Az Iseum páratlan régészeti kiállítással várja a látogatókat

Szombathely, a kétezer éve lakott település

2017. február 15., 10:00 szerző: Müller Anikó Hanga
komment
Szombathely Magyarország egyik legrégibb városa az Alpokalján, a Gyöngyös és a Perint patak mentén. Vas megyeszékhelye, közel nyolcvanezer lakossal. Nevezik a nyugat királynőjének és a parkok városának is.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

A Kárpát-medence egyetlen kétezer éve folyamatosan lakott városa. Claudius császár Kr. u. 50 körül alapította a város elődjét Colonia Claudia Savaria néven - itt telepítette le a római légió kiszolgált katonáit -, mely rövid idő alatt felvirágzott és Pannónia tartomány polgári központjává vált. A Savaria a Gyöngyös-patak ókori latin Sibaris nevéből származik. A város területén átvezető fő kereskedelmi útvonal, a Borostyánút melletti fekvése arra ösztönözte a rómaiakat, hogy itt előbb ló- és kocsiváltó helyet, majd várost létesítsenek. Központi szerepének köszönhetően több római császárt is vendégül látott falai között. Nevét onnan kapta, hogy a városban szombati napokon tartották a heti vásárokat. 1578-ban a pozsonyi országgyűlés a törökök támadásai elől a Vasvári Káptalant és a levéltárat a városba telepítette, ezáltal vált a megye székhelyévé.

A szombathelyi zsinagógát 1880-1881 között építették Ludwig Schöne tervei alapján. 1975-től hangverseny teremként működik

Itt született 1700 éve az ókori Európa egyik nagy szentje, Szent Márton, aki később Tours püspöke lett. 1777-ben Mária Terézia kinevezte Szily Jánost az új szombathelyi egyházmegye főpásztorának, aki nagy lendülettel kezdte el az új székhely kiépítését. Szemináriumot, majd a püspöki palotát terveztette meg Melchior Hefele osztrák építésszel, utóbbi a régi vártemplom körül épült meg. A termek dekorálásában Franz Anton Maulbertsch és Dorffmaister István vett részt. A kertre néző Sala terrenában Szily az első archeológiai múzeumot rendezte be a környéken összegyűjtött római kőemlékekből. A püspöki palota az egyik legegységesebb és legjobb állapotban megmaradt késő barokk városi palota hazánkban, mely megépülésétől egyazon funkciót szolgál.

Az Iseum a római kori Isis-templomok egyike, mely a ma ismert ilyen építmények sorában a harmadik legnagyobb

Ugyancsak Szily püspök megbízásából épült a székesegyház, mely a hazai késő barokk építészet egyik legmonumentálisabb alkotása, a harmadik legnagyobb magyar templom. Az ekkor már álló püspöki palota és a szeminárium között, a teret lezárva, két karcsú homlokzati toronnyal épült meg. Latinkereszt alaprajzú, főhomlokzatán három bejárat, az oromzaton és fülkékben ó- és újszövetségi alakok és allegorikus szobrok láthatók. A fő- és mellékoltárképek Maulbertsch, Doffmaister és Anton Spreng munkái. A székesegyház a mellette álló épületekkel együtt Magyarország legszebb késő barokk építészeti együttesét alkotja.

A Szent Márton-plébániatemplom a római kori Arrabonába vezető út mentén fekszik az ókori Savaria keleti temetőjénél, a 4. századtól, a területet ókeresztényék használták temetőként. Az a legenda kötődik hozzá, hogy Szent Márton szülőháza fölé emelték. 1938-ban kezdték az egykori Colonia Claudia Savariensium épületcsoportjainak feltárását. A romkert 1943-ban nyitotta meg kapuit. Magyarországon az ilyen jellegű kertek között a székesfehérvári után ez volt a második. Dr. Smidt Lajos kórházigazgató, sebész főorvos 1968-ban múzeumot alapított, s városának ajándékozta értékes magángyűjteményét. Hat évtizedes gyűjtőmunka eredménye a gazdag életmű. A Smidt Múzeum az 1772-73-ban a középkori vár falaira, valamint a sarokbástyájára épült házban kapott helyet. A város első gimnáziumának adott otthont, később, a múzeum megnyitása előtt más kulturális célokra használták. Udvarán látható az 1897- 1974-ig közlekedő villamos egyik utolsó kocsija.

A Smidt Múzeum udvarán látható villamoskocsi 1974. augusztus 20-án közlekedett utoljára
Fotó: Müller Anikó Hanga

Az Iseum a római kori Isis-templomok egyike, mely a ma ismert építmények sorában a harmadik legnagyobb. Alapterületét tekintve csak az alexandriai Serapeum és a római Campus Martius-főtemplom volt hatalmasabb nála, ám a savariai szentély mind közül az egyetlen, amely szinte teljes egykori pompájában, rekonstruált antik templomként, páratlan régészeti kiállítással várja a látogatókat, 900 négyzetméter alapterületen. Gróf Széchenyi István is tanult a városban, az 1793-ban nyílt bölcseleti iskolában. A várost felfedezve érdemes sétát tenni a Csónakázó-tó körül, a skanzenben, a Kámoni arborétumban, és megnézni egy előadást a Weöres Sándor Színházban.

 





Müller Anikó Hanga

2017. február 15., 10:00 szerző: Müller Anikó Hanga

Hozzászólások

Részletes műsor

loader image

Műsorok betöltése...