Hírek

2015.03.31. 15:10

Hét gyermeke várja haza a balesetben lebénult szombathelyi férfit

Szombathely – A Sütő-család élete tavaly májusban változott meg teljesen, a családfőnek ugyanis súlyos balesete volt, amelynek következtében nyaktól lefelé lebénult. Ott jártunk és egy kitartó asszonyt találtunk: Zsuzsi példát mutathat minden családnak.

Szendi Péter

Tavaly május 28-án Sütő Zoltán éppen munkából hazafelé tartott három munkatársával, amikor az autó lesodródott az útról, és felborult a szántóföldön Ivánc és Viszák között. Az autóban négyen utaztak: míg három társa ki tudott mászni az autóból, Zoli beszorult, és súlyos sérüléseket szenvedett. A helyszínen újra kellett éleszteni, majd mentőhelikopterrel szállították a Markusovszky-kórházba, ahol hónapokat töltött az intenzív osztályon. A baleset következtében Zolinak eltört három csigolyája, és nyaktól lefelé lebénult. Felesége, Zsuzsi elmondta, hogy a balesetet követően a kórházban nem sok esélyt adtak a túlélésre.

Fotó: archív

– Három hónapot töltöttünk az intenzíven, két hetet a tüdőgyógyászaton, február közepéig pedig a rehabilitációs osztályon volt a férjem, jelenleg pedig Budakeszin van egy gerincvelősérültekkel foglalkozó rehabilitációs intézményben. Nagy javulásra azonban nincs sok esély, mivel olyan helyen sérült meg a balesetben. Viszont tudata szerencsére teljesen tiszta, és a humora is megmaradt. Most azt próbálják elérni a szakemberek, hogy egyedül tudjon enni. Nem olyan egyszerű azonban, mert a csuklója nem mozog, így csak a vállával tudja irányítani a kezét. Zoli azonban rendesen próbálkozik, és van is inspiráció – mondta el Zsuzsi a gyermekekre pillantva.

Fotó: Szendi Péter

A család otthonába belépve gyermeksereg fogadott minket: a kisebbek kihasználják, hogy anyukájuk otthon van, és a lehető legtöbb időt töltik vele. A hét gyermek közül legkisebb fiú a 14 hónapos Aramisz, aki még alig látta apukáját a baleset miatt. A négy éves Adonisz a Micimackóból ismert Tigris plüss figuráját mutatja nekünk: apukájának küldik a születésnapjára. Édesanyjuk elmondása szerint a fiúk időnként azt tervezgetik, hogy miket tanítanak majd apukájuknak, miután hazaért.

Zsuzsi elmondása szerint mind a hét gyermeket megviselték a történtek, de mindenkin máshogy jött ki a trauma.

– Adonisz éppen kórházban volt, amikor történt a baleset, ezért ő úgy volt vele, hogy ha az ő lábát is meggyógyították, akkor az apukája is rendbe jön. A legnagyobb fiam inkább magában próbálja feldolgozni, míg a negyedik osztályos kisfiam könnyen elérzékenyül vagy dührohamot kap egy-egy pillanatban. A nagyobbaknak mégis más, hiszen ők találkozhatnak az apukájukkal, a kisebbeket viszont nem lehet bevinni Zolihoz. Amikor Valentin és Adonisz tanulnak egy verset az oviban, mindig kihangosítom a telefont, és úgy mondják el az apukájuknak. Büszke vagyok rájuk, mert soha nem hallottam még tőlük, hogy apu ezt vagy azt nem tud csinálni, hanem mindig azon tanakodnak, hogy mit lehet megtanítani neki. Karácsonykor még Szombathelyen volt Zoli, be is mentünk hozzá, a gyermekek pedig megetették, és feladatokat adtak neki, amiket gyakorolnia kell. Amikor Zoli felemelte a kanalat, éljeneztek, hogy milyen ügyes, de akkor is nagyon boldogok voltak, amikor először hallották meg a hangját a baleset után – mondta el Zsuzsi.

Zsuzsanna jelenleg egy hetet Szombathelyen tölt, egy hetet pedig Budakeszin a férjével. Távollétében az egész családja segítségére támaszkodhat: egyebek között a toronyi nagyszülőkre, akik a kisebbekre vigyáznak általában, a szülők egyetlen lánya pedig a nagyobbakra vigyáz. Zsuzsanna itthon töltött idejének egy része intézkedéssel telik el: amikor Zoli hazajöhet, a családi otthont akadálymentessé kell tenni. Ez azonban nem lesz olcsó, az átépítések előreláthatóan több millió forintba kerülnek majd, de a család spórolt pénze egyre csak fogy.

– Egy szakmérnök készített már tervrajzot, hogyan is lehetne átépíteni a lakást, hogy ne okozzon majd problémát Zolinak a közlekedés. A falakat ki kell bontani, hogy jó nagy terünk legyen, hiszen sokan vagyunk, most pedig a mozgás is nehezebb lesz. A ház mögött lévő régi gazdasági épületeket lebontanánk, és megpróbálnánk a főfalat odáig kitolni. A fürdőnk nagyon kicsi, kerekesszékkel az ajtón nem lehetne bejutni, de bent sem lenne elég tér a mozgásra. Ezt anyagilag nem lesz egyszerű megoldanunk, hiszen csak az alsó szint átépítése is több millió forintba kerül majd – tette hozzá.

Zsuzsi mindenképpen szeretné azonban már hazahozni Zolit, mert szerinte az nagy lökést jelentene a gyerekeknek és férjének is.

– Szerintem akkor fognak igazán megnyugodni, ha teljes lesz a család. Senkinek sem tesz jót, hogy hol itt vagyok én is, hol ott, és Zoli is régóta távol van az otthonától. Azt még nem tudni, hogy pontosan mikor engedik haza az orvosok, mivel nem tudni, mennyit lehet javítani az állapotán. Olyan széket javasolnak az orvosok, amelyiken joystick van, az irányításához pedig elég a csuklót mozgatni. Egyelőre viszont a felfekvésből is fel kell épülnie, és az ülést is rendesen be kell gyakorolnia, de a felfekvés miatt ez is lassabban megy. Az ő kitartásán is sok múlik, és azért akadnak pesszimistább napok is, amikor ő is nehezebben viseli a történteket.

Zsuzsi hozzátette, hogy a gyerekekből meríti az erőt, de ha férjén látja, hogy jó napja van – mosolyog és viccelődik - akkor az is sokat segít neki.

–Az intenzíven, amikor még lélegeztető gépen volt, akkor is sokat mosolyogtunk, ami sokaknak talán furcsa lehetett. Mi már akkor is beszélgettünk, ahogy tudtunk: én suttogtam a fülébe a betűket, ő pedig pislogott, amikor eltaláltam. Mindenképpen jó agytorna volt, ahogy összeállítottuk a mondatokat, de jókat nevettünk, és próbáltuk a dolgok pozitív oldalát nézni. Amikor Zolihoz bemegyek, mindig vidám vagyok, és csinosan öltözöm fel, hogy lássa: jól vagyok. Miből merítene egyébként erőt?

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!