In memoriam dr. Vilits Péter (1955–2017)

Évtizedek óta tudta, hogy egészségi állapotában nagy a baj, s ettől kezdve számára az élet a kemény küzdelem színtere volt, erős akarattal - családja segítségével - azonban a gyógyíthatatlan betegség elhatalmasodását példásan tudta lassítani. Távozása váratlanul jött, arra nem gondolt – s mi sem –, hogy egy influenza okozta szövődmény lesz végzetes hatású.

Az egyetem sikeres elvégzését követően – bár már akkor is tisztelte a bírói hivatást – első munkahelye 1979-től a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Vas Megyei Szövetsége volt, ahol osztályvezetői beosztást töltött be. Ezen a munkahelyén  kapcsolódott be a Magyar Jogászszövetség Vas Megyei Szervezete életébe, emlékezetes szombathelyi Jogászbálok szervezésében, a báli újságok szerkesztésében való részvételt vállalta fel.

Hitvallása szerint az igazi jogi munka az igazságszolgáltatásban csúcsosodik ki, s meg is hozta a döntést, hogy jogi pályafutását a bíróságon folytatja. Korábbi munkahelyétől elköszönve, 1988. június 1-től a Szombathelyi Járásbíróság állományába való beosztással bírói kinevezést kapott, végleges hivatásának nagy lelkesedéssel látott neki.

Korunk egészségügyi szintjén még csak tünetileg lassítható sclerosis multiplex betegséget 1989-ben diagnosztizálták nála, kialakulásának oka máig rejtély.

A bírói munkát a bizonytalanná vált egészségi jövőkép ellenére nagy hivatástudattal végezte, polgári, családjogi ügyeket tárgyalt, de megismerkedett a közigazgatási bíráskodással is.

Megyei bírósági bírói kinevezést kapott 1991. február 1-től, ettől kezdve fő munkaterülete a cégügyek intézése lett, tárgyalt gazdasági ügyeket, a fellebbviteli tanács tagja lett, továbbá intézett felszámolási ügyeket is.

A peres ügyek elbírálása során egyfajta jogi bölcsesség jellemezte, az igazságot mindig kereste, a gazdasági ügyekben a bíróság határozatát nem megtorlásnak, valamelyik fél büntetésének tekintette, hanem mindig igyekezett a jogi igazságosság egyensúlyát fenntartani.

A cégügyek világa külön tudomány, amit csak az tud művelni, aki azt alaposan ismeri, benne él és tevékenykedik. Az elektronika fejlődésével bekövetkezett gyors változások és a jogi szabályozás gazdasági viszonyokhoz való igazodása állandó képzést igényelt a cégbírótól, melynek dr. Vilits Péter maradéktalanul eleget tett. Elve volt, hogy a cégbíróságnak szolgáltatnia kell, s a gazdasághoz akkor járul eredményesen hozzá, ha a cégek működését segíti elő, és nem hatalmi szankciókat alkalmaz. Országosan is kivételes gyakorlata volt a szombathelyi cégbíróságnak, hogy inkább előzetes tanácsot adott, minthogy megtagadó határozatot hozzon, ezért elismerés övezte.

Neve cégbírói körökben országosan ismertté vált, a cégbírák világában is tisztelték, tagja volt a Gazdasági és Cégbírák Egyesületének, de elmondható, hogy a cégügyekkel foglalkozó ügyvédek körében is szakmai megbecsülést kapott.

Bírói munkáját 1998-ban „kiválóan alkalmas" minősítéssel értékelték, 2011-ben címzetes táblabíró címet kapott.

Kollegánk mozgása a betegsége előre haladtával fokozatosan elnehezült, támogatásra szorult, ám a kórral hősiesen birkózva kerekes székben is végezte szeretett munkáját. Az idő haladtával egyre többet volt gyógykezelés miatt kényszerűen távol, a betegség elhatalmasodásával bírói szolgálati viszonyáról lemondani kényszerült, megszűnésének időpontja 2016. június 7.

A Szombathelyi Törvényszék saját halottjának tekinti dr. Vilits Péter törvényszéki bírót, címzetes táblabírtót! Barátunk és munkatársunk! Sajnos az igazságot a sors nem méri egyforma mércével, a betegséggel küzdelmes életre kényszerített, s csak hatvanegy és fél év időt szabott meg. Tiszta életed, bírói hivatásod azonban az utókornak példaként szolgál, ezáltal az életed teljes volt!

Búcsúzunk tőled!

Dr. Hoós Tibor
törvényszéki tanácselnök