Nézzünk együtt csillaghullást! - Közösségi eseménynek is kiváló az égbolt figyelése

2017. augusztus 13., 07:00 szerző: Elek Szilveszter fotós: Szendi Péter
komment
Bár ön is garantáltan szereti a csillaghullást, az biztos, hogy megannyi érdekességet nem tud erről a jelenségről! Dr. Szabó M. Gyula csillagász a hullócsillagok sok izgalmas titkáról lerántja a leplet!
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

„– Nézd, ott egy hullócsillag, kívánj valamit!” – Ezt a mondatot szinte biztosan valamennyien ismerjük. A csillaghullás csodálása megannyi helyen, így Vas megyében is népszerű program. – Ahol az égre néznek, ott van ennek hagyománya – jelenti ki határozottan dr. Szabó M. Gyula csillagász, az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium igazgatója, az MTA doktora, majd elmosolyodik. – Semmi másra nincs szükség, mint harmatálló felszerelésre, például műanyaghab-matracra, hálózsákra, esetleg halványvörös zseblámpára és csillagtérképre – fűzi hozzá. Azt is megtudtuk tőle, hogy amatőr csillagászok már több mint száz éve figyelnek meg szervezett keretek között meteorokat világszerte, még Vas megyében is.


Közel egy tucat Magyarországon vagy a Magyar Királyságban hullott meteoritot találtak eddig

A műszeres megfigyelés lehetősége már másik terület, itt akár az egész égboltot, esetleg egy égboltrészt, akár egy egész kis területet lefedő vizsgálatra gondolhatunk. Ezek kivétel nélkül különböző célú mérésekre szolgáló tanulmányozási lehetőségek, elsősorban szakcsillagászati alkalmazásra. – Például, az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumban is működik már egy fényes meteorok pontos megfigyelésére szolgáló rendszer, amit folyamatosan fejlesztünk – hangsúlyozza az igazgató.

De vajon miért vannak ekkora hagyományai eme már-már misztikus, nem mindennapi égi jelenségek megfigyelésének? Dr. Szabó M. Gyula szemei rögtön felcsillantak, miután meghallotta ezt a kérdést. – A meteorok szépek, kiváltképp látványosak, ráadásul könnyen megfigyelhetők – mondja lelkesen. Bár ez utóbbit minden bizonnyal sokan nem is gondolnák… Ugyan az éjszakai égbolt csodáinak fürkészése sok filmben a magányos csavargók kedvenc elfoglaltságaként jelenik meg a mozivásznon, a kutató tapasztalatai szerint ezen jelenség csodálása kiválóan alkalmas közösségi esemény szervezésére is. És azt is megtudtuk a tanár úrtól, hogy a meteorok megfigyelését lehet tudományos igényességgel végezni szabad szemmel is, a tudnivalókról és tennivalókról könnyen elérhető forrásokat lehet találni magyar nyelven is.

Aki gyakran időzik a „Hold udvara alatt”, és nem rest olykor felpillantani az égboltra, szinte garantáltan jól tudja, hogy augusztus derekán a meteorok megfigyelésének komoly aktualitása van. Ugyanis, ilyenkor „jönnek” a Perseidák. Különböző érdekességek kacifántos neveivel bizony gyakran találkozunk, de valljuk be őszintén, hogy csupán ritkán tudjuk, hogy valójában miről is van szó.

Szóval: tulajdonképpen mik is azok a Perseidák?

- A Perseidák az év során megfigyelhető meteorraj közül az egyik leglátványosabb - osztja meg velünk dr. Szabó M. Gyula. És azt tudja, hogy mi okozza az olyan látványos meteorjelenséget? - Ezt a légkörbe becsapódó apró szilárd test okozza, ami nagy sebességgel lép a légkörbe - ecseteli a tudós, majd menten hozzáfűzi: ez az energia tényleg figyelemre méltó, a sebesség általában tíz-harminc kilométer másodpercenként, a pontos konfigurációtól függően. A test aztán a magaslégkörben fölizzik, a levegőt is ionizálja maga körül - jórészt ennek köszönhetjük, hogy olyan szépen fénylik ez a jelenség -, majd általánosságban teljesen szétporlad. Mindez nagyjából száz kilométer magasságban következik be, a törmelékek roppant ritkán érik el a Föld felszínét.

Most, hogy ezt tisztáztuk, már bátran visszatérhetünk a Perseidákhoz! - A Perseidák a Swift-Tuttle üstökös pályáján szétszórt törmelékekből keletkeznek - kezdi így a különleges jelenség ismertetését az igazgató. - A legintenzívebb hullást akkor láthatjuk, amikor a Föld éves útján áthalad a törmelékfelhő közepén - fejti ki.

Azon is garantáltan meg fog lepődni, hogy mikor fedezték fel a Perseidákat! Mint azt megtudtuk, a meteorjelenségek le-írásával több ókori kultúrában találkozhatunk, például Mezopotámiában, Görögországban vagy a Távol-Keleten. Ez főleg annak köszönhető, hogy alapvetően könnyen megfigyelhető jelenségről van szó. - A tudománytörténészek egy Krisztus után 36-ból származó kínai híradást szoktak az első Perseida-megfigyelésnek tekinteni, de a meteorokról általában jóval korábbi leírások, sőt rajzok is vannak - meséli dr. Szabó M. Gyula.

