A kamarák szerint kevés a gépész- és szakmérnök is

2017. január 11., 07:00 szerző: Turbók Attila fotós: Unger Tamás
komment
Szombathely - A hírek szerint hiány van építészekből. A szakemberek inkább mérnökhiányról beszélnek. A megoldás pénzügyi és jogszabályi kérdéseket vet fel.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

- Ötven éve nem tapasztalt hiány van építészekből, a fiatalok külföldre szerződnek, a hatvan felettiek többsége nyugdíjba vonult a sűrű jogszabályváltozások miatt - írta a minap az egyik internetes szakportál, riogatva a megrendelőket az építészhiánnyal. Az igazság azonban „mindig a másik oldalon van”, ahogy ezt az egyik népszerű tévésorozat rendre sulykolja a rajongókba. Maradva a tényeknél, nem a fél évszázados jubileumot üljük az építészszakmában, hanem az emlegetett jogszabályváltozások, valamint a 2008 óta beszűkült piac hatásai érvényesülnek napjainkban annyira, hogy kevésnek tűnik az építész. Pedig van elég!

- Gyorsan le is vezetem, hogy miért is korai a vészharangot kongatni, és nemcsak korai, hanem rossz helyen is kongatják - tájékoztatott Ábrahám Ferenc, a Vas Megyei Építész Kamara elnöke. Szűkebb pátriánkban (a megyében) 220 feletti a kamarai tagok - építészek - száma, ebből több mint 180 aktív tagja van a szervezetnek. - E 180-as létszámból harminc-negyven csak szakértői tevékenységgel, vagy egyéb adminisztratív ággal foglalkozik, a megmaradt létszám egy része pedig az ipari beruházásokban dolgozik - mondta az elnök. Kiemelte, a megmaradt száz környéki építész még mindig elég lenne a felfutó lakáspiac igényeinek fedezésére, de a probléma nem itt van.

Egy ekkora házat bizony felelősség megtervezni - mondja Ábrahám Ferenc, aki szerint van is hiány, meg nincs is az építészekből Fotó: Turbók Attila

- Úgy vélem, az építészhiánynak tűnő helyzet megoldása kétrétű, pénzügyi és jogszabályi kérdés - fogalmazott a kamarai elnök. Kezdve a pénzügyi kérdéssel, a kormány deklarált célja, hogy az építészek megfelelő díjazásban részesüljenek. - A tavalyi évben megalkotott, úgynevezett háromszáz négyzetméteres jogszabály (ez alatti ház tervezéséhez nem kell engedély, csak bejelentés) rendesen megkeverte a piacot. - Ezt megelőzően egy ház tervezése egymillió forintba került, még akkor is, ha ezt az amúgy reális árat sehol sem lehetett elérni - mondta az elnök. Hozzátette: Vas megyében is terveztek alig pár százezer forintért komplett családi házat. E jó világnak azonban „lőttek”, egy mostani építésznek gépészeti, közmű-, villamossági, geodéziai és sok egyéb tervet is el kell készíttetnie, ez pedig természetesen még a milliós tervezési költséget is duplájára növeli, nem is beszélve arról, hogy ezen tervekért is az építész vállalja a felelősséget, a hozzá való biztosítás díjával együtt. - Ilyen költségeket nem bír el a jelenlegi piac, még úgy sem, hogy Vas megye ebből a költségszempontból az erős középmezőnyben van - jelentette ki Ábrahám Ferenc. Hangsúlyozta: az előbb felsorolt tervek elkészítéséhez viszont szakági tervezőből is nagyon kevés van, ami már az ipari beruházások esetén is jelentős hátrányt okoz.

- Nálunk is csak egy dolog állandó: a (jogszabály)változás, ez mellett nemcsak a szakági, hanem a teljes mérnök-spektrumban kevés a szakember, és ez nem feltétlenül az oktatáson múlik. A képzett mérnökök egy része nyugatra vándorol, ahol az ő tudásuk szintén kompatibilis, és jobban megfizetik őket - mondta Nádor István, a Vas Megyei Mérnöki Kamara elnöke.

Még olcsók vagyunk

Hazánkban 4-5, külföldön 6 százalékért dolgoznak a tervezők. Nyugaton vannak extrém esetek is.

