Hírek

2017.05.22. 17:32

Hat éve barátságtalan a Barátság utca – Egy antiszociális lakó tartja rettegésben a házat!

Hat éve próbálják elérni a hatóságoknál, hogy a társasház, mindenki életét megkeserítő lakója elköltözzön, de nem jártak eredménnyel. A múlt szombaton történt tűzeset után, végleg betelt a pohár.

Budai Dávid

Egyetlen lakó pokollá tudja tenni egy társasház életét. Az ott élők azonban nem értik, hogy miért kell a törvénytisztelő többségnek elviselni egy deviáns magatartású ember évek óta tartó ámokfutását, és ami azt illeti mi sem értjük. Cikkünk főszereplőjével nem találkoztunk, de az elmondottakból ítélve, lehet, hogy jobb is így. Miután nem beszéltünk vele, nevét sem írjuk le, de nem is ez számít, hiszen aki nem ismeri, annak mindegy, a környéken élők pedig úgyis tudják, kiről van szó. Most nevezzük Gábornak. Gábor hat évvel ezelőtt költözött a szombathelyi Barátság utcai házba és a lakók elmondása szerint kezdetektől gond van vele. Már mindent megpróbáltak, de nem történt változás. Sem a férfi nem hajlandó változtatni életvitelén, sem a hatóságok nem emelik ki a több tucat ember életét megkeserítő Gábort a környezetéből. Múlt hétvégén aztán végleg betelt a pohár. Gábor a lakásában tüzet okozott. A lakók vették észre, hogy baj van, ők hívták ki a tűzoltókat is, de nemcsak ők érkeztek meg, hanem a mentők, a rendőrök, sőt még az ügyeletes orvos is kijött. Aztán, ahogyan legtöbbször, most is miután kiderült, hogy nem sérült meg senki, a hatóságok elvonultak.

Fotó: Unger Tamás

Gábor pedig maradt és vidáman dohányozgatott az erkélyen – mindezt már az ott élők személyesen mesélték, akik végső elkeseredésükben hozzánk fordultak, mert egyedül abban bíznak, hogy a nyilvánosság ereje elhozza a változást. Nagy János, az egyik közvetlen falszomszéd, nála ülünk le beszélgetni Juhász Lászlóval, a másik lakóval együtt, aki szintén közvetlenül Gábor mellett kénytelen élni, de mint kiderült, ülhetne itt velünk akár 14 család is, vagy, mindjárt az egész környék, Gábor antiszociális viselkedése ugyanis mindannyiuk életét megkeseríti.

A fiatalember mielőtt ideköltözött volna, állítólag vagy egy tucat albérletet elfogyasztott. Előbb-utóbb ugyanis mindenhonnan kidobják, mivel a legalapvetőbb együttélési szokásokat sem tartja be. Amikor idekerült, a tulajdonosok szeme láttára lopott virágot és járólapot, hogy aztán pár hétre rá mindent kiszórjon az ablakon a parkolóba. Azóta ez elmúlt, de van helyette más. Lakásának ajtaját csupán egy lakat tartja, amit a huzat távollétében is folyamatosan csapkod, amikor viszont megérkezik, az ajtót nem kinyitja, hanem berúgja, mindegy, hogy hajnal van, vagy késő este. És ehhez még részegnek sem kell lennie, ami pedig sajnos sokszor előfordul, olyankor őrjöng, üvöltözik, énekel – sorolják az elkeseredett lakók Gábor bűneit.

Pár hónappal ezelőtt puszta kézzel a lépcsőház ajtaját is betörte, mert nem tudott bejutni rajta. Minden csupa vér lett – mesélték a lakók, de akkor sem történt semmi, büntetlenül megúszta azt is.

