Létszámleépítés

Dr. Szép Flórián, a megyei pénztár igazgatója szerint szerencse a szerencsétlenségben, hogy olyan munkatársakat küldenek el, akik előrehozott öregségi nyugdíjat tudnak igénybe venni, vagy bekerülhetnek a prémium évek programjába. A probléma viszont az, hogy ez a létszám rettenetesen fog hiányozni a további munkavégzés során. A pénztárnál jelenleg nyolcvannégyen dolgoznak.

- Az új közgyógyellátási rendszer a megyében közel tízezer embert érint, és emellett az egyéb feladatok évente 10-15 százalékos mértékben növekednek - mondja az igazgató. - A létszámleépítés mellett ezeket a feladatokat nehéz ellátni. A mi munkánk lényege az ügyfelek ellátása, alapvető rendeltetésünk az ügyfél kiszolgálása, napi kapcsolatban állunk az emberekkel, s nem tudom, hogyan fogjuk ezt megoldani szeptembertől a hiányzó munkatársak nélkül.

Azok a tevékenységek, amelyek közvetlenül a lakossági ellátáshoz kapcsolódnak (közgyógyellátás, táppénz, EU-s egészségbiztosítási kártya), talán előbbre kerülnek a rangsorban, hogy ne legyen fennakadás, de ezzel a pénztár bizonyos ellenőrzési feladatai torlódnak majd. Ez a létszámleépítés olyan mértékű, hogy megyei szinten már nem lehet fennakadások nélkül átvészelni. Az elmúlt években volt már hasonló mértékű leépítés, akkor az állomány 10 százalékát küldték el.

- A jövőre nézve egyelőre semmi biztosat nem lehet mondani - ecseteli az igazgató -, két irány lehetséges. Az egészségügy Zöld Könyvében szó esik a több-biztosítós modellről. Ez az egyik lehetséges út, a másik a regionalizáció, a központi államigazgatási szerveknek egyfajta összevonása. A két lehetséges megoldás közül nem tudjuk, melyik vár ránk. Ez azért veszélyes, mert úgy nem lehet elvárni az emberektől minőségi munkát, hogy egyrészt létszámleépítés van, másrészt pedig nem tudják, hogy mit is hoz a jövő.

Az igazgató véleménye szerint Magyarországon a több-biztosítós modell önmagában - mint formai megoldás - nem váltaná be a hozzá fűzött reményeket. Többe kerülne az adminisztrációját illetően, a biztosítási alapműködését illetően, de érdembeli változást nem hozna.

Regionális átalakulás során a megye bizonyos funkcionális feladatai átkerülnének regionális szintre, a nem régióközpontú megyékben lévő pénztárak városi hivatalokká válnának. Konkrét döntés egyelőre nincs, így arról sincs információnk, hogy a regionalizáció során hol lenne a régióközpont.

Azt a szolgáltatási kört, amelyet a biztosított 1993-ig egy helyen elérhetett, most négy hivatal végzi egy megyében. Az igazgató szerint az egységes társadalombiztosítás szétválasztása 1993-ban nem volt jó ötlet, majd ugyancsak nem volt jó megoldás 1999-ben, hogy az évi járulékfizetés és bevallás az APEH-hez került, majd pedig 2000-ben az úgynevezett családtámogatást az államháztartási hivatalokhoz rendelték. A bonyolult rendszer miatt pedig a biztosított sincs tisztában azzal, hogy hol intézheti az ügyeit. Az alapvető szempont a változásoknál, hogy olyan szervezeti átalakulás legyen, melyben az ügyfél érdekeit veszik figyelembe, s az azonos ügyeket egy helyen intézhessék el a biztosítottak. Valamint az is kikötés lehetne, hogy a szolgáltatáshoz való hozzáférés az ügyfél lakóhelyétől 15-20 kilométeres körzetben, egy teljes körű szolgáltatást nyújtó ügyfélszolgálati irodában történhessen.A létszámleépítés a megyei egészségbiztosítási pénztárt is érinti szeptemberben

- Az új közgyógyellátási rendszer a megyében közel tízezer embert érint, és emellett az egyéb feladatok évente 10-15 százalékos mértékben növekednek - mondja az igazgató. - A létszámleépítés mellett ezeket a feladatokat nehéz ellátni. A mi munkánk lényege az ügyfelek ellátása, alapvető rendeltetésünk az ügyfél kiszolgálása, napi kapcsolatban állunk az emberekkel, s nem tudom, hogyan fogjuk ezt megoldani szeptembertől a hiányzó munkatársak nélkül.

