Fáznak a körmendi menekülttábor lakói?

Körmenden október 17-én jó, ha egy tucat lakója volt a menekülttábornak, akik mind felnőtt férfiak, tudtuk meg Gyulai Gábortól, a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programjának vezetőjétől. Szerinte ez a szám azóta legfeljebb csökkenhetett, így tulajdonképpen a tábornak nincs is értelme, hiszen az ott elhelyezett menekülteket könnyen szét lehetne osztani az ország többi befogadóállomása között, amelyek szintén félgőzzel üzemelnek, de ott legalább nagyságrendekkel jobbak az elhelyezés körülményei. Érthetetlen, hogy miért üzemel még mindig a sátortábor. Merthogy Körmenden sátrakban élnek a menekültek, a sátrak pedig esőben beáznak, este hidegek, igaz, most már üzemel egy fatüzelésű kályha. Azt, hogy fáznak a tábor lakói, onnan lehet tudni, hogy ügyfeleik rendszeresen panaszkodnak a körülményekről, amelyeket egyre nehezebben bírnak – tudtuk meg Gyulai Gábortól. Ma este Körmenden az előrejelzések szerint hat fok lesz, holnap és holnapután már csak kettő.

Azt, hogy konkrétan miért Körmenden létesült annak idején a befogadóállomás, nem tudni, de nehéz más következtetést levonni, mint hogy az osztrák határ közelsége volt az alapvető indok, hiszen így a menekültek könnyen át tudnak Ausztriába szivárogni, mint ahogyan ez a gyakorlatban meg is történt. Ha a magyar hatóságok valóban segíteni szeretnének ezeken az embereken, akkor olyan helyen létesítettek volna táborokat, amelyek segítik az integrálódást, ám a gyakorlatban látszik, hogy a legtöbb tábor ott létesült, ahol volt üres hely. Nem véletlen, hogy a menekülteknek szinte semmi motivációjuk nincsen arra, hogy maradjanak – hangsúlyozta Gyulai Gábor, aki konkrét számokat is tudott mondani a menekültekről. Tavaly a menedékkérők száma 177 ezer volt, ám legtöbbjük néhány napon belül elhagyta az országot. A legfrissebb statisztika szerint idén mintegy 30 ezer külföldi lépett be (vagy próbált belépni) engedély nélkül az országba, és körülbelül 27 ezren voltak azok, akik október 10-éig menedékkérelmet nyújtottak be. Kétharmaduk háborús helyszínről érkezett. A menedékkérők negyede gyermek, ötödük nő. Idén alig több mint háromszáz menedékkérő kérelmét bírálták el pozitívan. A befogadóállomásokon élő menekültek száma jelenleg szintén háromszáz körül van. Közülük most 11-en élnek Körmenden, ezt pontosan tudjuk, mivel kérdéseinket a körmendi táborral kapcsolatban eljuttattuk a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz is.

Kíváncsiak voltunk, hogy érkezett-e panasz hozzájuk az ellátásra, történtek-e megbetegedések a hideg miatt. Tudni szerettük volna azt is, hogy mi akadálya van annak, hogy kőházakban szállásolják el ezt az alig egy tucat embert, és ha ilyen kevesen vannak, egyáltalán mi értelme van a tábor fenntartásának? Nem mindegyik kérdésünkre kaptunk választ, de a hivatal levelét változtatás nélkül közöljük: „A Körmendi Ideiglenes Befogadó Állomáson, a mai napon (2016.10.21.) 11 fő menedékkérő tartózkodik (kizárólag egyedülálló férfiak), akiknek elhelyezéséről a Hivatal fűthető sátrakban gondoskodik. A sátrak belülről béléssel lettek felszerelve, illetve a sátrak közepére egy-egy fatüzelésű kályha került telepítésre. Továbbá a kérelmezők részére hálózsákok és takarók kerültek kiosztásra, illetve a Vöröskereszt rendszeresen oszt meleg teát a külföldiek részére. Azok a sátrak, amelyekben tartózkodnak, nem áztak be az esőzések következtében, írásos panasz az elhelyezettek részéről ezidáig nem érkezett, a kérelmezők egészségi állapota megfelelő, beteg nincs köztük.”