Felkészültek a középiskolák? Nyelvvizsga kell 2020-tól a felsőoktatásba való belépéshez

2017. február 16., 06:32 szerző: Tóth Kata fotós: Unger Tamás
komment
2020-tól a felsőoktatásba való belépéshez szükséges a nyelvtudás, középfokú nyelvvizsgát írnak elő. Az ombudsman szerint ennek nincsenek meg a feltételei és hatalmas vita bontakozott ki.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

2014-ben született döntés arról, hogy 2020-tól a felsőoktatásba való belépéshez szükséges a nyelvtudás - nem is akármilyen: középfokú (B2 szintű) nyelvvizsgát írnak elő. A napokban heves vita bontakozott ki a téma körül: míg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara üdvözli a döntést, az alapjogi biztos szerint az idegennyelv-oktatás személyi és tárgyi feltételei hiányosak az iskolákban, nincs elég idő felkészülni az új követelményre és a meghatározásakor nem vették figyelembe az oktatási rendszerek egymásra épülését. Márpedig - az ombudsman szerint - a középiskoláknak kell olyan körülményeket teremtenie, hogy legalább egy nyelvből középfokúzni tudjanak a diákok a tanulmányaik végére. A Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke, Légrádi Tamás is megszólalt: szerinte a nyelvórai csoportlétszám, a tanterv, az óraszámok még akár lehetővé is tennék a B2 szint elérését, de a hatékonysággal és a tanulók motivációjával is gondok vannak. Gimnázium, szakgimnázium és szakképző iskola igazgatói, nyelvtanárok, egy nyelviskola vezetője és középiskolások mondanak véleményt Vasban - a kérdés ezreket érint.

A szombathelyi Kanizsai Dorottya Gimnáziumban kiemelt terület az idegen nyelv oktatása. - 2014-es a jogszabály, hat év elég idő a felkészülésre, igaz, nálunk korábban sem volt és ezután sem lesz probléma a nyelvvizsgaszerzés - mondja Módos Tibor igazgató. Úgy látja: rengeteg múlik a tanulók motiváltságán. A szülők egy része úgy próbál segíteni, hogy ha a gyerek kevésnek érzi az iskolát, elküldi magántanárhoz. Szerinte jobb megoldás leülni a gyerekkel, és arra biztatni, hogy az iskolai feladatokat vegye komolyan.

A közoktatásnak egyelőre nem feladata a nyelvvizsgára készítés - magyarázza Luttenberger Ágnes, német nyelvi munkaközösség-vezető. De az előírt szintet, mivel az az emelt szintű érettségit legalább hatvan százalékosra teljesítve megszerezhető, a gimnáziumok többsége az első nyelv esetén tudja vállalni. A motiválás az ő részükről adott: nyelvterületre utazással, cserekapcsolatokkal, interaktív tananyagokkal. Az angol még könnyebb helyzetben van Molnár Éva osztályfőnök, angoltanár szerint: a négy osztályban háromból ez az első nyelv. A két tannyelvű osztályaikban a motiváció már azelőtt megvan, hogy jelentkeznének hozzájuk. Az igazgató és kollégái egyetértenek: el kellene jutni oda, hogy ne felesleges tananyagtartalmakkal tömjük a gyerekek fejét - pont azért, hogy idegennyelv-tanulásra is jusson kellő otthoni idő. Az általános iskolákat is be kellene vonni a nyelvoktatásról való gondolkodásba. Hiányzik a közoktatási rendszerből az átgondolt struktúra, a nyelvtanítás felépítése 12 évre.

A szentgotthárdi Vörösmarty Mihály Gimnáziumnak is az egyik erőssége az idegennyelv-oktatás - szlovén nemzetiségi nyelvoktatásuk is van az angol és a német mellett. Háklár Gáborné, idegen nyelvi munkaközösség-vezető büszke: a végzőseik jelentős részének nemcsak egy, hanem két nyelvvizsgája van a gimnáziumi tanulmányok befejeztével. Sőt, az elmúlt évtizedekben az országos átlag fölötti arányban szereztek nyelvvizsgát. ami jelentősen megkönnyíti az egyetemi éveiket és a diplomaszerzést. Felkészült és motivált nyelvtanáraik (és tanulóik) vannak - az iskola órai és délutáni tehetséggondozás keretében maga kínál lehetőséget a nyelvvizsga-felkészülésre. Náluk tehát nem okoz problémát a tervezett szigorítás. Ugyanakkor megértik, hogy más jellegű intézményekben gondot jelenthet a nyelvvizsgákra való felkészítés.

Sümegi Tamás, a Savaria szakgimnázium igazgatója átmeneti állapotról beszél. A szombathelyi gépészmérnökképzés több tanulójuknak lehet vonzó - módosítaniuk kell a nyelvi képzésükön azért, hogy akik igénylik az érettségi- és a nyelvvizsga-felkészítést, pluszórákon vehessenek részt. A következő tanévtől a 11. és 12. évfolyamokon lesz erre lehetőség. Hosszabb távon a nyelvi csoportbontás rendszerét fogják megváltoztatni.

- Az óraszámot biztosítja a kerettanterv, a felszereltséggel sincs gond, a pedagógusok is felkészültek, sőt a gyerekek képességei sem rosszabbak más iskolákba járó társaikénál, mégis évente csak nagyon kevesen, a végzősök közül egy-két tanuló nyelvvizsgázik. Közönyösnek látom sokukat, mintha nem mérnék fel, hogy az idegennyelv-tudásnak mekkora szerepe van - Bognár László, az SZMSZC Puskás Tivadar Fém- és Villamosipari Szakképző Iskolája igazgatóhelyettese cseppet sem elégedett a helyzettel.

Szalai Balázs az SZMSZC Gépipari és Informatikai Szakgimnáziuma 12. osztályosa. Tavaly saját magának tűzte ki célul, hogy idén középfokúzni fog németből. Általánosban tanulta a nyelvet, nyáron a szüleivel kerestek egy magántanárt, akihez heti egyszer jár - 3 ezer forintért egy órára. A magántanár beszélteti, csak rá figyel, ami a szóbeli vizsga szempontjából jó. Önszorgalomból, otthon is tanul - internetes kikérdezőprogramot használ, német nyelvű cikkeket olvas, gyakorlókönyvben old meg feladatokat. Néhány héten belül lesz a vizsgája, a tanára biztatja, hogy sikerülni fog. A suliban tavaly öt, idén négy németórája van egy héten. A csoportban - merthogy két részre bontották az osztályt, angolosokra és németesekre - 15-en vannak, mind különböző tudásszinttel. Csak lassan haladnak és kevés idő jut egy diákra, ezt érzi.

Tóth Kata

2017. február 16., 06:32 szerző: Tóth Kata fotós: Unger Tamás

Hozzászólások

Részletes műsor

loader image

Műsorok betöltése...