Azok a tevékenységek, amelyek közvetlenül a lakossági ellátáshoz kapcsolódnak (közgyógyellátás, táppénz, EU-s egészségbiztosítási kártya), talán előbbre kerülnek a rangsorban, hogy ne legyen fennakadás, de ezzel a pénztár bizonyos ellenőrzési feladatai torlódnak majd. Ez a létszámleépítés olyan mértékű, hogy megyei szinten már nem lehet fennakadások nélkül átvészelni. Az elmúlt években volt már hasonló mértékű leépítés, akkor az állomány 10 százalékát küldték el.

- A jövőre nézve egyelőre semmi biztosat nem lehet mondani - ecseteli az igazgató -, két irány lehetséges. Az egészségügy Zöld Könyvében szó esik a több-biztosítós modellről. Ez az egyik lehetséges út, a másik a regionalizáció, a központi államigazgatási szerveknek egyfajta összevonása. A két lehetséges megoldás közül nem tudjuk, melyik vár ránk. Ez azért veszélyes, mert úgy nem lehet elvárni az emberektől minőségi munkát, hogy egyrészt létszámleépítés van, másrészt pedig nem tudják, hogy mit is hoz a jövő.

Az igazgató véleménye szerint Magyarországon a több-biztosítós modell önmagában - mint formai megoldás - nem váltaná be a hozzá fűzött reményeket. Többe kerülne az adminisztrációját illetően, a biztosítási alapműködését illetően, de érdembeli változást nem hozna.

Regionális átalakulás során a megye bizonyos funkcionális feladatai átkerülnének regionális szintre, a nem régióközpontú megyékben lévő pénztárak városi hivatalokká válnának. Konkrét döntés egyelőre nincs, így arról sincs információnk, hogy a regionalizáció során hol lenne a régióközpont.

Azt a szolgáltatási kört, amelyet a biztosított 1993-ig egy helyen elérhetett, most négy hivatal végzi egy megyében. Az igazgató szerint az egységes társadalombiztosítás szétválasztása 1993-ban nem volt jó ötlet, majd ugyancsak nem volt jó megoldás 1999-ben, hogy az évi járulékfizetés és bevallás az APEH-hez került, majd pedig 2000-ben az úgynevezett családtámogatást az államháztartási hivatalokhoz rendelték. A bonyolult rendszer miatt pedig a biztosított sincs tisztában azzal, hogy hol intézheti az ügyeit. Az alapvető szempont a változásoknál, hogy olyan szervezeti átalakulás legyen, melyben az ügyfél érdekeit veszik figyelembe, s az azonos ügyeket egy helyen intézhessék el a biztosítottak. Valamint az is kikötés lehetne, hogy a szolgáltatáshoz való hozzáférés az ügyfél lakóhelyétől 15-20 kilométeres körzetben, egy teljes körű szolgáltatást nyújtó ügyfélszolgálati irodában történhessen.A létszámleépítés a megyei egészségbiztosítási pénztárt is érinti szeptemberben

- Az új közgyógyellátási rendszer a megyében közel tízezer embert érint, és emellett az egyéb feladatok évente 10-15 százalékos mértékben növekednek - mondja az igazgató. - A létszámleépítés mellett ezeket a feladatokat nehéz ellátni. A mi munkánk lényege az ügyfelek ellátása, alapvető rendeltetésünk az ügyfél kiszolgálása, napi kapcsolatban állunk az emberekkel, s nem tudom, hogyan fogjuk ezt megoldani szeptembertől a hiányzó munkatársak nélkül.

Azok a tevékenységek, amelyek közvetlenül a lakossági ellátáshoz kapcsolódnak (közgyógyellátás, táppénz, EU-s egészségbiztosítási kártya), talán előbbre kerülnek a rangsorban, hogy ne legyen fennakadás, de ezzel a pénztár bizonyos ellenőrzési feladatai torlódnak majd. Ez a létszámleépítés olyan mértékű, hogy megyei szinten már nem lehet fennakadások nélkül átvészelni. Az elmúlt években volt már hasonló mértékű leépítés, akkor az állomány 10 százalékát küldték el.

