Körmend-Heinävesi: Harminc esztendős a sikeres finn testvérvárosi kapcsolat

Szauna és halleves, csónaktúra és népitánc az ezer tó országában - számos körmendinek megadatott ez az elmúlt harminc évben. Mert már ilyen tisztes múltra tekinthet vissza a város és a közép-finnországi Heinävesi együttműködése. Erre idén nagyszabású programokkal emlékeznek Körmenden, népes finn delegációt fogadva. Az együttműködésről, főbb állomásairól kérdeztük a város Magyar-Finn Baráti Körének elnökét, Bán Miklós önkormányzati képviselőt.

- Aki barátot talál, az kincset talál - Kuka löytää ystävä löytää aarteen - köszöntött magyarul és finnül egy régi finn közmondással az egyesületi vezető, majd az első találkozás került szóba.

- 1987-ben negyvenfős küldöttség érkezett a városba a finnországi Heinävesiből. Ezzel kezdetét vette az a folyamat, amely országosan is páratlan. Az évtizedek során több mint ezer finn és körmendi cserélt pár hétre várost, hogy megtapasztalja a másik életét, munkáját, boldogulását, kultúráját. És most ismét jubilál a kapcsolat, idén harmincesztendős.

A kapcsolatfelvétel legfőbb motorjai között említhető Madáchy Károly, Pintér Pál, Fejérvári Benedekné, Fejes Károly, Pötördi István és felesége, az énekkar akkori oszlopos tagjai, Kocsis Sári és István, Gyurcsák Ignác és felesége Edit asszony, aztán a Sabáli házaspár, Bujdosó Ildi, Gueth Lajosné és még sokan mások. A budapesti nagykövetségről Ulla Hauhia-Nagy egyengette a kapcsolatfelvételt. Tőlünk az elsők között ment ki a fúvószenekar, majd a Béri Balogh Ádám Táncegyüttes és a Kölcsey gimnázium diákcsoportja, az evangélikus gyülekezet.

A több évtizedes barátság egyik kiemelkedő pillanata volt a körmendi Magyar-Finn Baráti Kör vezetőinek fogadása a finn nagykövetségen. Bán Miklós (balról) és az azóta elhunyt Pintér Pál sokat tett a testvérvárosi kapcsolatokért Fotó: Kozma Gábor

Aztán a civilek, a zenei együttesek, népi zenekarok, a Kék Sünik gyermek focistái, végzős szakmunkások - kertészek, virágkötők kerültek sorra. Na meg a vadászok, akik már maguk szervezik a találkozókat. Az első időszakban még évenkénti váltásban 30-35 ember utazott oda és vissza. A gazdasági helyzet változásai miatt ma már 15-18 fő utazására nyílik lehetőség - fogalmazott az elnök. Elmondta: valaki kiszámolta, hogy harminc év alatt több mint 800 ember Heinävesiből és ugyanennyien Körmendről vettek részt ezeken a testvérvárosi utakon.

- Vannak tapasztalataink a szaunáról, az úszásról, vadászatról, horgászatról, szőlőszüretelésről, a tökmagütésről, sportról, disznóvágásról - mennyi mindent éltünk át a finn barátainkkal! Szeretem őket és szeretem Finnországot, lett egy második családom, lett egy második hazám. Ez olyan élmény, amit senki nem vehet el tőlem - fogalmazott Bán Miklós.

A két város húszesztendős jubileumát 2007-ben ünnepelte, akkor Bebes István polgármester írta alá a kapcsolatok további bővítéséről szóló együttműködést. A harminc-éveset júniusban tartják, sok rendezvénnyel. Kiemelkedik a finn főszervező, Leena Wlasoff díszpolgári címének átadása a finn nagykövet jelenlétében. Az ünnepre Körmendre látogat a világhírű Jussi Makkonen cselló- és Nazig Azezian zongoraművész, akik koncertet adnak a színházban.

SZÍNES A KULTÚRA

A két testvérváros együttműködése példaértékű a többi között a néptánc, az énekkar, a fúvósmuzsika, a helytörténet területén. A körmendi táncosok fellépése a finn város főterén akkora esemény, hogy még a száz kilométerre lévő városokból is érkeznek vendégek. A heinavesiek különösen arra büszkék, hogy a pár éve részben leégett Valamo kolostor újjáépítéséhez hozzájárultak a körmendiek. Ahogy ők mondják, a bajban duplán barát a barát.