Hírek

2015.11.16. 17:09

Katona Attila történész: Nem tudom, mi lesz a jövő, de az biztos, hogy nem olyan, mint amilyet mi elképzelünk

– A párizsi események megfontoltságra és bölcsességre kell, hogy intsék a politikusokat – kezdte dr. Katona Attila történész, egyetemi docens.

Bakos Ágnes

– A sajtó egy része szívesen fog olyan jelenséget bemutatni, hogy mindez a menekültüggyel kapcsolatos probléma. A terrorizmus és a migránskérdés között nincs olyan szignifikáns összefüggés. Aki azt állítja, hogy van, az elfeledkezik az európai terrorizmus történetéről, mindarról, ami mondjuk az IRA, ETA és a különböző, ideologikus jellegű terrorista csoportokhoz köthető – emlékeztetett a történész.

A menekülthelyzetről azt mondta:

– Az úgynevezett balkáni területeken az államok nem államként viselkedtek: átengedték a területükön nagy mennyiségben ellenőrizetlen formában az „emberhegyeket”. Az államok stratégiája az volt, hogy „innét minél előbb távozzatok, bármi áron”.

Katona Attila rámutatott, hogy az Európai Unióba eddig is óriási mennyiségű bevándorló érkezett – viszont hazánk régiója most először szembesült ezzel. Korábban, más-más formában, de találkozott már a migrációs problémával Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország és Olaszország is. Ez éves viszonylatban mintegy 1,5 millió embert érint az Európai Unión belül.

– Lehet várat építeni, hogy az ostromlók kívül maradjanak a váron, de nem maradnak, be fognak jutni. Az emberkereskedő hálózatok nagyon jól működnek, piaci, profit alapon. Lehet megerősíteni olyan államokat, amik eddig sikerrel feltartóztatták az emberáradatot. Mintegy szűrőként szokták Líbiát emlegetni. De a probléma attól probléma marad: a világ bizonyos részén az emberek élete ellehetetlenül, ezért megindulnak olyan térségek felé, ahol el tudják képzelni a jövőjüket.

– A megoldás gazdaságpolitikai kell, hogy legyen, de ez nem nemzetpolitikai, hanem globális választ kíván. Viszont ha ezt nézzük, akkor a felek különböző érdekek mögött sorakoznak fel.

– Szerintem sok tekintetben erről fog szólni a XXI. század, hogy dél-délkeletről emberáradat érkezik, miközben Európa is demográfia problémával küzd, csak a kontinens saját demográfiai problémája az elöregedés.

A bevándorlók letelepedésével kapcsolatban nem mindegy, hogy integrációról vagy asszimilációról beszélünk – hívta fel a figyelmet a történész. Arra is rámutatott, hogy Európában a szélsőséges mozgalmak mögött másodgenerációs menekültek állnak. Már az adott nyugati országban születtek, de nem találják a helyüket, ezért tudják szélsőséges mozgalmak beszippantani őket – magyarázta dr. Katona Attila.

– Van egy folyamat, amit nem hiszem, hogy fel lehet tartóztatni. Az asszimilációs folyamat egy történelmi termék, ahogy a párhuzamos társadalmak is. Gondoljunk az újkor előtti társadalmakra, ahol lakóterületi szegregációk működtek. Mintegy városrészenként különültek el. Ez egy analogikus gondolkodásmód, ami egy egykor működött rendszert vizionál – de persze én nem tudom, mi lesz a jövő, de az biztos, hogy nem olyan, mint amilyet mi elképzelünk.

– Fontos, hogy ne gerjesszék idegenellenes hangulattá a történteket Európa vezető politikusai – mondta a történész.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!