Japánban kutat Pálfalvi Gergő - a rovaremésztő növényeket tanulmányozza a szombathelyi fiatal

Pálfalvi Gergő 2010-ben végzett a Kanizsai Dorottya Gimnáziumban, gőzerővel vette ki a részét az iskolai programokból, rendszeresen gitározott rendezvényeken, miközben informatikai pályára készült. - A továbbtanulásnál döntöttem úgy, hogy biológia szakon tanulok tovább, a Pécsi Tudományegyetemre adtam be a jelentkezésemet, így szereztem biológus diplomát. A gimnáziumi éveim is nyomot hagytak, hiszen tudásomat a bioinformatika területén szeretném kamatoztatni. Az egyetemi éveim alatt kerültem kapcsolatba a rovaremésztő növényekkel, hobbiból gyűjtöttem őket. A magokat, növényeket az internetről rendeltem, más hobbitartókkal is felvettem a kapcsolatot, cserélgettünk, rendezvényekre jártam - kezdi a történetet a huszonnégy éves fiatalember. Létezik hazánkban egy úgynevezett Rovaremésztő Növény Baráti Társaság (újonnan Magyar Rovaremésztő Növény Egyesület - MaRoN), Gergő is belecsöppent a közösségbe, egy idő után pedig azon kapta magát, hogy már ő szervezi a rendezvényeket, találkozókat. Azt már mellékesen árulja el, hogy Magyarországon is él hét rovaremésztő faj, lápvidékeken, állóvizekben, ezen növények ragacsos levéllel rendelkeznek, amelyekbe beleragadnak az élőlények vagy a víz alatt lévő hólyagszerű levelek vákuumszerűen szippantják be a zsákmányt. Érdekesség, hogy ezek a fajok, mint a többi növény, fotoszintézis útján állítják elő az energiaszükségletüket, viszont tápanyagigényüket nem a talajból, hanem alternatív módon a rovarok felemésztésével helyettesítik.

Pálfalvi Gergő a szombathelyi Kanizsai Dorottya Gimnáziumban végzett, jelenleg Japánban ötéves doktori képzésen vesz részt állami ösztöndíjjal, és egy különleges faj életét tanulmányozza. Fotó: Cseszkó Tamás

Gergő megpályázott egy japán állami ösztöndíjat, amelyet sikerrel nyert el, 2014-ben háromszor is járt gyakornokként Okazakiban, ez a település az ország közepén található. 2015 októberétől ötéves doktori képzés során kutathat, amelyhez laboratóriumot és támogatást is biztosítanak neki. - Mindig érdekeltek az egzotikus kultúrák, de soha nem gondoltam volna, hogy valaha eljuthatok Japánba. Gergő szerint Japán teljesen más, mint Magyarország, van, ami hiányzik neki itthonról, ugyanakkor a tudományos területen sokkal nagyobb lehetőségei vannak.

- A laboratóriumban angolul beszélgetünk, az átlag japán emberek viszont egyáltalán nem tudnak idegen nyelvet. A boltban, a hivatalban ez hátrány, viszont nagyon segítőkészek, nem értik, mit akarok, de addig nem engednek el, amíg úgy nem érzik, hogy segítettek.
Kíváncsiak voltunk, hogy valóban olyanok-e a japánok, mint ahogyan azt mi, európai emberek látjuk.

- Valóban vannak furcsa dolgaik, ugyanakkor amit mi borzongva nézünk, az náluk természetes dolog, és fordítva. Náluk például a disznóvágást tartják teljes őrültségnek. A hétköznapok sokkal visszafogottabbak, próbálnak formálisan viselkedni minden szituációban. Gasztronómia: természetesen mindennap rizst esznek, akár reggelire is, náluk ez a főétel. Nem is fűszerezik, csak megmossák, megfőzik a rizsfőzőgépben, és kész is.