Hat közúti és két kerékpárút Magyarország és Szlovénia között?

Az Orfalun keresztülvivő régi bűdfalvai út. Bűdfalva és Orfalu között nagyon szoros kapcsolat volt egykor, valakinek még akadnak is rokonszálai a határon túl. Fotók: a szerző

Az őriszentpéteri polgármesteri hivatalban Tegzes Gergely fórumot tartott helyi polgármesterek és Markovics Tibor, az Őrségi Nemzeti Park igazgatójának részvételével, előttük szemléltetve a jövőben létrehozandó aszfaltutak és kerékpárutak kivitelezésének lehetőségeit.

Az útszakaszok kijelölésénél elengedhetetlen volt figyelembe venni, hogy a vasfüggöny előtt merrefelé közlekedtek az emberek az egyes települések között, és azt is, természetvédelmileg milyen minőségű részen halad majd keresztül az út. Amennyiben nem lehet úgy kivitelezni egy útépítést, hogy a természet ne szenvedjen komolyabb károkat, habár történelmi szempontból indokolt lehet az ott található, egykori közút helyreállítása, inkább eltekintenek az aszfaltozás megvalósításától. Ez történt a Szalafő-Dolány (Dolenci) útszakasz vizsgálatakor.

A Kétvölgy-Felsőszölnök közötti út átadásakor Orbán Viktor magyar és Alenka Bratušek szlovén kormányfők ígéretében szerepelt hat közúti és két kerékpárút megvalósítása Magyarország és Szlovénia között. Az egyik ilyen a Szalafő és Őrihodos (Hodoš) közötti kerékpárút, amely vonalvezetésére két alternatíva kínálkozott. Az egyik csörgőszeri, a másik a pityerszeri vonal. Minden lehetőséget egybevetve sokkal jobb adottságokkal bír a Csörgőszer.

Ha megépülnek a tervezett összeköttetések a muravidéki és a magyarországi települések között, akkor sem lenne az úthálózat sűrű, mert például a belga-francia határon másfél kilométeres távolságban vannak egymástól a két ország között haladó összekötő utak.

A közlekedéshez elengedhetetlenek a jó minőségű utak, ez persze nem jelenti azt, hogy hatalmas méretű teherszállító járművek, így kamionok szabadon közlekedhetnek ezeken az utakon. Forgalomkorlátozásra kell számítani, s csak személygépkocsik, kerékpárok, valamint kisebb teherszállító járművek közlekedhetnek az útszakaszokon. A környezetvédelmi szempontokon túl a települések és a domborzat jellege is megkövetelik az aprólékosabb kidolgozását, s a körültekintőbb megvalósítását ezeknek a terveknek.

A bűdfalvai út szlovéniai oldala már szinte teljesen aszfaltozott, mindössze a magyarországi szakaszt kellene burkolattal ellátni.

Szóba került az egykori felsőszölnöki, magyarszombatfai és kétvölgyi határátkelőhelyeken maradt állomáshelyek épületének az eltávolítása is. Eredményként konstatálható, hogy Kercaszomor és Domonkosfa (Domanjševci), valamint 2014 júliusától az északabbra fekvő Alsószölnök és a burgenlandi Rábaszentmárton (Sankt Martin an der Raab) között is összeköttetés létesült. Utóbbi útszakasz jelentős könnyítést hozott a magyarországi ingázóknak, akiknek Ausztriában van a munkahelyük. Az útépítések kérdése tehát egész térségek ügye, és nem pusztán egy-két kistelepülésé.

Hosszabb távú elképzelések is vannak, amelyek megvalósulása sok időt vehet még igénybe. Az egyik az Őrihodos-Bajánsenye-Zalalövő útvonal főútvonallá történő átalakítása. Létezik egy olyan elképzelés is, hogy a Balatont és az Őrséget össze lehetne kötni kerékpárúttal, erre viszont még igen csekély az igény.

Az Alsószölnökről Rábaszentmártonba vezető út, amelyet 2014 júliusában adtak át a forgalomnak.

Az Orfalu-Bűdfalva útszakasszal kapcsolatban már most problémák merültek fel. Egy ott élő személy bírósági úton támadta meg az útépítést. Azonban az mindenképpen indokolja ezt a projektet, hogy Orfalu a Vendvidék infrastrukturálisan leginkább elmaradottnak számító települése.

A Felsőszölnökről Kerkafőre és Nádorfára vezető útszakaszra bár magyar oldalról minimális az igény, de megépülésének az ott élő lakosok kifejezetten örülnének. Külön érdekesség, hogy Horvátországból Ausztriába ingázók is igénybe veszik a Muravidéket útjuk lerövidítése céljából, elképzelhető tehát, hogy még ez nekik is egyfajta könnyítést jelentene, és nem csak a muravidéki szlovénoknak.