Egyre kevesebb gólyánk van, tavaly 62 fészek lakatlan maradt

2016. január 10., 13:17 szerző: Némethy Mária fotós: Hencz Péter
hozzászólás
A Nyugat-magyarországi Egyetem Biológia Intézete, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ornitológiai kutatásai tavaly is sok tudományos eredménnyel járultak hozzá Vas megye természeti értékeinek ismeretéhez.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

- Jelenleg öt pár fekete gólya költéséről tudunk Vas megyében, közülük három pár fészkéből nyolc fióka repült ki tavaly. A Vas megyében ismert öt pár rétisas közül mindössze kettőnél volt sikeres költés 2015-ben. Két pár, sikeresen költő uhu hat fiókát repített ki. A Marcal mentén öt pár hamvas rétihéja próbálkozott költéssel, de bizonyítottan csak egy pár fészkéből repült ki három fióka. A rétek fokozottan védett madarát, a harist csak az Őrségben és Kőszeg mellől sikerült kimutatni.

Ezeknek az adatoknak a kiemelésével kezdte összegzését megyénk madárállományáról dr. Gyurácz József, a Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi és Műszaki Karának dékánja. Aggasztó híreket is hallottunk tőle sokunk kedves madaráról, a fehér gólyáról. Ezek fészkeinek száma az elmúlt három évben ugyanis folyamatosan csökkent Vas megyében. (2013-ban 237, 2014-ben 234, 2015-ben 230 fészket regisztráltak.) A legtöbb gólyapár Körmenden és Bajánsenyén fészkelt. A 230 fészek közül 62 lakatlan volt tavaly, 168-at foglaltak el a gólyák. Csaknem tíz százalékkal kevesebb pár kezdett költésbe, mint 2014-ben, mégis 2015-ben több, összesen 321 fióka repült ki a fészkekből, míg az előző évben csak 279. Gyurgyalagból 22 költőtelepen 72 párt, míg partifecskéből kilenc telepen százhúsz párt számoltak meg.

Kis hattyú Celldömölk határában még 2015. november 17-én. Fotó: Hencz Péter

A Tömördi Madárvártán idén nyolcvan madárfaj hétezer példányát gyűrűzték meg. A három leggyakoribb madárfaj a barátposzáta, a vörösbegy és a fekete rigó volt. Ezeknek az állománya a gyűrűzési adatok alapján növekszik az utóbbi években. Mi az oka?

- A növekedés egyik oka az egyre melegebb, fészkelés szempontjából kedvezőbb kora tavaszi időjárás - válaszolta dr. Gyurácz József, aki örömmel újságolta: első alkalommal gyűrűztek harist és egy Máltán gyűrűzött csilcsalpfüzikét is befogtak Tömördön.

A hagyományos madárgyűrűzés mellett egyre gyakoribb a színes műanyaggyűrűk, valamint a műholdas nyomkövetők használata. A Vasban megjelölt madarak közül 21 bütykös hattyú 191, négy fehér gólya hét alkalommal került meg később. A legtöbbször azonosított madár egy szombathelyi Csónakázó-tavon megjelölt bütykös hattyú, amelynek gyűrűjét 2011 és 2014 februárja között 42 alkalommal olvasták le. A leghosszabb utat a jelölés helyétől Vas megyéig egy dankasirály tette meg. Ezt 2013 februárjában gyűrűzték meg Hamburgban, áprilisban Lengyelországban figyelték meg, 2014 februárjában a szombathelyi Csónakázó-tónál (844 km), majd pár nap múlva Balatonfüreden mutatkozott. A hazánkban műholdas jeladóval felszerelt parlagi sasok közül hét fordult elő a megyében 2011 és 2015 között. Egyet Chernelnek neveztek el Chernel István tiszteletére, akire születésének 150. évfordulója alkalmából emlékeztünk.

Némethy Mária

hozzászólás

Facebook

Hozzászólások