De vajon miért kíséri ekkora figyelemmel a nagyérdemű és a tudomány egyaránt a Perseidákat? Miért olyan különleges ez a jelenség? A Perseidák eléggé aktív meteorraj, ami pár percenként nagyjából egy hullást képes produkálni, amikor az úgynevezett maximuma van. És természetesen az is nagyban hozzájárul a népszerűségükhöz, hogy a legkellemesebb nyári hónapban láthatóak - legalábbis a hasonlóan gazdag és egzotikus, őszi-téli-tavaszi meteorrajok jóval kevésbé ismertek. Persze egy augusztusi hajnalon sokkal kellemesebb kifeküdni a fűbe, mint mondjuk január elején, akár mínusz 15-20 fokban, amikor egyébként is 14 órás az éjszaka. - Az már igazi "extrém asztrosport"! - mondja határozottan az igazgató, majd felnevet.

Az elhangzottak tükrében már ön is kedvet kapott ahhoz, hogy megnézze ezt a jelenséget? Akkor biztosan kíváncsi arra, hogy idén mikor lesz látható a különleges meteorraj! Bár a 2017-es évben a Perseidák maximuma augusztus 12-re virradó reggel, a késő hajnali, kora reggeli órákra várható, de ha valaki erről lecsúszik, cseppet se csüggedjen! Ugyanis ez a határozott csúcs csupán pár óráig tart eme jelenség esetében, de a raj maga nagyon széthúzódik, és a maximum után még több nappal is láthatunk Perseidákat - feltéve, ha elég türelmesek vagyunk, ugyanis a legfényesebb meteorokat rajtól függetlenül késő hajnalban lehet látni. Ennek az az oka, hogy a Föld a napkelte pontjával "rohan bele" a törmelékfelhőkbe, az ütközés sebessége, tehát energiája ilyenkor a legnagyobb.

Dr. Szabó M. Gyula hangsúlyozza: természetesen az sem mindegy, hogy honnét kívánjuk megcsodálni ezt a látványosságot! Mint elmondta, kifejezetten a sötét egű helyszín ajánlható. Az idén kicsit zavarni fog a holdfény a hajnal második felében, de akkor is törekedjünk minél sötétebb, településektől messze eső hegyre kitelepülni. Kilátásunkba lehetőleg semmi takarás ne lógjon bele. A keleti horizont a legfontosabb, a Perzeusz csillagkép abból az irányból kel. Hasznos, ha fölmehetünk egy domb, hegy oldalára, a keleti lejtőre, de sík területről is eredményesen folytathatjuk a megfigyelést - ez Vas megyében nem nehéz küldetés, ugyanis megannyi domb, hegy és kilátó található errefelé. Fontos a fekvő testhelyzet, kényelem, egyszersmind türelem, kitartás. - Készüljünk arra, hogy a meteorozás könnyen átmehet "kvázimeteorozásba" egy adott ponton, ami annak a szakszerű körülírása, hogy elalszunk - emeli ki mosolyogva a tanár úr. - Legyünk tehát minden szempontból biztonságban! A mobiltelefonokat tegyük messze, mivel a sötéthez szokott szemet hosszú időre, akár negyed órára is eltompítja a kijelzők fénye. Binokulárt, távcsövet határozottan nem ajánlanék: hosszú időn át tartani fárasztó, ugyanakkor várhatóan szabad szemmel jóval több meteort látunk, akár a látóterünk szélén, mint egy binokli szűk látómezejében. Csak "mi és a meteorok". Ez ennek a fajta megfigyelésnek az egyik legnagyobb szépsége - fűzi hozzá.

Ha már ilyen bő terjedelemben szóba jöttek a hullócsillagok, bátorkodtunk megkérdezni az igazgatótól azt is, hogy ezek milyen gyakran hullanak le Vas megye talajára! - A Földre naponta átlagosan néhány száz tonna meteoritikus anyag hull, túlnyomórészt mikrometeoritok - a magaslégkörben széthullott testekből származó, lassan ülepedő finom por - formájában - magyarázza Dr. Szabó M. Gyula. - Magyarországra is jut naponta egy mázsa, Vas megyére is egy kisebb vödörnyi nagyjából, mindennap. 10 grammot meghaladó testekből azonban a becslések évente és millió négyzetkilométerenként 36-166 darab körül alakulnak - mondja még. Vagyis Vas megye területén kétévente várható egy nagyobb, 10 gramm körüli meteorit lehullása. Ezek közül azonban még egyet sem találtunk meg, így a nálunk lehulló meteoritokat nem tudjuk konkrétan a Perseidákhoz kötni.

Egyébként közel egy tucat Magyarországon vagy a Magyar Királyságban hullott meteoritot találtak eddig - ezeket tekintjük "magyar" meteoritoknak -, ám ezek közül sajnos egy sem esett Vas megyébe. Ugyanakkor a professzor biztos abban, hogy volt valamikor Vas megye területére hulló meteorit, hiszen mint az imént láttuk, kétévente várható egy ilyen hullás. - Ez persze szintén bizonytalan becslés, mert a legtöbb meteort nem figyelik meg például azért, mert nappal esik vagy borult időben, illetve a kellően pontos, átfogó műszeres megfigyelések lehetősége is csak az utóbbi évtizedekben, sőt években vált elérhetővé - osztja meg velünk dr. Szabó M. Gyula. - Ezekben a megfigyelésekben az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium munkatársai is részt vesznek - mondja büszkén.

Elek Szilveszter

2017. augusztus 13., 07:00 szerző: Elek Szilveszter fotós: Szendi Péter

Hozzászólások

Részletes műsor

loader image

Műsorok betöltése...