Helyi őshonos gyümölcsök oltóágait vitték haza az érdeklődők a gyümölcsoltó napon

- A letisztított alanyra megfelelő vastagságú oltóág kerül. Az alanyon négy-öt centiméteres hasítást kell ejteni, az oltóágat is meg kell hasítani és így összefogni. Szigetelőszalaggal lekötjük - mutatta lépésről lépésre az oltás folyamatát Gömbös Kálmán őriszentpéteri oltómester. A legfontosabb, hogy szoros legyen a kötés, úgy gyógyul össze a két ág - és már kész is az új gyümölcsfa. Persze ennyire nem egyszerű, sok mindenre oda kell figyelni, például, hogy ne legyen túl régi vagy netán beteg az oltóvessző - ezt már Zsohár László mutatta. Több apró trükköt is elleshettek a gyümölcsfát nevelők a szakértőtől. Például azt, hogy a megmetszett oltóvesszőt a szájában tartotta, amíg szorosan rá nem kötötte a vékony fatörzsre - azt mondta, jót tesz az ágnak. A hüvelyk- és a mutatóujján szigetelőszalag: nem sérülést takart, hanem éppen megelőzte az „oltóbalesetet". Vadalma, vadkörte és madárcseresznye alanyokat helyben adtak, aztán lehetett válogatni a különlegességek közül, azzal oltották be a vad alanyt a szakértők. Elméleti tudás is járt az oltványokhoz: Halász Elemér tartott alapos előadást a fás szárú növényekről. Arról, hogyan épülnek fel a szárak, és arról is, hogy miért fontos az ivaros és miért az ivartalan szaporítás. Az ivartalanul, oltással szaporított fácskákból sokat vittek haza az oltónap résztvevői, van, amelyik több száz kilométert utazik a kertig.

Több asztalnál is egyszerre folyt a gyümölcsoltó munka, mindenhol sokan voltak, tízesével álltak sorban az érdeklődő gyümölcsészek Fotó: Szendi Péter

- Kaposvárról, Nagycenkről is jöttek, a legmesszebbről pedig Kiskőrösről - sorolta Havas Márta szervező, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa. - Az almákból a legkeresettebb a húsvéti rozmaring, a téli piros pogácsaalma, a csörgőalma, a köcsögalma, aztán kértek koszos almát például - mondta el Havas Márta. Kiemelte, hogy az Őrségben 192 régi almafajta került elő, ezekből sok el is veszett már, például az aranyalmát nem sikerült felderíteni. És vannak olyanok, amelyekből már csak egy-egy fa van. - Azért nagyon fontos, hogy a régi fajtákat megőrizzük, hogy ne vesszen el a tudás, mert ezek évszázadok alatt kialakult fajták, a helyi emberek válogatták ki - hatalmas genetikai érték és tudásanyag.

Zsohár László és Havas Márta a hagyományteremtő oltónapon Fotó: Szendi Péter

Körtékből is több mint száz fajta került elő az Őrségben, cseresznyéből pedig 43, szilvából több mint ötven - van mit őrizni és továbbadni. A mostani volt az első oltónap Pityerszeren, hagyományt teremtenének a szakértők. Folytatás jövőre, körülbelül ilyenkor, hiszen hagyományosan március 25-e Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, a gyümölcsfák szaporításának ideje.