Hittan vagy erkölcstan? - Május végéig dönthetnek a szülők

Az oktatási rendszer átalakulásával új törvény lépett életbe, amely kimondja, hogy az állami és települési önkormányzati nevelési-oktatási intézményben az ismereteket, a vallási, világnézeti információkat tárgyilagosan, sokoldalúan kell közvetíteni, a teljes nevelés-oktatási folyamatban tiszteletben tartva a gyermek, a tanuló, a szülő, a pedagógus vallási, világnézeti meggyőződését, és lehetővé kell tenni, hogy a gyermek, tanuló fakultatív hitoktatásban, illetve hit- és erkölcstanoktatásban vehessen részt. Az intézményeknek május végééig kell felmérniük, hogy a tanulók milyen képzésben kívánnak részesülni. A törvény értelmében szabadon választhatnak az erkölcstan vagy valamely felekezet hittanórája közül.

- Bár nem vagyunk vallásosak, mégis úgy döntöttünk, hogy katolikus hittanra íratjuk be Dominikot - árulta el az egyik jövendőbeli első osztályos kisdiák édesanyja a Simon István Utcai Általános Iskola folyosóján. Van, aki pont az ellenkezőjét vallja: - Bár Lucát megkeresztelték, mégis az erkölcstan mellett döntöttünk, hiszen azt szeretnénk, hogy felnőtt korában maga választhassa meg, akar-e templomba járni - tudtuk meg egy házaspártól.

Geider Péter, Forgács Márkó, Németh Milán. Fotó: Timár Gergely

Az oktatási intézmények arra is lehetőséget biztosítanak, hogy az egyházak képviselői bemutatkozzanak egy-egy szülői értekezleten. A Simon István Utcai Általános Iskolában a katolikus, az evangélikus, a református egyház, valamint a Hit Gyülekezete hitoktatói mondták el, hogyan zajlik náluk a hitoktatás. Sok szülő volt kíváncsi a bemutatkozókra. Gaál Sándor, az Oladi Római Katolikus Plébánia vezetője arról beszélt, hogy minden szülő álma, hogy sikeres, eredményes, boldog felnőtt váljon a gyermekéből, olyan, aki a való életben is megállja a helyét.

- Ezért sem mindegy, hogy az ember milyen elvek alapján rendezi be az életét - fogalmazott a plébános, hozzátéve, hogy a hittanórákon belső tartást kapnak a diákok, amit a későbbiekben fel tudnak használni. Elsősorban a római katolikus vallásúakat várják a hittanórákra, az iskolákban foglalkoznak a gyerekekkel a hitoktatók. Papp Judit, a Szombathelyi Evangélikus Egyházközség lelkésze elmondta, ők is vállalnak hitoktatást. Az evangélikus egyház ugyanakkor fenntartója a Reményik Sándor Általános Iskolának, így a legtöbb diákjuk ott tanórai keretek között vesz részt a foglalkozásokon.

- De így is vannak olyan evangélikus gyökerekkel rendelkező diákjaink, akik a mi hittanóránkat választják - tette hozzá Papp Judit, kiemelve, hogy az evangélikus iskolán túl öt intézményből összesen hét gyermekkel foglalkoznak délutáni órák keretein belül, a gyülekezeti házban. Szakály Dénes, a református egyház lelkésze is elsősorban délutáni órákat tart, tizenegy iskolából vesznek részt tanulók a foglalkozáson, az elsősöktől kezdve egészen a nyolcadik osztályosokig.

Geider Péter, Horváth Emília, Keresztes Anna.

- Az iskolai hittanórákra a Református Pedagógiai Intézet állított össze színvonalas tankönyvet, amely az egyes bibliai történetek erkölcsi tanulságait veszi számba - mondta a lelkész, hozzátéve: nem feltétele az oktatásnak, hogy valaki református vallású legyen. Rába Krisztina, a Hit Gyülekezete hitoktatója pedagógus, négy gyermek édesanyja, bemutatkozásában elmondta: egyháza ma hazánk negyedik legnagyobb egyháza. A nemzetközi keresztény megújulási mozgalomnak világszerte mintegy 600 millió követője van a világon. Kiemelte, abban különbözik az oktatásuk a többi felekezettől, hogy nem szeretnének kötelező feladatokat róni a gyermekekre (templomba járás, hitelvek elfogadása), hanem általános bibliaismeret oktatnak.

- Ebben a tanévben 11 iskolában 43 gyermeket tanítunk - mondta el Rába Krisztina, hozzátéve, hogy kifejezetten a huszonegyedik század követelményeinek megfelelő, forrásokban és képanyagokban gazdag tankönyvekkel dolgoznak. - Nincs osztályozás sem, hiszen az elsődleges célunk, hogy a gyermekkel megszerettessük a Szentírást - hangzott el.