Hírek

2017.01.17. 19:25

Itt mi is szívesen lennénk vaddisznók!

Szeleste - Az igazi vadászok ilyenkor, télen nem csak vadásznak, de gondoskodnak is az erdő lakóiról. A Répcementi Hunor Vadásztársaság területeire naponta szállítják az élelmet.

Nagy Ildikó

A Szeleste környéki erdőt, mezőt járva, a harmadik etetőhelynél már könnyen kicsúszik az ember száján: itt mi is szívesen lennénk vaddisznók. Kísérőnk, Komáromi Dezső, a Répcementi Hunor Vadásztársaság tagja mosolyog, jelezve, hogy ezt nem tőlünk hallja először. Igaz, ami igaz: itt terített asztallal várják a szarvasokat, őzeket, vaddisznókat. Mert a vadat jól kell tartani. És nem csak a törvényi kötelezettségük miatt: a vadásztársaságnak is elemi érdeke, hogy etesse az állatokat, hiszen ha az erdőben és a mezőn nem találnának élelmet, a szántóföldeken vagy a kertekben lakmároznának - nem kis bosszúságot okozva a föld- és kerttulajdonosoknak és persze a vadásztársaságnak, amely fizethetné a vadkárt. És persze az sem mellékes szempont, hogy a jól tartott vad bolond lenne továbbállni, és így „birtokon”, vadászterületen belül marad.

Fotó: Szendi Péter

Azt már Gagyi Istvántól, az Országos Magyar Vadászkamara Vas Megyei Területi Szervezetének elnökétől tudjuk, hogy a vasi vadászok a megyében 1600 hektár vadföldön és 950 hektár legelőn gondoskodnak az etetésről. Évente átlagosan 215 tonna szálas takarmányt (szénát), körülbelül  2500 tonna szemes takarmányt (kukoricát, búzát, árpát)  és 16 tonna tápot szórnak ki az erdők, mezők lakóinak. Mivel télen a befagyott  pocsolyák és kisebb  vízfolyások  miatt a vad nehezen jut vízhez, a lédús takarmányon sem spórolhatnak: silóból, szenázsból és cukorrépából, néha almából is kerül bőven az etetőkbe.

Fotó: Szendi Péter

A Szeleste környéki vadászterületre a mostani hidegben naponta szállítják az élelmet a vadásztársaság tagjai, akik természetesen az etetőhelyek megközelíthetőségéről és az utak járhatóvá tételéről is gondoskodnak. Tekintettel arra, hogy a Répce menti vadásztársaság 9600 hektáron gazdálkodik, ez nem kis munkát jelent. Ottjártunkkor is minden etetőhelyen sárgállott a reggel kiszórt kukorica, amit általában sötétedés előtt, délután négy óra körül kezdenek dézsmálni a vaddisznók, a szarvasok és az őzek. A gondos gazdák sót is hagynak az etetőhelyeken: a fatörzsre erősített ládában lévő parajdi sótömb leve végigcsurog a fán, amit aztán előszeretettel nyalogatnak az állatok - a só állítólag az agancsképződést is kedvezően befolyásolja.

Fotó: Szendi Péter

Az etetés mellett más dolguk is van ilyenkor a vadászoknak: a műhelyekben már készülnek az új vadászlesek, amelyekről bizakodva várhatják majd nem csak a vadat, de a március elején kezdődő új, immár húszéves vadászati ciklust is.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!