Hol mennyi az útdíj? - Körbejártuk Európa autópályáit

2016. december 27., 21:10 szerző: Budai Dávid fotós: Tóth Szabolcs
komment
Körkép - Külföldön nem mindenhol kell fizetni az úthasználatért, van azonban jó pár hely, ahol többe kerül az autópálya használata, mint nálunk. Összeállításunkban körbejártuk Európa útjait.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Az átadott M86-os kapcsán már készítettünk egy összeállítást az útdíjakról, amelyben leírtuk: 2017. január 1-jétől Vas megye is elveszíti kivételes helyzetét, és ha használni szeretnénk az új gyorsforgalmit, akkor bizony fizetni kell. Ha a fővárosba szeretnénk járni autóval, és az M86-ost választjuk, akkor bár öt megyét érintünk autóval (Vas, Győr-Moson-Sopron, Fejér, Komárom-Esztergom és Pest megye), csak négy megyematricára lesz szükségünk, mivel az alig 36 kilométeres Fejér megyei szakaszért nem kell fizetni. A Komárom-Esztergom megyei matrica hatálya ugyanis éppen addig tart, ahol a Pest megyei matrica érvényessége elkezdődik, vagyis négy darab 5 ezer forintos matricával, évi 20 ezer forintból járhatunk a fővárosba. Ha nem ragaszkodunk az M86-oshoz, és Veszprém felé megyünk, akkor egy Fejér és egy Pest megyei matricával 10 ezer forintból megúszhatjuk az utat. Igaz, ha ezt az irányt választjuk, akkor csaknem egy órával lassabban fogunk odaérni, és valamivel többet is kell autózni.

Most, hogy jön a síszezon és az ünnepi kikapcsolódások időszaka, tekintsünk túl határainkon, és nézzük meg, hogy szomszédainknál mennyi pénzt kérnek az autózásért. Nincs két olyan ország ugyanis, ahol ugyanannyit kellene fizetni az autópályákért, azonban korántsem a magyar a legdrágább. Igaz nem is a legolcsóbb, főleg, hogy jó pár országban egyáltalán nem is kell fizetni az úthasználatért. Dániában, Finnországban, Észtországban, Belgiumban, Hollandiában, Lettországban, Litvániában és Svédországban például néhány híd és alagút kivételével ingyenes az úthasználat, és még jó pár európai országban ez a helyzet, így például Németországban is, igaz itt már nem sokáig. Eredetileg 2016. január 1-jén lépett volna érvénybe a fizetős rendszer, de várhatóan az autópályadíjakat csak a 2017-es parlamenti választások után fogják bevezetni. A tíznapos matricát 2,5 euróért lehet majd megvenni, a két hónapos matrica ára pedig hét euró lesz a tervek szerint. Vagyis 314 forintos euróval számolva 785 és 2198 forintos költséggel számolhatunk. Ami nagyon olcsónak tűnik, főleg ha az árakat ár-érték arány összefüggésben vizsgáljuk, de erről majd később.

Infografika: Tóth Szabolcs

Az egyes országok az utak fizetőssé tételét alapvetően két módon oldják meg: a matricás és a kapus rendszerrel. Utóbbi általában jóval drágább, és sok autó esetén komoly torlódások is kialakulnak, gondoljunk csak a nyáron teljesen beduguló horvát autópályákra. Igaz, a kapus megoldás esetén tényleg csak azért az útért fizetünk, amit használunk, csak hát ez rendszerint igen-igen sok. Horvátországban például a Letenyétől Zadarig tartó négyszáz kilométeres út 6 ezer 802 forintba kerül, de Franciaország még ennél is drágább, ott száz kilométer megtétele átlagosan 2355 forintba kerül, Olaszországban, ahol szintén fizetőkapuk vannak, a Trieszttől Velencéig tartó 135 kilométeres szakaszért 3 ezer 611 forintot kell fizetni. Európában van jó pár olyan ország, ahol a matricás rendszert vezették be. A listánkon szereplő országok közül - ami az éves díjat illeti - messze a legdrágább a magyar útdíj, azonban a heti, vagy tíznapos matricák esetében már más a helyzet. Például a szlovák tíznapos matrica pár száz forinttal drágább, mint  a  magyar, holott harmadannyi autópályájuk sincs, mint nekünk.

Persze az, hogy az útdíjat mennyire érezzük drágának vagy olcsónak, függ attól, hogy ki használja az utat. Egy svájcinak 10 ezer forint semmi, egy magyarnak azonban sok. Függ attól is, hogy milyen hosszan kanyarog az autópálya. Németországban például csaknem 13 ezer kilométer hosszú, míg Romániában hétszáz kilométernyi autópálya sincs, ráadásul a magyarok által leginkább használt területeken jó, ha negyven kilométernyi pálya van. Igaz, Romániában nem is az autópálya használatáért, hanem egyáltalán az úthasználatért kell fizetni. Ugyanez a helyzet egyébként Bulgáriában is. Nem mindegy azonban az sem, hogy hol kanyarog az út: az Alpokban, ahol hidak és alagutak váltogatják egymást, vagy az Alföldön, ahol mindezekre nincsen  szükség. Ausztriában előbbiből, míg Magyarországon utóbbiból van több. Érdekesség azonban, hogy 2013 óta Magyarországnak pár kilométerrel hosszabb az autópálya-hálózata, mint az osztrákoké, holott 2003-ban még a harmadával sem rendelkeztünk, mint nyugati szomszédunk.

Nem mindegy, hogy az autópályák milyen minőségűek, és hogy az utak mentén nyújtott szolgáltatások milyen színvonalúak. De ugyanígy figyelembe kell venni egy adott ország gazdasági színvonalát is, hiszen az útdíjfizetési kötelezettségre nyugodtan tekinthetünk egyfajta adóként. Amikor megítéljük egy út árát, ezeket a szempontokat is célszerű figyelembe venni, meg persze azt, hogy mennyit megyünk rajta, harminc kilométert vagy háromszázat. Másrészről viszont beletörődhetünk sorsunkba, és tervezhető költségként belekalkulálhatjuk az autópálya díját utazásunk árába, mint valószínűleg az egyik legkisebb tételt. Az ár-érték arányt vizsgálva látszik, hogy a méregdrága Svájc   hegyek között kanyargó  útjai jóval olcsóbban használhatók, mint például Csehország útjai, de ugyanígy, ha két év múlva átszeljük Németországot, nem az autópálya  díjára  fogunk emlékezni.

Budai Dávid

2016. december 27., 21:10 szerző: Budai Dávid fotós: Tóth Szabolcs

Hozzászólások

Részletes műsor



Műsorok betöltése...