Hiába a most is nyomott áron dolgozó építészpiac, a tervezési, így a bekerülési költségek emelkedésére kell számítani már a közeljövőben is. Ez egyébként a jogszabályalkotó kormány célja is.

A földrész egyik legalacsonyabb tervezési díjáért dolgozó magyar építészek egyelőre nem emeltek árat, de az „olcsójános” szerepét megunva a gépészmérnökök, illetve a még itthon dolgozó kivitelezők már megkezdték a drágítást - pedig a lakásbiznisz még csak felfutó ágban van. A mérnöki emelésen kívül az építési költségek már elindultak felfelé, és nem tudni, hol állnak meg.

Drágulhat az építkezés Fotó: Unger Tamás

A Vas megyei építészkamara vezetője fenti cikkünkben nagyságrendileg helytálló összegekről beszélt, amikor a jelenlegi elvárások szerinti 1,5 millió forintos összeget határozta meg. Ez jelenleg csak álom, de a beruházás öt százalékát jelenti. Európában azonban az épületek bekerülési költségének átlagosan a 6-8 százalékát fizetik ki az építészeknek a kisebb magánberuházások, például egy családi ház megtervezése fejében. Vannak természetesen ott is extrém esetek, a szakmai kamara információi szerint Norvégiában például a tíz legjobb tervező munkadíja a teljes költségvetés 25 százalékát is eléri, és a nagyon jók kategóriájában jegyzett szakembereké is meghaladja a tíz százalékot.

A külhoni nagyberuházásoknál, úgymint kórházak vagy egyéb közintézmények építésénél azonban már kevesebb - hat százalék körüli - a tervezői díjszabás. Az építészkamara országos adatai szerint ugyanezen munkáért Magyarországon két százalékot fizetnek ki, egy családi ház esetén a már emlegetett 4-5 százalékos díj a jellemző.

Megint az ügyvédek járnak jól?

A családi házak engedélykötelezettségének eltörlése perek sokaságát indíthatja  az  építészek ellen.

A jogalkotók az elmúlt évben hozták meg azt a jogszabályt, miszerint a háromszáz négyzetméter alatti családi házak építéséhez nem szükséges engedélyezési eljárás, elég a bejelentés. Felépítésükhez viszont építészre van szükség (lásd fenti cikkünket), aki felelősséggel tartozik az általa megtervezett házért. A „rossz szomszédság török átok” örökbecsű igazságát sem feledve elképzelhető, hogy például egy szomszéd megkérdezése nélkül elkezdett építkezés mit is okozhat a magyar vidéken. - Leginkább sokasodó „diófapereket” - jelentette ki Ábrahám Ferenc kamarai elnök. A témához kapcsolódóan Eltér István, a Magyar Építész Kamara alelnöke egy Világgazdaságnak adott interjúban kijelentette: számos pert eredményezhetnek majd a 300 négyzetméter alatti, engedély nélkül felépíthető családi házak közül azok, amelyek építtetője a rossz tervezés miatt indít kártérítési pert az építész ellen, és esetleg meg is nyeri. Fontos tehát, hogy minden új tervezésre az építésznek legyen tervezői felelősségbiztosítása, amit egyébként már a jogszabályok is előírnak. Ez azonban tovább drágítja a tervezést, a teljes beruházást.

- És akkor még nem végeztünk, mert miközben az orvosok és az egészségügyi dolgozók elvándorlása bárki számára feltűnő a kórházakban, az építészhiánnyal az emberek többsége nem szembesül, csak akkor, ha éppen családi házat építtetne, vagy bővítené meglévő otthonát - jelentette ki a szakmai kamara alelnöke.

Azt a Vas megyei kamara vezetője is hangoztatta, hogy akár hónapokkal is meghosszabbíthatja egy projekt megvalósítását az építészek napjainkban tapasztalható hiánya.

- A tapasztalt szakemberekre várni kell, viszont ha kevésbé jártas tervezőre bízzuk a munkát, jöhetnek a későbbi garanciális viták, melyek természetesen újra az ügyvédek felé terelik a költségeket - jelentette ki egy építész szakember.

Turbók Attila

2017. január 11., 07:00 szerző: Turbók Attila fotós: Unger Tamás

Hozzászólások

Részletes műsor



Műsorok betöltése...