Enikő 28 évesen esett át a stroke-on - Évente húszezer magyar hal meg szélütés miatt

A stroke a fejlett országokban a szívbetegségek és a rosszindulatú daganatok után a harmadik leggyakoribb oka a halálozásnak. Hintya Enikő 2013-ban, huszonnyolc éves korában esett át stroke-on, az azóta eltelt két év alatt sokat fejlődött, de fájdalmas kezelések tucatjain kellett átesnie.

– A kezelések elején napi két-három gyógytornán vettem részt, de voltam akupunktúrán, thai és svéd masszázson, hiperbár kezelésen és fizikoterápián is. Az én esetemben vérrög keletkezett, ami elzárt egy eret, így oxigénhiány lépett fel, és ettől elhalt több mozgásért felelős izmom az agy jobb oldalán. Ez kívülről nem látható, de az ember izomerőt és egyensúlyt veszít, valamint nulláról kell a test szerkezetét és mozgásait újjáépítenie – mondta el Eni.

Dr. Hahn Katalin neurológus szakorvos tájékoztatása szerint Vas megyében évente körülbelül 1300-1500 akut stroke beteget kezelnek. A betegeket a mentőszolgálat munkatársai a sürgősségi ambulanciára viszik, ahol neurológus vizsgálja meg, majd itt megtörténnek a szükséges vizsgálatok, és a döntés a további teendőkről.

Dr. Pál Eszter neurológus szakorvos elmondása szerint a stroke-okat kialakulásuk módja szerint két nagy csoportba oszthatjuk: iszkémiás- és vérzéses stroke-ra.

– Iszkémiás stroke esetén az agyi artéria beszűkül vagy elzáródik, és úgynevezett vérhiányos állapot alakul ki. Amennyiben az oxigénhiány néhány órán belül nem szűnik meg, akkor a sejtekben lezajló kóros változások vissza nem fordíthatóvá válnak, és az érintett idegsejtek elhalnak, végleges szövetkárosodás, agyi infarktus alakul ki. A másik nagy csoport a vérzéses stroke vagy agyvérzés akkor jön létre, amikor az agyi artéria megreped és vérzik – mondta el dr. Pál Eszter.

Eni a családjából és a barátaiból merített erőt a küzdelemhez. Elmondása szerint ez azért is fontos, mert stroke esetén legjobb esetben is hónapokig másokra van utalva a beteg.

– Nagyon nehéz belőle felépülni. Tízből négyen meghalnak, három kerekesszékben marad vagy bottal tud csak járni. Csak egy ember épül fel nyomtalanul, de ahhoz is évek kellenek. Egy-két izmom és az agyam között megszakadt a kapcsolat. Ez nálam enyhe sántítást okoz. Én nyolc hónap kihagyás után már visszamentem dolgozni, de ez gyorsnak számít, másnál évekig tart vagy soha nem lesz rá képes – mondta el Eni.

A monitoron látható felvételen az agyvérzés képét mutatja Dr. Hahn Katalin neurológus szakorvos (Fotó: Szendi Péter)

Mikor gondoljunk stroke-ra?

Számos tünet utalhat arra, hogy valaki stroke-ot kapott: beszédzavar, arcferdülés, testfélzsibbadás vagy érzéketlenség, végtaggyengeség vagy ügyetlenség, látótérkiesés, látásvesztés, kettős látás, nyelészavar, szédülés, zavartság, eszméletvesztés, ütésszerű fejfájás. A felsorolt tüneteket azonban nemcsak stroke okozhatja, hanem egyéb betegségek is, ezek elkülönítése a neurológus feladata. Fontos tehát, hogy a fenti panaszok esetén minél előbb orvoshoz forduljunk.

