Lesz-e Pesty Frigyes utca az Engels utcából?

Fotó: Merklin Tímea

Ráday úr komoly iratköteggel érkezett a szerkesztőségünkbe, hogy bemutassa és bizonyítsa a 19. században élt dédapja, Pesty Frigyes történettudós jelentőségét, aki egyebek között létrehozta a 67 vaskos kötetből álló, Magyarország Helynévtára című művét, azzal a céllal, hogy az utókor számára a lehető legtöbb információt megőrizze. Pesty Frigyes akadémikus volt és többszörösen megválasztott országgyűlési képviselő, a szabadságharcban Klapka György mellett teljesített szolgálatot, a harc leverése után várfogságba került, meg is kínozták. Utána visszatért szülővárosába, Temesvárra, ahol a helyi lapban számos magyarbarát cikket írt. Részt vett abban az országos gyűjtésben, amely az Akadémia új épületének létrehozását támogatta.

1997-ben a MTA már javasolta – kellő indoklással – a Budapest Főváros Polgármesteri Hivatalának, hogy nevezzenek el Pesty Frigyesről utcát, de ez nem történt meg. A 2012-es törvény nyomán cserélt utcanevek közé sem került be Pesty Frigyes neve, nincs róla elnevezve közterület sem Budapesten, sem máshol az országban.

Dédunokája, a szerkesztőségünket felkereső Ráday Pesthy Pál – amint meséli –, 12 havi nyugdíját rakta össze, hogy Szegeden szobrot állíttasson felmenőjének. A mellszobrot ő maga avatta fel 2009-ben, Pesty Frigyes halálának 120. évfordulóján a Nemzeti Emlékcsarnokban. Most Szombathelyen szeretne emléket állítani számára az Engels utca átneveztetésével. Miért pont Szombathelyen?

– Az irányította a figyelmemet Szombathelyre, hogy Pesty Frigyes ezt a várost választotta volna a nyugalomba vonulásához. És találtam itt egy olyan utcát, az Engels utcát, aminek nem változtatták meg a nevét, pedig a 2012-ben életbe lépett törvény előírja, hogy az önkényuralmi rendszerekhez köthető utcaneveket le kell cseréli. Engels a Kommunista kiáltvány társszerzője volt, mit keres még mindig utcanévadóként? Írtam Szombathely polgármesterének és képviselő-testületének levelet az ügyben – 18 melléklettel –, de érdemben nem foglalkoztak vele.

Melyik lenne fontosabb: hogy utcát nevezzenek el Pesty Frigyesről, vagy, hogy Engels nevét lecseréljék? – kérdeztük Ráday urat, de nem tud választani, ezért is gondolta, hogy a kettőt összekapcsolja. Dédapja a családtörténeti hiúság miatt is fontos, az Engels lecserélése pedig azt jelentené, hogy „megszabadulunk a régi filozófiáktól". Persze azt is tudomásul veszi, ha nem megy.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy lett a professzorból külföldön élő magyar? Miért foglalkozik valaki magyarországi utcanévváltoztatási kérdéssel Ausztriából, miért nem elég a nyugdíjas évekre a burgenlandi Városszalónak (Stadtschlaining) adta nyugalom?

Azt meséli, Budapesten lakott, ahol az ő ükapjának ükapjáról van elnevezve a Ráday utca (az a Ráday Rákóczi jobb keze volt). Itthon háromszoros magyar bajnok asztaliteniszező volt, közgazdász, és sokat keresett a cégének, de be akarták léptetni a pártba. 1976-ban elkobozták budai öröklakását, ő pert indított, született egy ítélet, miszerint a lakás elvétele törvénytelen volt, de mégsem adták vissza.

– Húsz éve élek Ausztriában, amióta visszajöttem Kanadából. Elhatároztam, hogy határon kívüli magyarlakta földre telepszem, onnan segítem az országot. Hogy égjen le a pofájukról a bőr – mondja az elvett lakás miatt máig dühös Ráday úr, aki nem mellesleg közgazdász- és történelemtudományi doktor és „az angol királyi család egyetlen magyar rokona", amint a rokonságot erre vonatkozó családfa-rajzzal is bizonyítani tudja.

Bár utcanévcsere indítványozásról, a dédapa történelmi jelentőségéről, a professzor egész Káprát-medencében kifejtett előadói tevékenységéről beszélgetünk, egy nemesi család magyar történelmi jelenlétéről és sorsáról van szó, amely folyamban ő is keresi a helyét, megbecsültséget szeretne, elismert hovatartozást, azt a jelenlétet, amit Weöres Sándor a versében így fogalmaz: „Száll évezredek hada, majdnem mindent learatnak, de azon nem változtatnak, hogy itt álltál valaha".