Interjú Harangozó Bertalan kormánymegbízottal

– A kormányhivatalok létrehozásának gondolata a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Programban fogalmazódott meg, amely nem csak szervezeti átalakítási törekvés, hanem a 2010-ben felállt polgári kormány új filozófiája arra vonatkozóan, hogy mire is való a területi államigazgatás – fogalmazott a kormánymegbízott.

Jelentős volt a strukturális változás: az átalakítások nyomán az addigi erősen széttagolt és az előző kormány regionalizációs törekvéseivel is terhelt államigazgatási szervezeti rendszerből egy egységes, megyei alapon szervezett hivatal jött létre. Az új kormányhivatal törzshivatalból – amely a területi államigazgatás hagyományos feladatait: törvényességi felügyelet, hatósági és másodfokú eljárások stb. látta el és a működési feltételeket biztosította - továbbá 16, a kormányhivatalok szervezetébe integrálódott szakigazgatási szervből állt.

Ez a szervezeti struktúra mintegy négy és fél éven keresztül állt fenn, egészen a 2015. április 1-jei integrációs átalakításokig. Még 2014-ben döntött a kormány az Államreform 2 nevű program elindításáról, amely a bürokrácia és az adminisztráció további csökkentését célozta meg. Ennek eredménye a külső és belső átalakítás is. A külső integráció során további államigazgatási szervek, a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek, valamint a bányakapitányságok kerültek a kormányhivatalokba, sőt, új hatáskörök, mint a Magyar Államkincstár családtámogatási és lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatai. A belső integráció során megszűnt a kormányhivatalok törzshivatalra és szakigazgatási szervekre történő felosztása – ezzel biztosítható a gyorsabb döntéshozatal és az olcsóbb működés.

A Vas Megyei Kormányhivatal eddig hét önálló főosztállyal és 16 szakigazgatási szervvel működött, az átszervezéssel ez 12 főosztállyá alakult. Jelentősen csökkent a vezetői szintek száma, a korábbi 142 vezető helyett ma 92 fő koordinálja a hivatal munkáját, úgy, hogy közben még mintegy nyolcvannal növekedett is a munkatársak száma, amely ma mintegy 1100 főt tesz ki.

Harangozó Bertalan kormánymegbízott. Fotó: Unger Tamás

– Hasonlóan jelentős lépés volt még korábban a járási rendszer visszaállítása. Nagyon örülök annak, hogy Vas megyében sikerült úgy kialakítani a járási struktúrát, hogy az messzemenően figyelembe veszi a megye településszerkezetét és történelmi hagyományait – emelte ki Harangozó Bertalan. A járások az államigazgatás legkisebb területi egységeiként jöttek létre 2013. január 1-jével.

– Léteztek a járások a magyar közigazgatásban több száz éven keresztül, csak 1983-ban szüntették meg őket, de az államigazgatás megyei és helyi szintje közötti űrt hosszú ideig nem sikerült betölteni – emlékeztetett a kormánymegbízott. Kiemelte: az átalakulás az önkormányzatok autonómiáját nem érintette, kizárólag az állami feladatokat vették át a járási hivatalok az önkormányzatoktól. Sőt a járási székhelyek rangot kaptak: a történelmi hagyományokon alapuló járási székhely cím újabb funkciót ad a térségi központok számára, esélyt kínál a fejlődésnek.

Vas megyében a hét járásszékhely-településen, Celldömölkön, Körmenden, Kőszegen, Sárváron, Szentgotthárdon, Szombathelyen és Vasváron jöttek létre járási hivatalok, amelyek keretei között tovább működtek a korábbi okmányirodák. Az okmányirodák bázisán alakultak meg az államigazgatási ügyintézés legmodernebb intézményei, a kormányablakok, melyek célja az egyablakos ügyintézés. A távlati cél az, hogy az állampolgár egy helyen intézhesse, vagy legalább kezdeményezhesse valamennyi ügyét. Ettől ugyan még messze vagyunk, de jelenleg is már 338 ügykörben járnak el a kormányablak munkatársai.

A szándék az, hogy valamennyi járásszékhelyen és a járási kirendeltségeken legyen kormányablak – Vas megyében ez az év végéig megvalósul. Eddig Celldömölkön, Csepregen, Kőszegen, Őriszentpéteren, Sárváron, Répcelakon és Szombathelyen a Hollán Ernő utcában, valamint a vasútállomáson működik kormányablak. A tervek szerint az év végig a megyében valamennyi működő okmányiroda kormányablakká alakul: ez Körmend, Szentgotthárd, Vasvár városát jelenti, továbbá a szombathelyi Bejczy utcai okmányirodában zajlanak már a kialakítási munkálatok.

Nemcsak a városokban, hanem a kistelepüléseken is igyekeznek segíteni az állampolgárok ügyintézését – mondta el a kormánymegbízott. Ezt a célt szolgálja az ügysegédi rendszer: a járási hivatal munkatársai rendszeresen felkeresik az egyes településeket és fogadják az ügyfeleket. Ez különösen fontos intézmény az aprófalvas Vas megyében, a 216 településéből 153 faluban rendszeresen megjelennek az ügysegédek.

– A magyar állam értelme és küldetése, hogy a magyar állampolgárokat, illetve a magyar nemzetet szolgálja – mondta Harangozó Bertalan. De az államigazgatás minősége versenyképességi kérdés is, a gyors és hatékony ügyintézés a gazdasági fejlődést is nagyban segíti. A bürokrácia csökkentéséről szólva kiemelte: a jogszabályi háttér áttekintése és egyszerűsítése terén is van még bőven teendő.

– A kormányhivatalok felállítása óta jelentős eredményeket értünk el, de még hosszú út áll előttünk, az azonban bizakodással tölt el, hogy a kormányhivatal munkatársai szakmailag felkészülten és a köz szolgálata iránti elkötelezettséggel végzik munkájukat – összegezte mondanivalóját a kormánymegbízott.