Hazánk három legnagyobb természetvédelmi szervezete szerint csökkennek a természetvédelem lehetőségei

– Magyarországon sok száz természetvédelmi és környezetvédelmi civil szervezet létezik, közülük most a legjelentősebbek emelték fel szavukat: a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország, mert véleményük szerint az utóbbi évtizedben folyamatosan csökkennek a természetvédelem lehetőségei és gyengül stratégiai jelentősége – hallom Gyöngyössy Pétertől, a megyénkben jól ismert civil természetvédőtől, a Kerekerdő Alapítvány elnökétől.

A hagyományos állattartás felélesztése, az őshonos fajták szaporítása a cél az Őrségi Nemzeti Parkban.

A természetvédő tendenciákról beszél. Arról, hogy úgy 10 éve megtorpant a természetvédelem intézményrendszerének fejlődése, a kormányzat csökkenteni kezdte az állami támogatásokat és a természetvédelem legfőbb letéteményeseit, a nemzeti parkokat saját bevételek szerzésére ösztönözte. Ez viszont torzíthatja természetvédelmi célkitűzéseiket, hiszen a gazdálkodási, bevételi szempontok nagyon hangsúlyossá váltak.

– 2005-ben ketté is választották a természetvédelmet, a kezelési és a hatósági feladatokat különválasztották. A 70-es évektől folyt az intézményrendszer átszervezése, s ez hétszer súlyosan érintette Vas megyét. Ehhez a folyamathoz kapcsolódott 2007-ben az Őrségi Nemzeti Park önállóságának megszüntetése, majd ismételt létrehozása is – folytatja Gyöngyössy Péter.

2002. március 1-jén hozták létre Magyarország tizedik nemzeti parkját, az Őrségi Nemzeti Parkot, amely magába foglalja az Őrséget, a Vendvidéket, a Rába folyó völgyét és Szentgyörgyvölgy környékét. Szakmai és civil zöld szervezetek tiltakozása ellenére 2007. február 1-jétől megszüntették, illetve összevonták a Fertő-Hanság Nemzeti Parkkal. 2008. április 1-től újra önálló. Jobbról igazgatója, dr. Markovics Tibor. Fotó: Archív/Ohr Tibor

2010-ben a kormányváltás után az addig önálló Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium beolvadt a mezőgazdaságért felelős tárcába. A környezetügy ma az agrárfejlesztésért és hungarikumokért is felelős államtitkárság része, a vízügy pedig a Belügyminisztériumhoz került.

– Az utóbbi időkben nem fontos szempont, hogy az ágazatot a természetvédelemben tapasztalatot szerzett szakemberek irányítsák – állapítja meg az alapítvány elnöke.

Döntések sorozata történt, amellyel egyértelműen gyengült az állami természetvédelem és benne a nemzeti park igazgatóságok helyzete. A kormányzat decemberben határozott arról, hogy a védett területek vagyonkezelése a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez kerüljön a nemzeti parkoktól. Emiatt emelték fel szavukat a civil szervezetek, mert a természetvédelem szempontjai azután már nem érvényesülnének.

– Azt is látni kell, hogy az Őrségi Nemzeti Park, amely a vagyonkezelt területet tekintve az ország legkisebb nemzeti parkja, kivételes helyzetet élvezett. Fejlődni tudott. Az elmúlt három évben kétmilliárd forintért 2300 hektár területet vásároltunk meg, így több, mint megduplázódott a területünk. Jelentős területnövekedést értünk el, s mást is. Nem ritka példa: Szalafő határában olyan erdőtömböt vásároltunk meg, amelyen 248(!) tulajdonos osztozott. Ennyi tulajdonos biztosan nem tudna gondoskodni semmiről, ami természetvédelem – állítja dr. Markovics Tibor az Őrségi Nemzeti Park igazgatója.

És ha a nemzeti parkoktól a természetvédelmi célokat nem szolgáló Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez kerülne a védett területek vagyonkezelése?

– Az Őrséget ez nem érinti, mert nálunk elenyésző a bérbeadott földterület, míg másutt 500-600 millió forint bevételt jelent. De azt hallom, hogy ez már amúgyis lekerült a napirendről – nyugtat meg dr. Markovics Tibor.

Gyöngyössy Péterrel pedig abban maradunk: jó lenne, ha a kormány tárgyalna, egyeztetne a zöldmozgalmak vezető, elismert szervezeteivel, kikérné véleményüket. Gyakran hallunk arról, hogy különféle stratégiai megállapodások köttetnek, de ezek között még nem volt egyetlen zöldszervezettel kötött sem.

– Amit a természetvédelem lejtmenetéről most leírt a három nagy szervezet, az az elmúlt 10 év összefoglalása, már korábban megjelent észrevételek szintézise – folytatja a természetvédő.

Viszont tény, hogy komoly gondok mutatkoznak, jogosak a félelmek. Meg kell erősíteni a magyar természetvédelmet. Decemberben ezért indítottak új társadalmi mozgalmat, ennek szimbólumaként kezdeményezték, hogy létrejöjjön a Magyar Természet Napja.

Óvni való kincseink

Örömmel nézem kertünkben a fára kiaggatott cinkegombócok, madáretető körül csivitelő madarakat. Még meggyvágó, két szajkópár is ott falatozik közöttük. Európa nyugati felén már nem sok helyen gyönyörködhetnek ilyen látványban. Aztán lelohad a kedvem, mert azon kezdek el töprengeni: meddig lesz ez így? Hány nemzedék számára adatik meg még ez az öröm hazánkban?Nem tudom. Rengeteg óvni való kincsünk van. Hazánk védett területei, nemzeti parkjai nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő természeti értékek. Sokszor eszembe jut dr. Gyurácz Józsefnek, a Savaria Egyetemi Központ tudós dékánjának egy mondata: „Európa életföldrajzi felosztásában a Pannon életföldrajzi régió kiemelkedő jelentőségű: biodiverzitási forrópont Magyarország. „A pilisi len csak itt él Európában, országunk területe a kék vércse és a kerecsensólyom elterjedésének legnyugatibb határa. Folyóink, tavaink, rétjeink, erdeink megannyi védett növény, állat otthona. Miután nagyon sokan csak materiális oldalról közelítenek mindenhez, nekik üzenem: mindez éppúgy részét képezi az ország gazdaságának, mint a természet egyéb adománya. Az egészségüket védők jól tudják, hogy a növényzet tisztítja a levegőt, amelyet belélegzünk, a természetes vizek adják az ország ívóvízbázisának alapját, az erdők porszűrő funkciója, vagy a növényeket beporzó rovarok tevékenysége létünk alapját képezik.Fontosak nagyon. De nagyon sérülékenyek is. Az emberiség a természet erőforrásaira építette létét, de mohóságában nem ismer határokat. Sajnos nagyon nem. És egyre inkább nem.