- A jövőre nézve egyelőre semmi biztosat nem lehet mondani - ecseteli az igazgató -, két irány lehetséges. Az egészségügy Zöld Könyvében szó esik a több-biztosítós modellről. Ez az egyik lehetséges út, a másik a regionalizáció, a központi államigazgatási szerveknek egyfajta összevonása. A két lehetséges megoldás közül nem tudjuk, melyik vár ránk. Ez azért veszélyes, mert úgy nem lehet elvárni az emberektől minőségi munkát, hogy egyrészt létszámleépítés van, másrészt pedig nem tudják, hogy mit is hoz a jövő.

Az igazgató véleménye szerint Magyarországon a több-biztosítós modell önmagában - mint formai megoldás - nem váltaná be a hozzá fűzött reményeket. Többe kerülne az adminisztrációját illetően, a biztosítási alapműködését illetően, de érdembeli változást nem hozna.

Regionális átalakulás során a megye bizonyos funkcionális feladatai átkerülnének regionális szintre, a nem régióközpontú megyékben lévő pénztárak városi hivatalokká válnának. Konkrét döntés egyelőre nincs, így arról sincs információnk, hogy a regionalizáció során hol lenne a régióközpont.

Azt a szolgáltatási kört, amelyet a biztosított 1993-ig egy helyen elérhetett, most négy hivatal végzi egy megyében. Az igazgató szerint az egységes társadalombiztosítás szétválasztása 1993-ban nem volt jó ötlet, majd ugyancsak nem volt jó megoldás 1999-ben, hogy az évi járulékfizetés és bevallás az APEH-hez került, majd pedig 2000-ben az úgynevezett családtámogatást az államháztartási hivatalokhoz rendelték. A bonyolult rendszer miatt pedig a biztosított sincs tisztában azzal, hogy hol intézheti az ügyeit. Az alapvető szempont a változásoknál, hogy olyan szervezeti átalakulás legyen, melyben az ügyfél érdekeit veszik figyelembe, s az azonos ügyeket egy helyen intézhessék el a biztosítottak. Valamint az is kikötés lehetne, hogy a szolgáltatáshoz való hozzáférés az ügyfél lakóhelyétől 15-20 kilométeres körzetben, egy teljes körű szolgáltatást nyújtó ügyfélszolgálati irodában történhessen.A létszámleépítés a megyei egészségbiztosítási pénztárt is érinti szeptemberben

Azok a tevékenységek, amelyek közvetlenül a lakossági ellátáshoz kapcsolódnak (közgyógyellátás, táppénz, EU-s egészségbiztosítási kártya), talán előbbre kerülnek a rangsorban, hogy ne legyen fennakadás, de ezzel a pénztár bizonyos ellenőrzési feladatai torlódnak majd. Ez a létszámleépítés olyan mértékű, hogy megyei szinten már nem lehet fennakadások nélkül átvészelni. Az elmúlt években volt már hasonló mértékű leépítés, akkor az állomány 10 százalékát küldték el.

- A jövőre nézve egyelőre semmi biztosat nem lehet mondani - ecseteli az igazgató -, két irány lehetséges. Az egészségügy Zöld Könyvében szó esik a több-biztosítós modellről. Ez az egyik lehetséges út, a másik a regionalizáció, a központi államigazgatási szerveknek egyfajta összevonása. A két lehetséges megoldás közül nem tudjuk, melyik vár ránk. Ez azért veszélyes, mert úgy nem lehet elvárni az emberektől minőségi munkát, hogy egyrészt létszámleépítés van, másrészt pedig nem tudják, hogy mit is hoz a jövő.

Az igazgató véleménye szerint Magyarországon a több-biztosítós modell önmagában - mint formai megoldás - nem váltaná be a hozzá fűzött reményeket. Többe kerülne az adminisztrációját illetően, a biztosítási alapműködését illetően, de érdembeli változást nem hozna.

Regionális átalakulás során a megye bizonyos funkcionális feladatai átkerülnének regionális szintre, a nem régióközpontú megyékben lévő pénztárak városi hivatalokká válnának. Konkrét döntés egyelőre nincs, így arról sincs információnk, hogy a regionalizáció során hol lenne a régióközpont.

