Évtizedek óta rendezetlen a belvíz-helyzet a falu „teknőjében” – már mozognak a házak

– Van árok a házsor előtt és mögött is, de olyan kellene, ami kellő lejtéssel belevezeti az Aranypatakba a vizet – tudjuk meg Molnár Tibortól, az utca egyik lakójától. – Ez a terület árterületként szerepel, mégis kiadtak rá építési engedélyt, még az előző rendszerben. Ma meg már nem vállalja senki a felelősséget. A házaink tönkremennek, biztosítást sem lehet rájuk kötni. A lábazatok szívják fel a vizet, a pincében is áll a víz eső után. Elegem van abból, hogy hülyének néznek. Most már nem elég, ha megcsinálják az árkot, most már kártérítés is kell, hogy megcsináltathassuk a falakat. Ez házanként 6-7 millió forint lenne. Nekünk egy élet munkája van ezekben a házakban, nem értéktelenedhetnek el teljesen. A terület agyagos, felszívja a vizet az alap, felemeli a házat, amikor a víz lemegy, megszikkad, a ház visszasüllyed. Repedeznek a falak.

Molnár Tibornak nemcsak a pincéjében, de a kertjében is áll a víz, gumicsizmában tocsog benne. Fotó: Merklin Tímea

Hátramegyünk az árokhoz, eső után vagyunk, körülbelül 50 centiméter mély víz áll benne. Molnár Tibor azt mondja, innen a háza mögül kellene adni egy 30 centiméteres lejtést az ároknak, hogy a víz elfolyjon. Átmegyünk a szomszédba: Telkes Sándorné Erzsébet jön ki, a lányáé a ház, aki most nincs itthon, Ausztriában dolgozik.

– Hét éve vette a lányom a házat, a tulajdonos elhallgatta előle a belvíz-jelenséget, nem tudta, mit vesz. 15 millió forint hitelt vett fel a 18 millió forintért vásárolt házra, ma már 25 millió forintja áll benne. Az alapzatot állandóan mossa a víz, a ház elkezd mozogni. A pincében elrohadtak a bútorok – mondja a hölgy. A lánya nemrégiben levélben fordult a polgármesterhez, amelyben azt is megírta, hogy kártérítéssel szeretnének élni.

Becsöngetünk egy újabb házba: ahogy az előző lakók, Rácz Györgyné is megmutatja a házuk udvarán álló vizet, a pincében úsznak a vödrök most is, mint minden nagyobb esőnél.

- 11 éve vettük a házat, senki nem mondta, hogy itt magas a belvíz. Még egy szivattyút is megvettünk az előző tulajdonostól, de nem monda, miért tartja – meséli az asszony. – Az első évben rájöttünk, hogy nagy a baj, elkezdtünk szivattyúzni. Aztán arra is rájöttünk, hogy minél többet szivattyúzunk, annál több víz jön be. Ezért már nem is szivattyúzunk, a víz magától elapad, pár nap alatt eltűnik. A ház körülbelül 38 éves, már mozog, mivel mossa a víz az alapot, repedeznek a falak, megreped a járólap. Így el sem lehet adni az épületet.

Rácz Györgyné tégladarabokon közelíti meg a pincét, odabent úsznak a vödrök - eső után vagyunk, megint nyomul a belvíz.

Fotó: Merklin Tímea

A toronyiak panaszával a kormányhivatal is foglalkozik. Dobrovits Erzsébet levelére a következőket válaszolták: „A települési önkormányzat feladata a helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, az árvíz- és belvízelvezetés." Ugyanebben a levélben a kormányhivatal arról is tájékoztatja a panaszosokat, hogy „egyidejűleg megkereste a Vas Megyei Kormányhivatal Építésügyi és örökségvédelmi Hivatalát, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóságot és a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, hogy hatáskörükbe illetve szakmai feladatkörükbe tartozóan foglaljanak állást a felvetett kérdésekben." Ezen szervezetek válaszai ismeretében, egy későbbi időpontban alakítják ki az üggyel kapcsolatos végső álláspontjukat.

Megkerestük Kovács Györgyöt, Torony polgármesterét, ő miként látja ezt a helyzetet.

– Kimarkoltattam, kitisztíttattam az árkokat. Fel akartam szedetni hátul a hidat, de a szakértő azt mondta, nem kell. Valóban nincs lejtő az ároknak, de mikor odamentem az esőben, és mondtam, hogy jöjjenek ki ásóval, segítsenek, hogy a víz elmenjen, nem jöttek. Arról nem tehetek, hogy ez egy belvizes, lápos része a falunak, nem tudom, hogy adhattak ki rá építési engedélyt. Az akkori tanácselnök itt ül a képviselő testületben. Arról sem tehetek, hogy az első háztulajdonosok elhallgatták a belvizet. Meg kellene oldani a házak szigetelését, dréncsövezni az udvarokat. A pincékből ki kell szivattyúzni a vizet.

A tulajdonosoknak is a zsebükbe kellene nyúlni. Az önkormányzattól nem lehet elvárni, hogy magántulajdonba beruházzon. Molnár Tibor már beperelte az önkormányzatot, szakértők sokasága jött ki Toronyba. Molnár úr több millió forintot vesztett a perben. Ha a hangadók nem veszekednének, hanem párbeszéd volna köztünk, segítséget is tudnék adni, közmunkásokat az ásáshoz. Szerintem kártérítési igényük nem lehet, elévült.