Dr. Pál Eszter elmondta, hogy stroke gyanúja esetén a beteget a lehető leggyorsabban stroke-centrumba kell juttatni. – A stroke diagnózisát az esetek túlnyomó részében a betegvizsgálat és koponya-CT alapján állítjuk fel sürgősségi ambulancián. Iszkémiás stroke esetén, amennyiben a tünetek kezdete óta nem telt el négy és fél óránál több, és a beteg megfelel a szigorú kritériumoknak, sor kerülhet gyógyszeres thrombolízisre, vagyis a vérrög kémiai feloldására, és ezzel az elzáródott ér megnyitására. Időablakon belül sincs sajnos erre minden betegnél lehetőség, ilyenkor infúzióban agyi anyagcsere- és keringésjavító gyógyszereket alkalmazunk. Az akut szak lezajlását követően a neurológiai osztályon vagy ambulánsan próbáljuk a stroke okát felderíteni kiegészítő vizsgálatokkal.

Dr. Pál Eszter szerint nem lehet eléggé hangsúlyozni a megelőzés fontosságát. – A stroke-nak számos kockázati tényezője ismert. Ezeknek egy része, például az életkor vagy a genetikai hajlam nem befolyásolható. A stroke elsődleges megelőzésének a lényege a rizikótényezőt jelentő betegségek megelőzése, illetve, ha a betegségek már kialakultak, akkor azok megfelelő kezelése. Ide tartozik a magasvérnyomás-betegség, a szívbetegség, a cukorbetegség, a magas vérzsírszint, az érelmeszesedés – tette hozzá a neurológus szakorvos.

Mit tehetünk?

Életvitelünkbe rendszeres testmozgást építsünk, kerüljük a dohányzást, a túlzott alkoholfogyasztást, a drogok használatát, a stresszt! Táplálkozzunk egészségesen! Kerüljük a zsír-, koleszterin-, szénhidrátgazdag ételek fogyasztását, a túlzott sóbevitelt! Nőknél a fogamzásgátló szedése, a terhesség és a szülés szintén fokozott strokekockázatot jelent. A stroke-on átesett betegeknek nagyobb az esélyük egy újabb szélütésre. Az ő esetükben már másodlagos prevencióra is szükség van, ami az előzőeken és az alapbetegségek kezelésén túl gyógyszeres stroke-prevenciót jelent.

Dr. Pál Eszter elmondta, hogy a beteg gyógyulási esélye több tényezőn múlik, mint például a károsodott agyi terület elhelyezkedése és nagysága, kialakulásának mechanizmusa, a beteg életkora, társbetegségek, a diagnosztikus eszközökhöz, és terápiához való hozzáférés.

– Szerencsés esetben a beteg tünetmentessé válik. Az esetek nagy részében viszont a stroke lezajlása után különböző súlyosságú fogyatékosság marad vissza, egyebek között a végtagok gyengesége, merevsége, járászavar, beszédzavar, szellemi leépülés. Az ilyen betegek rehabilitációját – amennyiben a beteg alkalmas rá – fontos minél korábban elkezdeni. A rehabilitációban szakorvos, gyógytornász, fizikoterapeuta, beszédterapeuta, szociális munkás, pszichológus, egyaránt részt vesznek. A kórház elhagyása után stroke-on átesett betegek időszakos orvosi kontrollja rendszerint a családorvosi vagy ideggyógyászati szakrendelőben történik.

Eni két hónapot töltött kórházban, miután hazakerült, blogot kezdett vezetni a tapasztalatairól, hogy másoknak segítsen vele. – Mivel az interneten nem találtam hasznos információkat a felépüléssel kapcsolatban, ezért nagyjából mindenre magamtól jöttem rá. Úgy döntöttem, hogy tovább adom, hátha segítek vele másoknak.

A fiatal nő hozzátette: hetente három-négy alkalommal szükség van egy-egy óra sportra. – Kevesebbet szabad idegeskedni, és elég időt szánni a pihenésre, kikapcsolódásra. Nekünk ez már kötelező, másnak még ajánlott.