Azt a szolgáltatási kört, amelyet a biztosított 1993-ig egy helyen elérhetett, most négy hivatal végzi egy megyében. Az igazgató szerint az egységes társadalombiztosítás szétválasztása 1993-ban nem volt jó ötlet, majd ugyancsak nem volt jó megoldás 1999-ben, hogy az évi járulékfizetés és bevallás az APEH-hez került, majd pedig 2000-ben az úgynevezett családtámogatást az államháztartási hivatalokhoz rendelték. A bonyolult rendszer miatt pedig a biztosított sincs tisztában azzal, hogy hol intézheti az ügyeit. Az alapvető szempont a változásoknál, hogy olyan szervezeti átalakulás legyen, melyben az ügyfél érdekeit veszik figyelembe, s az azonos ügyeket egy helyen intézhessék el a biztosítottak. Valamint az is kikötés lehetne, hogy a szolgáltatáshoz való hozzáférés az ügyfél lakóhelyétől 15-20 kilométeres körzetben, egy teljes körű szolgáltatást nyújtó ügyfélszolgálati irodában történhessen.A létszámleépítés a megyei egészségbiztosítási pénztárt is érinti szeptemberben

Azok a tevékenységek, amelyek közvetlenül a lakossági ellátáshoz kapcsolódnak (közgyógyellátás, táppénz, EU-s egészségbiztosítási kártya), talán előbbre kerülnek a rangsorban, hogy ne legyen fennakadás, de ezzel a pénztár bizonyos ellenőrzési feladatai torlódnak majd. Ez a létszámleépítés olyan mértékű, hogy megyei szinten már nem lehet fennakadások nélkül átvészelni. Az elmúlt években volt már hasonló mértékű leépítés, akkor az állomány 10 százalékát küldték el.

- A jövőre nézve egyelőre semmi biztosat nem lehet mondani - ecseteli az igazgató -, két irány lehetséges. Az egészségügy Zöld Könyvében szó esik a több-biztosítós modellről. Ez az egyik lehetséges út, a másik a regionalizáció, a központi államigazgatási szerveknek egyfajta összevonása. A két lehetséges megoldás közül nem tudjuk, melyik vár ránk. Ez azért veszélyes, mert úgy nem lehet elvárni az emberektől minőségi munkát, hogy egyrészt létszámleépítés van, másrészt pedig nem tudják, hogy mit is hoz a jövő.

Az igazgató véleménye szerint Magyarországon a több-biztosítós modell önmagában - mint formai megoldás - nem váltaná be a hozzá fűzött reményeket. Többe kerülne az adminisztrációját illetően, a biztosítási alapműködését illetően, de érdembeli változást nem hozna.

Regionális átalakulás során a megye bizonyos funkcionális feladatai átkerülnének regionális szintre, a nem régióközpontú megyékben lévő pénztárak városi hivatalokká válnának. Konkrét döntés egyelőre nincs, így arról sincs információnk, hogy a regionalizáció során hol lenne a régióközpont.

Azt a szolgáltatási kört, amelyet a biztosított 1993-ig egy helyen elérhetett, most négy hivatal végzi egy megyében. Az igazgató szerint az egységes társadalombiztosítás szétválasztása 1993-ban nem volt jó ötlet, majd ugyancsak nem volt jó megoldás 1999-ben, hogy az évi járulékfizetés és bevallás az APEH-hez került, majd pedig 2000-ben az úgynevezett családtámogatást az államháztartási hivatalokhoz rendelték. A bonyolult rendszer miatt pedig a biztosított sincs tisztában azzal, hogy hol intézheti az ügyeit. Az alapvető szempont a változásoknál, hogy olyan szervezeti átalakulás legyen, melyben az ügyfél érdekeit veszik figyelembe, s az azonos ügyeket egy helyen intézhessék el a biztosítottak. Valamint az is kikötés lehetne, hogy a szolgáltatáshoz való hozzáférés az ügyfél lakóhelyétől 15-20 kilométeres körzetben, egy teljes körű szolgáltatást nyújtó ügyfélszolgálati irodában történhessen.A létszámleépítés a megyei egészségbiztosítási pénztárt is érinti szeptemberben

- A jövőre nézve egyelőre semmi biztosat nem lehet mondani - ecseteli az igazgató -, két irány lehetséges. Az egészségügy Zöld Könyvében szó esik a több-biztosítós modellről. Ez az egyik lehetséges út, a másik a regionalizáció, a központi államigazgatási szerveknek egyfajta összevonása. A két lehetséges megoldás közül nem tudjuk, melyik vár ránk. Ez azért veszélyes, mert úgy nem lehet elvárni az emberektől minőségi munkát, hogy egyrészt létszámleépítés van, másrészt pedig nem tudják, hogy mit is hoz a jövő.

