi, óvodai  kör, amelynek az átlagnál nagyobb rálátása van a család belső ügyeire.

Peltzer Géza/Vas Népe

hozzászólás

Facebook

Hozzászólások