Kalauz szégyenítette meg a szombathelyi Sándor családot az IC-n

Dr. Sándor Csaba, felesége és kislánya december 2-án utazott vonattal Szombathelyről Budapestre. Kellemes családi kiruccanásnak indult a nap, már az utazás is új élmény volt: a szülők csaknem húsz éve, a kilencéves kislány egyáltalán nem utazott még vonaton, ezért is választották ezt. Az odaút jó hangulatban telt, a kislány élvezte a robogást a fővárosig, ahol csodás napot töltöttek el. A hazaúton történtek azonban teljesen beárnyékoltak minden szép élményt. A vonaton olyan megaláztatásban volt részük a kalauz által, hogy máig élénken él bennük minden pillanat.

- Valahol Tata környékén megjelent a kalauz. Mivel már vagy húsz éve nem utaztam vonattal, egy borítékban tartottam minden jegyet, amit a pénztárban kaptam. Ezt a borítékot adtam át a jegyvizsgálónak, hogy legyen szíves kiválasztani és kezelni azokat, amelyek erre az útra vonatkoznak – kezdte a rémálommá vált utazás történetét Csaba. – Elkezdte kiszedni a borítékból a jegyeket, és azokat, amelyek nem kellettek, elég arrogánsan, „ezek nem kellenek" felkiáltással visszaadta. Ezzel nem is lett volna gond, de közben lassított a vonat. A kalauz a zsebébe tette a jegyeinket és elviharzott – vette át a szót Márta, Csaba felesége, és felidézte az ezt követő megaláztatást.

- Visszajött és durva hangnemben közölte, hogy szedjük a cókmókunkat és menjünk át a másodosztályra, mert semmi keresnivalónk nincs itt. (Csabáék az első osztályon utaztak, jogosan, megfelelő jegyekkel – a szerk.) – mesélte Márta. – Ekkor normális hangnemben közöltem a kalauzzal, hogy szerintem téved, és vegye elő a zsebéből a jegyeinket. "Eszemben sincs visszaadni" – ez volt a válasza. Közben kijelentette, hogy kihívja a komáromi rendőrséget, majd hangosan felkiáltott, hogy „ezek miatt fog állni egy órát Komáromban a vonat". Az egész kocsi minket bámult, borzasztó megalázó volt – Csaba élénken emlékszik minden mozzanatra.

- Ekkor már kezdett eldurvulni a helyzet, felindulásomban azt mondtam neki, hogy maga nem normális. Erre persze rákontrázott és válaszolt, hogy én nem vagyok normális, és fejezzem be a reklamálást. Majd amikor a nevét és az azonosítóját kérdeztem, annyit mondott: „Én vagyok A KALAUZ!" – idézte fel a megalázó pillanatokat. Eközben a kilencéves kislány ijedtében sírva fakadt, nem tudta, mi történik, miért csinálja ezt velük a jegyvizsgáló. Márta szintén nem tudta mire vélni az abszolút szürreális helyzetet, és ő is elsírta magát.

- Azt mondta, beleírja a jelentésbe, hogy csúnyán megrángattam – mondta Márta. Ekkor már az egyik utastársuk is közbelépett, és közölte a kalauzzal, ha ezt valóban le meri írni, akkor ő és még többen is a kocsiból tanúsítják, hogy hazudik. Persze ezt az utast is lekezelte,"maga nem láthatott semmit" felszólalással, majd elment.

Az esetnek az idáig tartó részéről az egyik utas videofelvételt is készített, amelyet a család a rendelkezésünkre bocsátott. Adatvédelmi okokból a szereplők arcát kitakartuk és a hangot is eltorzítottuk.

A videó első része:

A videó második része:

A szinte csak filmekben látott, a valóságban teljesen hihetetlennek tűnő jelenetnél már csak a csattanója jobb: a kalauz visszatért, elővette a zsebéből a jegyeket, átadta, és annyit mondott, „én is tévedhetek".

- Egyszerűen nem értjük, mire volt jó ez az egész. Végig ott voltak a zsebében az érvényes jegyek, ezt ő is tudta, mégis megalázott minket – máig értetlenül áll a család a történtek előtt.

A kalauz viselkedése több kérdést is felvet: milyen jogon teszi a zsebébe a jegyeket? Milyen jogon beszél ilyen hangnemben, akár csak mint ember az emberrel? Mivel adott szituációban a kalauz a vasúttársaság képviselőjeként volt jelen, megkérdeztük a MÁV Start Zrt.-t is, hogy kivizsgálták-e az ügyet. Csaba ugyanis a szerkesztőségünknek címzett levelét elküldte a MÁV igazgatóságának is.

Válaszlevelükben azt írják: „az esettel kapcsolatban a nyilvántartásunkban észrevétel, utaspanasz nem szerepel, így vizsgálatot sem kezdeményeztünk az ügyben." Ez már csak azért is érdekes, mert Csaba december 5-én kelt levelét elsőbbséggel és tértivevénnyel adta fel, tehát nem tűnhetett el nyomtalanul. De ha a levele mégis ködbe veszett, a kalauz „élménybeszámolója" azért fennmaradt az esetről. Persze ő másképp látta a történteket, ezt változtatás nélkül közöljük:

„Az érintett jegyvizsgáló ún. eseményjelentő lapon számolt be a történtekről szolgálati vezetőjének. Elmondása szerint ellenőrzése során az első osztályú kocsiban öt utas másodosztályra érvényes menetjeggyel akarta igénybe venni a szolgáltatást. A jegyvizsgáló kérte az első osztály igénybevételéhez szükséges jegyeket, az egyik utas azonban emelt hangon közölte vele, hogy semmit nem hajlandó átadni. Ekkor kollégánk tájékoztatta, hogy amennyiben maradni akarnak, úgy a kocsiosztály-különbözetet meg kell fizetniük, ellenkező esetben át kell menniük a másodosztályra. Az utas ismét emelt hangon válaszolt, és a különbözet kifizetését, illetve az első osztályú kocsi elhagyását is megtagadta. Ezt követően munkatársunk rendőrségi intézkedést kért. Amikor erről az utasok tudomást szereztek, átadták neki az érvényes kocsiosztály-különbözeti jegyeket. A jegyvizsgáló az előírásoknak megfelelően kezelte a jegyeket, hogy azokat másik, ugyanazon viszonylatú utazáshoz jogosulatlanul ne lehessen már felhasználni."

- Nyilván nem az a célunk, hogy kirúgják a kalauzt, de legalább egy elbeszélgetés legyen a következménye az esetünknek, hogy másoknak ne kelljen ezt átélni – zárta a család a történetet.