Friss termékek friss árai a körmendi piacról

- Mindegy, hogy milyen az áru, egy a fontos, hogy olcsó legyen - kesergett lapunknak a hétfő reggeli, körmendi piac egyik árusa. A tudatos vásárlói magatartás hiányát rajta kívül szinte minden elárusító helynél osztották, pedig az árusok megjegyezték, itt legalább lehet tudni, hogy honnan származik az áru. Utóbbi minden értelemben.

A körmendi piac árusai odafigyelnek egymásra, nem engedik a kétes eredetű árut a vásárlóknak odaadni. Ottjártunkkor épp erről a témáról folyt a vita az egyik standnál. Az eredet lényeges, erre mindenki odafigyel, hiszen ahogy egyikük megjegyezte, csak ez az egyetlen előnyük - na meg az ár - a nagyobb bevásárlóközpontokkal szemben.

- Nézze meg, fiatalember, ez a lekvár olyan, mint egykor öreganyám lekvárja volt - fogadott bennünket Dely István. A nagykölkedi árus elmesélte, az igazi házi lekvárban a gyümölcs mellett csak némi cukor van, „na meg ami a főzőkanálról belekerül". Dely István házi lekvárjaira - talán épp az előzőek miatt - Körmenden is nagy volt a kereslet. - Saját gyümölcsösömből szedjük az alapanyagot is, a bevétel éppen jól jön a hazai „nyögdíj" mellett - mondta nevetve a kistermelő. A forgalmat tekintve hullámzónak mondják a kereskedők és az őstermelők a körmendi piacot, egyesek panaszkodnak, mások megjegyzik, a szép árunak mindig van keletje. Éppen utóbbival próbálja vásárlóit megfogni Kovács Gabriella helyi termelő. - Rendszeresen kipakolunk Körmenden, az emberek értékelik a szép zöldséget - tette hozzá. Véleményével azonban többen nem értenek egyet, leginkább a tudatos vásárlói magatartást hiányolják. Dely István is megjegyezte, ha valaki a termékét veszi meg, hozzá mindig visszatérhet, akár reklamálni is. Az árusok úgy vélik, a piac forgalma manapság nem feltétlenül a fizetésnaptól függ, nem könnyű eltalálni, mikor mire van nagyobb szükség.

Mindenesetre annyi zoknira biztos nincs, amennyivel a körmendi piac másik oldalán találkoztunk, ahol már nem az őstermelők, hanem a vegyeskereskedők állítják ki portékáikat. A horgászbottól a komplett étkezőgarnitúráig terjed a választék. Ami feltűnő, ez utóbbira kitéve és az árusok kezében is ott a nyugtatömb. Talán a Vas Népe füzetét nézték adóhatóságnak. Itt inkább nézelődőket láttunk, kevesebb vásárlóval.