Hírek

2016.02.12. 16:52

Ettől robbant fel az internet - A gravitációs hullámokról úgy, hogy mindenki megértse

A gravitációs hullámok létezéséről elméletben régóta tudtunk, de mostanáig nem volt kézzelfogható bizonyítékunk. Hatalmas tömeg tud csak gravitációs hullámokat kelteni, két, a Napnál harmincszor nehezebb fekete lyuk már elég hozzá.

Budai Dávid

Szinte felrobbant az internet pár napja, amikor bejelentették: igazolták Einstein elméletét a gravitációs hullámok létezéséről, ráadásul magyarok keze is benne van a dologban. Azóta többen az évszázad felfedezéséről beszélnek, Nobel-díjért kiáltanak, mások pedig újranézik a Vissza a jövőbe filmeket, hogy felkészülten vághassanak neki a küszöbön álló időutazásnak. Mi viszont úgy döntöttünk, hogy felkeressük a Nyugat-Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ rektorhelyettesét, Németh István fizikust, hogy magyarázza el, mi fán terem egy valamirevaló gravitációs hullám, tényleg akkora jelentősége van-e a felfedezésnek, mint mondják, mi köze van mindehhez a magyaroknak, és egyáltalán mire megy az emberiség a gravitációs hullámokkal.

Beszélgetésünk kezdetén hamar kiderül, hogy fizikai alapismereteim nem ütik meg egy 12 éves gyerek szintjét, ezért Németh István, hogy biztosan megértsem, miről van szó, egészen messziről indít. Már Newton is rájött arra, hogy van gravitáció, képletet is írt hozzá, ám amikor arról kérdezték, hogy mégis hogyan hat a tömegvonzás, rendszerint dühbe gurult, hiszen ezt ő maga sem tudta. Pár száz évvel később Einstein aztán rájött, hogy a nagy tömeggel rendelkező objektumok módosítják a körülöttük lévő teret. Ez az oka annak is, hogy Földünk a Nap körüli pályán maradhat. Ezt úgy kell elképzelnünk, hogy ha egy kifeszített lepedőre egy vasgolyót rakunk, az meggörbül. Ha pedig a lepedőn így keletkezett tölcséren egy golyót meglökünk, az körbe-körbe fog menni, akárcsak földünk a Nap körül. Ha már most úgy érzi, kezdi elveszíteni a fonalat, akkor megadjuk a kegyelemdöfést. Mindezt ne az ön által ismert térben képzelje el, hanem a téridőben.

Einstein már 1916-ban úgy gondolta, hogy a gyorsuló tömegek hullámokat keltenek, ezek a gravitációs hullámok. Csakhogy ehhez olyan hatalmas tömegekre van szükség, ami a Földön nincs, és még ha volna is, nem lenne mivel mérnünk őket. 1974-ben közvetett bizonyítékokat ugyan találtak a gravitációs hullámok létezésére, de befogni még nem tudták. Legalábbis egészen mostanáig így állt a helyzet. Németh István úgy fogalmazott: 41 évvel ezelőtt a róka nyomára bukkantak, most viszont meg is látták a rókát. Az, hogy a mostani felfedezés korszakos jelentőségű, nem kérdés és biztosan pár díjat megérdemelnek a tudósok, elvégre a négy évtizeddel ezelőtti felfedezés is megért egy Nobel-díjat. A 41 év pedig nem elírás, a mostani felfedezés ugyanis egészen pontosan 2015 szeptember 14-én 9 óra 51 perckor történt, csak hát a fizikusok óvatos emberek, egészen addig vártak a bejelentésre, amíg meg nem bizonyosodtak afelől, hogy nem tévedtek. A gravitációs hullámokkal az a baj, hogy nagyon nagy tömegű valami tud csak ilyet kelteni. 1992-ben lett olyan fejlett a tudomány, hogy elkezdhettek kísérletezni a mérőműszerrel, ami majd nyakon csípi a gravitációs hullámot, 2010-ig azonban semmilyen eredményt nem értek el. Tavaly aztán feljavították a műszert, és a négyszeres érzékenységnek meg is lett az eredménye. Két fekete lyuk egymásba gabalyodása úgy megrezegtette a gravitációs téridőt, hogy tavaly ősszel megérkezett a siker.

Aki háromnál több csillagjegyet fel tud sorolni, annak nem meglepetés, hogy a csillagászatban más mértékek vannak, mint például Vas megyében. A két fekete lyuk egyenként úgy harminc Nap tömegével rendelkezik, és olyan messze van tőlünk, hogy a másodpercenként 300 ezer kilométert megtevő fénysebességgel haladó gravitációs hullámnak 1 milliárd 300 millió évre volt szüksége, hogy a tudósok műszerének csapódjon. Másképpen fogalmazva: több mint egymilliárd évvel a dínók megjelenése előtt keletkeztek azok a gravitációs hullámok, amelyek most 2016-ban tudományos áttörést hoztak.

A gravitációs hullámok észlelésére kifejlesztett szerkezet megalkotásában magyarok is jelentős részt vállaltak, amely, úgy vélik, a fejlesztések hatására a mostaninál akár még tízszer érzékenyebb lehet. És hogy mi a jelentősége ennek az egésznek? Németh István szerint ez a csillagászoknak olyan, mintha az eddigi fekete-fehér helyett mostantól színesben nézhetnék a tévét. Nem beszélve arról, hogy hatalmas jelentősége van annak, hogy közvetlen bizonyítékot kaptunk valamiről, ami eddig  csak papíron létezett. Rövidesen új dimenziók tárulnak majd fel az űrkutatásban, azonban aki időutazáson töri a fejét, annak még várnia kell.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!