Lepkearcú ünnep, tubus-bejglivel

Szántó Piroska-születésnap és a Karácsonyi tárlat a képtárban

2013. december 06., 19:25 szerző: Ölbei Lívia
hozzászólás
Szombaton van Szántó Piroska grafikus, festőművész 100. születésnapja. Ebből az alkalomból nyitott ünnepi kiállítást a Szombathelyi Képtár – a saját gyűjteményéből. Lenn Szántó Piroska eleven képei, fönn a hagyományos Karácsonyi tárlat.

Szinte meglepően elevenek, ragyogóak, élőek Szántó Piroska festményei: február 23-áig a centenáriumi emlékkiállítás fogadja a képtár vendégeit. Beszippant, magához vonz ez a sok szépség: a lepkéknek emberi arca, a virágoknak hatalma van.

A tárlat megnyitóján Sági József, az önkormányzat kulturális és sportbizottságának elnöke azzal köszöntötte a közönséget, hogy ma már Szombathely megcáfolja azt a 30 évvel ezelőtti fölmérést, miszerint a legzártabb város volna Magyarországon. Ellenkezőleg: „színes város”, amely Sági József megfogalmazásában „szinte erőn felül áldoz a kultúrára”.

A Szántó Piroska-emlékkiállítást a legavatottabb: Salamon Nándor nyugalmazott képtárigazgató ajánlotta a jelenlévők figyelmébe, fölvillantva annak az ismeretségnek az állomásait, amely végül odavezetett, hogy Szántó Piroska - egy nagyvonalú gesztussal - megajándékozta Szombathelyt. Sőt: a Vas István - Szántó Piroska házaspár Duna-parti lakása is a vasiak „főhadiszállásává” válhatott a fővárosban.

A képtár Szántó Piroska-anyaga 197 grafikát és 51 festményt számlál, a gyűjteménnyel most már a centenáriumra megjelent elegáns , „lepkeszemű” katalógust forgatva is megismerkedhetnek az érdeklődők. A Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum kiadásában megjelent katalógust Reczetár Ágnes tervezte és szerkesztette, a szöveget Salamon Nándor jegyzi. A megnyitón Cebula Anna, a képtár jelenlegi vezetője plakettel köszönte meg Salamon Nándornak a Szántó Piroska-gyűjtemény befogadásában, gondozásában végzett munkáját. (A plakett Kékesi Gábor alkotása.) A centenáriumra három korcsoportban (alsó tagozatos, felső tagozatos általános iskolások, középiskolások) megyei rajzpályázatot is hirdetett a képtár: 30 iskolából 650-nél is többen jelentkeztek. A díjazottak személyére szintén a tárlatnyitón derült fény.

A már-már meghökkentően eleven, élettel csordultig teli Szántó Piroska-kiállítás a képtár földszintjén kezdődik, és fölvezet az emeletre, ahol a művész személyes tárgyai is láthatók. (Legutóbb 1992-ben volt önálló kiállítása a képtárban, a Szerelmesek-sorozatból. A megnyitón itt volt ő maga is.)

Az emeleti belső teremben a képtár hagyományos ünnepi tárlatával készülhetünk a karácsonyra: a hagyományok szerint vasi képzőművészek alkotásait várják ide, lehetőleg a legfrissebbeket. Az idén több mint ötvenen jelentkeztek a fölhívásra. A belépőt Trifusz Péter Barocco című gyönyörű „fotó-játéka” fogadja - és állítja meg (füst? felhő? lélek?). Alatta a Karácsonyi vacsora című asztalkompozíció (Baki Orsolya és Farkas Imre munkája). Tubusok, fölirattal: mákos bejgli, sütőtök, töltött káposzta (...). December 14-én lesz tárlatvezetés: mindent meg lehet kóstolni. A Karácsonyi tárlat december 22-én koncerttel ér véget, a Szántó Piroska-varázslat egy kicsit (február végéig) a jövő évben is folytatódik.

 

„Hát megvolt a verniszázs?”

Szántó Piroska írónak is kiváló. A tárlatnyitón Németh Judit, a WSSz színésznője olvasott föl részleteket „Megnyitó, 1957. május 18.” című írásából, amelyben érzékletesen (több gyönyörű csattanóval) rajzolja meg azt a folyamatot, amelynek a végén eljutott legelső, jelentős önálló kiállításához: amikor festőművészként állt ki a világ elé. „Hát megvolt a verniszázs? (...) A képeket persze nem nézték, csak beszéltek, csoportokban, rajokban, csomókban, összedugott fejjel. 1957. május 18-a, szombat dél. Igaz is, Fülep nem jött el. Miért is jött volna? A képeket már látta, és zsúrra, vernisszázsra nem jár.” A szombathelyi nyitva van: meg kell nézni.

 

Ölbei Lívia

hozzászólás

Facebook

Hozzászólások