Az igazgató véleménye szerint Magyarországon a több-biztosítós modell önmagában - mint formai megoldás - nem váltaná be a hozzá fűzött reményeket. Többe kerülne az adminisztrációját illetően, a biztosítási alapműködését illetően, de érdembeli változást nem hozna.

Regionális átalakulás során a megye bizonyos funkcionális feladatai átkerülnének regionális szintre, a nem régióközpontú megyékben lévő pénztárak városi hivatalokká válnának. Konkrét döntés egyelőre nincs, így arról sincs információnk, hogy a regionalizáció során hol lenne a régióközpont.

Azt a szolgáltatási kört, amelyet a biztosított 1993-ig egy helyen elérhetett, most négy hivatal végzi egy megyében. Az igazgató szerint az egységes társadalombiztosítás szétválasztása 1993-ban nem volt jó ötlet, majd ugyancsak nem volt jó megoldás 1999-ben, hogy az évi járulékfizetés és bevallás az APEH-hez került, majd pedig 2000-ben az úgynevezett családtámogatást az államháztartási hivatalokhoz rendelték. A bonyolult rendszer miatt pedig a biztosított sincs tisztában azzal, hogy hol intézheti az ügyeit. Az alapvető szempont a változásoknál, hogy olyan szervezeti átalakulás legyen, melyben az ügyfél érdekeit veszik figyelembe, s az azonos ügyeket egy helyen intézhessék el a biztosítottak. Valamint az is kikötés lehetne, hogy a szolgáltatáshoz való hozzáférés az ügyfél lakóhelyétől 15-20 kilométeres körzetben, egy teljes körű szolgáltatást nyújtó ügyfélszolgálati irodában történhessen.A létszámleépítés a megyei egészségbiztosítási pénztárt is érinti szeptemberben

- A jövőre nézve egyelőre semmi biztosat nem lehet mondani - ecseteli az igazgató -, két irány lehetséges. Az egészségügy Zöld Könyvében szó esik a több-biztosítós modellről. Ez az egyik lehetséges út, a másik a regionalizáció, a központi államigazgatási szerveknek egyfajta összevonása. A két lehetséges megoldás közül nem tudjuk, melyik vár ránk. Ez azért veszélyes, mert úgy nem lehet elvárni az emberektől minőségi munkát, hogy egyrészt létszámleépítés van, másrészt pedig nem tudják, hogy mit is hoz a jövő.

Az igazgató véleménye szerint Magyarországon a több-biztosítós modell önmagában - mint formai megoldás - nem váltaná be a hozzá fűzött reményeket. Többe kerülne az adminisztrációját illetően, a biztosítási alapműködését illetően, de érdembeli változást nem hozna.

Regionális átalakulás során a megye bizonyos funkcionális feladatai átkerülnének regionális szintre, a nem régióközpontú megyékben lévő pénztárak városi hivatalokká válnának. Konkrét döntés egyelőre nincs, így arról sincs információnk, hogy a regionalizáció során hol lenne a régióközpont.

Azt a szolgáltatási kört, amelyet a biztosított 1993-ig egy helyen elérhetett, most négy hivatal végzi egy megyében. Az igazgató szerint az egységes társadalombiztosítás szétválasztása 1993-ban nem volt jó ötlet, majd ugyancsak nem volt jó megoldás 1999-ben, hogy az évi járulékfizetés és bevallás az APEH-hez került, majd pedig 2000-ben az úgynevezett családtámogatást az államháztartási hivatalokhoz rendelték. A bonyolult rendszer miatt pedig a biztosított sincs tisztában azzal, hogy hol intézheti az ügyeit. Az alapvető szempont a változásoknál, hogy olyan szervezeti átalakulás legyen, melyben az ügyfél érdekeit veszik figyelembe, s az azonos ügyeket egy helyen intézhessék el a biztosítottak. Valamint az is kikötés lehetne, hogy a szolgáltatáshoz való hozzáférés az ügyfél lakóhelyétől 15-20 kilométeres körzetben, egy teljes körű szolgáltatást nyújtó ügyfélszolgálati irodában történhessen.A létszámleépítés a megyei egészségbiztosítási pénztárt is érinti szeptemberben

