Lángokban állt a szoba Szombathelyen

Megmutatták a tűzoltók, mi történhet, ha ott felejtjük a gyertyát az adventi koszorún vagy gyertyát gyújtunk a karácsonyfán és kiszaladunk öt percre megnézni, sül-e már a hal. Ha nincs szerencsénk, mindenünk oda lehet pár perc alatt is, leéghet a lakásunk és akár mi magunk is áldozattá válhatunk.

Persze mindenki azt gondolja, hogy vele ez nem történhet meg, főleg karácsonykor, de az igazság az, hogy nagyon is megtörténhet, és éppen karácsonykor.

Az évi 6 ezernél is több lakástűzből nagyjából ezer általában decemberben történik. A lakástüzek számának megugrását leginkább az őrizetlenül hagyott gyertyák és a nem megfelelő minőségű karácsonyfaizzók okozzák. A számok azt mutatják, sokan még mindig nem elég elővigyázatosak. A karácsonyi-újévi időszakban évente átlagosan duplájára emelkedik a lakástüzek száma, igaz az évek óta tartó figyelemfelhívásnak köszönhetően az utóbbi években arányuk jelentősen csökkent.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly 6512 regisztrált lakástűz volt Magyarországon, 2013-ban 7 ezer, míg 2012-ben még 9 ezer fölött volt ez. A javuló statisztikák ellenére a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, ahogyan minden évben, idén is látványos karácsonyfa égetéssel hívta fel a lakosság figyelmét, hogy az ünnepek közeledtével hogyan éghet le az egész lakás.

Kedden reggel a katasztrófavédők gyakorlópályáján, a Petőfi-telepen egy szobaként berendezett konténer várta, hogy az ott felejtett adventi koszorú tüzet okozzon. A szobában: kanapé, ágy, asztal, tévé, kínai karácsonyfaizzóval pislákoló feldíszített fenyőfa, szalmából font adventi koszorú, valamint egy füst és egy szén-monoxid érzékelő is volt. Egyed László tűzoltó alezredes, a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője elmondta: a szimulációs gyakorlat során a lángok általában sokkal később csapnak fel, mint a valóságban, mivel a hideg, párás konténer nem olyan ideális a tűz keletkezéséhez, mint egy meleg lakás.

De ne legyenek illúziónk, éles helyzetben a lángok hat-nyolc perc alatt lángba boríthatják az egész szobát, éppen ezért őrizetlenül hagyni a tüzet egy pillanatra sem szabad - hangsúlyozta a szóvivő. Miután felcsaptak a konténerben a lángok, rövidesen megszólalt a füst, majd a szén-monoxid érzékelő is.

A bemutatón szó esett a különböző jelzőberendezések helyes használatáról is. Míg a szén-monoxid érzékelőt a falra kell szerelni másfél méter magasságban, addig a füstérzékelőnek a szoba közepén, a mennyezeten a helye. Egyik berendezés sem segíti az oltást, ám jelez, ha a füst vagy a szénmonoxid koncentrációja kritikus szintet ér el. A szóvivő hangsúlyozta, Vas megyében 2014 óta nem volt halálos baleset a szénmonoxid miatt, mérgezések azonban voltak.

Míg a hatalmas lángok nyaldosták a konténer tetejét, Egyed László a tűz természetéről mesélt, és elárulta azt is, mit kell tennünk, ha már megtörtént a baj. Amikor a tűz még kicsi, megpróbálhatjuk magunk is eloltani. Takarjuk le valamivel, vagy öntsük le vízzel. Amikor azonban már nagyok a lángok, ne kockáztassunk. Hívjuk a tűzoltókat és csukjuk be a szoba ajtaját, hogy a tüzet tápláló levegőből minél kevesebb legyen.

Megtudtuk, tíz áldozat közül, akik lakástűzben vesztik életüket, nyolc a füstmérgezésbe hal bele, ezért amennyire csak lehet, el kell kerülni a füst belélegzését.

A tűzoltók oltáskor megpróbálják elkerülni a másodlagos károkat, ezért a lehető legkevesebb vizet használják oltáskor. Egy szoba eloltásához húsz-harminc liter víz elegendő. Remélhetőleg azonban idén egy csepp vízre sem lesz szükség.