In memoriam Hodics János

Egy emberről, aki példás életútjával előttünk járhat. Ő most elment, itt hagyott bennünket, de csak fizikálisan, mert szellemisége itt maradt közöttünk. Életútját a precizitás, a céljai megvalósítása irányába tett alázat és kitartás, határozottság jellemezte. Személyében a vasút iránt elkötelezett ember távozott közülünk. Munkája egyben hivatása is volt. Vidéki család hatodik gyermekeként indult el azon az úton, amely egész életét meghatározta. A vasúti életpálya fizikai munkával indult. A lépcsőfokokat bejárva, kitartással és szorgalommal ismerte meg a vasút életét, gyakorlatát. Munka melletti  tanulással, magas vasúti és állami képesítések megszerzésével sajátította  el a vezetéshez,  irányításhoz szükséges elméleti, gyakorlati ismereteket.  A forgalmi osztályvezetői munka-kört nyugállományba vonulásáig  példamutatóan, felelős vezetőként  látta el. Munkájában a családi háttér, a szerető támogatás mindig a biztos pontot, hátteret jelentette, amely nélkül ezt az utat bejárni szinte lehetetlen lett volna.Elhivatottságának köszönhetően a keze alól nagyszerű és kiváló szakemberek kerültek ki, és profizmusa révén felismerte azokat a tehetségeket, akiknek egyengetni tudta az útját, hogy szintén kiváló vezetők, vasutasok legyenek.Szigorú, ugyanakkor következetes és elkötelezett vasutasként szolgált. Tanított és irányított. Kiemelt figyelemmel segítette, támogatta a vasút iránt elhivatottságot érző fiatalokat, egyengette pályájukat. Volt munkatársai humánus, az embereiért kiálló vezetőként tisztelték. Munkáját a MÁV vezetése több alkalommal magas kitüntetéssel ismerte el. Tevékenységéért egyebek között Baross Gábor-díjat, 2002-ben pedig magas állami kitüntetést, Lovagkeresztet vehetett át. Végzett munkája, vezetői szemlélete, a vasút iránti elkötelezettsége máig ható és példaértékű. Búcsúzom és búcsúzunk – sokak nevében, azokéban, akik szerették és tisztelték.Büszkeséggel tölt el, hogy Őt megismerhettem.

Imre I. Cs.