Jobbra (fekete póló) Nagy János, balra (kék póló) Juhász László

Volt, hogy az LCD TV-t vágta ki a folyosóra, máskor a laptopot dobta ki az autók közé. Lakásában már nem hogy ajtó nincs, de egyetlen ajtókeret sem maradt. Mindent tönkretett az egykor szebb napokat megélt lakásban, már nincsen egyetlen bútora sem, és sokszor térdig jár a sörös dobozokkal és csikkekkel teli szemétben. – Csoda, hogy még nincsenek patkányok, sokszor elviselhetetlen a bűz, csakhogy ez a lakás nem a puszta közepén van, hanem itt, ebben a házban – meséli zaklatottan Juhász László, aki – amióta elkezdődtek – feljegyzéseket készít a balhékról. Hat naptár telt már meg, mikor mit csinált Gábor fékevesztett őrjöngésében. A pontosan vezetett furcsa naplónak hála, azt is lehet tudni, hogy csak a rendőrség eddig hatvanszor volt kint a férfinál, de ez a szám csak azt mutatja, amikor hívásra érkeztek, ezen kívül még vagy két tucat alkalommal kijöttek. Nagy János szerint a férfi taxinak használja a rendőrséget, meg a mentőket is, úgy véli, csak az a kár, amit ezzel okozott, milliókra tehető, és hol van akkor még a többi. Egy lakó szerint a ház lakásai gyakorlatilag eladhatatlanok, senki nem akar ilyen szomszédot magának, állandó feszültségben, ugyanis nem lehet élni. Van, aki az áldatlan állapot miatt már a munkáját is nehezen tudja elvégezni, mert egyszerűen nem tudja kipihenni magát, márpedig ha Gábor cirkuszol, akkor nincs alvás.

A férfinak korábban volt felesége és gyereke is. Felesége elhagyta, gyerekét pedig elvette tőle a gyámhivatal – Az egyetlen jó dolog, ami a hat év alatt történt, hogy az a gyerek végre elkerült innen. El nem tudják képzelni mit kellett annak a szegénynek átélnie – mondta egy lakó, aki a nevét nem vállalta, mivel fél. De hiszen így van ezzel szinte mindenki, Gábor ugyanis veszélyes. Sokakat megfenyegetett már életveszélyesen, és többször riogatott a ház felrobbantásával is. Gábor fölött László Péter lakik, az ő kislánya, már remegni kezd a félelemtől, ha csak meghallja a férfi hangját.

Ahogyan nyilván az olvasóban, úgy bennünk is felmerült, hogy a ház miért nem tesz valamit, hogy a helyzet megváltozzon. Tett. Nincsen olyan hatóság, szerv, vagy hivatal, ahol ne jártak volna. Azonban úgy tűnik mindenki tehetetlen, vagy széttárják a kezüket, vagy egymásra mutogatnak, a végeredmény ugyanaz: nem történik semmi. A legtöbb, amit néha tesznek, hogy újra és újra felszólítják a férfit a jogkövető magatartásra. Jobb esetben beviszik, esetleg kiszabnak valami büntetést garázdaságért, néha talán valamennyi pénzbírságot is megítélnek, de végül minden marad a régiben. Csakhogy ez – több lakó egybehangzó véleménye szerint – addig fog csak tartani, míg így, vagy úgy de tragédia nem történik. Egy lakó – aki azóta már elköltözött – egyszer összeverekedett Gáborral, de a végén még őt hurcolták meg – mesélték az ott élők felháborodva. A férfinak nyilvánvalóan komoly mentális problémái vannak, többször kezelték már a pszichiátrián, de egy nap után mindig kiengedték. Persze vannak nyugisabb időszakok, legutóbb például – a múlt szombati esetet leszámítva – novemberben volt csak kint a rendőrség. Páran azt hitték, hogy van remény, de most úgy tűnik, még sincs. A lakók az elmúlt hat évben kifogytak az eszközökből, mindent megpróbáltak. Most már csak abban bíznak, hogy cikkünk nyomán lesz változás, és vagy írásunk főszereplője változtat életmódján, vagy a hatóságok találják meg annak a módját, hogy elköltözzön.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!