Ingatlanpiac: A szentgotthárdi járásban 220 ezer forint egy négyzetméter, ez már a legfelső kategória

Miután a felmérés kizárólag a megvalósult adásvételi szerződésekre épül, amelyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adataiból szűrtek, az elemzés hiteles képet fest az ingatlanpiac változásairól.

Azt mindjárt az elején kijelenthetjük, hogy soha ennyire nem kellett még a zsebébe nyúlnia annak, aki lakást, házat akart venni. Az elmúlt egy évtizedben most a legdrágábbak az ingatlanok, a legolcsóbban pedig, érdekes módon 2013-ban lehetett otthonhoz jutni - akkor ugyanis 2003-as árakon vehettünk házat vagy lakást.

Leginkább a fővárosban és a megyei jogú városokban drágultak az ingatlanok. Előbbi esetében csaknem 23 százalékos, utóbbi esetében majdnem 13 százalékos volt a növekedés, legalábbis 2015-ben, mivel tavaly már megtorpant az áremelkedés, sőt a községek esetében szinte meg is állt.

A jól kiadható ingatlanok drágultak a legjobban

Az elmúlt három évben a vevők leginkább azokat a lakótelepi lakásokat keresték, amelyeket jól ki lehetett adni, hiszen sok esetben befektetési céllal vásároltak. A panelfelújítási programok, a megugró kereslet és a korábbi alacsony ár csak egy dolgot vonhatott maga után, a legnagyobb arányú áremelkedést az ingatlanpiacon. Tavaly a lakások árainak - átlagosan 15-16 százalékos - drágulása mellett a családi házak esetében mindössze hét százalék körüli árnövekedés volt megfigyelhető. Ennek fő oka, hogy ezek az ingatlanok kiesnek a befektetői célpontok közül, nagy részük az amúgy is csekélyebb forgalmú vidéki településeken található, ahol sokszor nemhogy kereslet nincs, hanem túlkínálat is van a házakból.

Míg 2015-ben a 19 megye közül csak Nógrádban csökkent az eladott ingatlanok átlagára, tavaly már Somogy is ebbe a kategóriába esett, rá-adásul látványosan, nyolc százalékot meghaladó mértékben. Vas megyében persze ebben nem reménykedhetnek az ingatlanra vadászók, itt az átlag fölött volt a megye és a megyeszékhely lakásárainak növekedése is, ami több mint 15 százalékot jelent átlagban. Hiszen ha járásokra bontva vizsgáljuk, láthatjuk, hogy a celldömölki járásban ugyan csökkentek az árak, de a szentgotthárdiban harminc százalékot meghaladó mértékben nőttek.

A legmagasabb árúak között vagyunk

A tavalyi árváltozások során kialakult átlagárranglista nem tartalmaz nagy meglepetést: a megyék között továbbra is Győr-Moson-Sopron a legdrágább, 256 ezer forint/négyzetméteres átlag-árral, a 175 ezres szintet Vas, Somogy és Fejér megyék haladják meg. A legolcsóbb pedig immár hagyományosan Nógrád megye, valamivel 70 ezer forint/négyzetméter a-latti árszinttel.

A legdrágább megyeszékhely 2016-ban is Győr volt 260 ezer forintos fajlagos árral. Tavaly már Debrecen után Székesfehérvár, Kecskemét, Veszprém és Szombathely is átlépte a 200 ezres szintet. Nálunk azonban mégsem itt a legdrágábbak az ingatlanok. A 220 ezer forint/négyzetméter feletti kategóriába egyedül a szentgotthárdi került be, míg a legolcsóbban a vasvári és a celldömölki járásban juthatunk ingatlanhoz, itt átlagosan 70-120 ezer forintba kerül egy négyzetméter.

A 2013-as mélypont után 2014-ben megjelentek a vevők, a forgalom látványosan nőtt, 2015-ben aztán ennek üteme valamelyest mérséklődött, de a tranzakciószám növekedési üteme az elmúlt két évben is kétszámjegyű volt. A kereslet együtt járt az árak emelkedésével, amely 2015-ben és 2016-ban is tíz százalék feletti drágulást hozott, sőt a fizetéshez viszonyított árváltozásban tavaly egyenesen Európa élén álltunk.

Az idei első három hónapban országszerte kiadott 9525 építési engedélynél utoljára 2007-ben volt több az első negyedéves adat, míg a 2061 megépült lakás 2012 óta a legjobb évkezdet, és 2010 óta idén költözhetnek a legtöbben új társasházi lakásba - az elmúlt másfél évben kiadott engedélyek alapján. A szakértők szerint egyébként éves szinten 25 ezer lakás megépülése lehetne egyensúlyban a kereslettel.

Nincs még vége

A már két éve kétszámjegyű reálár-növekedés idén nem feltétlenül vált még egyszámjegyűbe, de valószínűleg lassulni fog az ingatlanok drágulása. A környező - nem nyugati - országokhoz viszonyítva azonban a magyar árak még mindig inkább a középmezőnyben vannak, és ha a jövedelmek alakulását nézzük, akkor is az látszik, hogy van még esély a drágulásra. A piac működése továbbra is kettős, az árolló nyílik a főváros és a kiemelt nagyvárosok, illetve az ezektől leszakadó kisvárosi, kistelepülési térségek között, vagyis a drága még drágább lesz, az olcsó pedig még olcsóbb.