Az igazgató véleménye szerint Magyarországon a több-biztosítós modell önmagában - mint formai megoldás - nem váltaná be a hozzá fűzött reményeket. Többe kerülne az adminisztrációját illetően, a biztosítási alapműködését illetően, de érdembeli változást nem hozna.

Regionális átalakulás során a megye bizonyos funkcionális feladatai átkerülnének regionális szintre, a nem régióközpontú megyékben lévő pénztárak városi hivatalokká válnának. Konkrét döntés egyelőre nincs, így arról sincs információnk, hogy a regionalizáció során hol lenne a régióközpont.

Azt a szolgáltatási kört, amelyet a biztosított 1993-ig egy helyen elérhetett, most négy hivatal végzi egy megyében. Az igazgató szerint az egységes társadalombiztosítás szétválasztása 1993-ban nem volt jó ötlet, majd ugyancsak nem volt jó megoldás 1999-ben, hogy az évi járulékfizetés és bevallás az APEH-hez került, majd pedig 2000-ben az úgynevezett családtámogatást az államháztartási hivatalokhoz rendelték. A bonyolult rendszer miatt pedig a biztosított sincs tisztában azzal, hogy hol intézheti az ügyeit. Az alapvető szempont a változásoknál, hogy olyan szervezeti átalakulás legyen, melyben az ügyfél érdekeit veszik figyelembe, s az azonos ügyeket egy helyen intézhessék el a biztosítottak. Valamint az is kikötés lehetne, hogy a szolgáltatáshoz való hozzáférés az ügyfél lakóhelyétől 15-20 kilométeres körzetben, egy teljes körű szolgáltatást nyújtó ügyfélszolgálati irodában történhessen.A létszámleépítés a megyei egészségbiztosítási pénztárt is érinti szeptemberben

Az igazgató véleménye szerint Magyarországon a több-biztosítós modell önmagában - mint formai megoldás - nem váltaná be a hozzá fűzött reményeket. Többe kerülne az adminisztrációját illetően, a biztosítási alapműködését illetően, de érdembeli változást nem hozna.

Regionális átalakulás során a megye bizonyos funkcionális feladatai átkerülnének regionális szintre, a nem régióközpontú megyékben lévő pénztárak városi hivatalokká válnának. Konkrét döntés egyelőre nincs, így arról sincs információnk, hogy a regionalizáció során hol lenne a régióközpont.

Azt a szolgáltatási kört, amelyet a biztosított 1993-ig egy helyen elérhetett, most négy hivatal végzi egy megyében. Az igazgató szerint az egységes társadalombiztosítás szétválasztása 1993-ban nem volt jó ötlet, majd ugyancsak nem volt jó megoldás 1999-ben, hogy az évi járulékfizetés és bevallás az APEH-hez került, majd pedig 2000-ben az úgynevezett családtámogatást az államháztartási hivatalokhoz rendelték. A bonyolult rendszer miatt pedig a biztosított sincs tisztában azzal, hogy hol intézheti az ügyeit. Az alapvető szempont a változásoknál, hogy olyan szervezeti átalakulás legyen, melyben az ügyfél érdekeit veszik figyelembe, s az azonos ügyeket egy helyen intézhessék el a biztosítottak. Valamint az is kikötés lehetne, hogy a szolgáltatáshoz való hozzáférés az ügyfél lakóhelyétől 15-20 kilométeres körzetben, egy teljes körű szolgáltatást nyújtó ügyfélszolgálati irodában történhessen.A létszámleépítés a megyei egészségbiztosítási pénztárt is érinti szeptemberben

Regionális átalakulás során a megye bizonyos funkcionális feladatai átkerülnének regionális szintre, a nem régióközpontú megyékben lévő pénztárak városi hivatalokká válnának. Konkrét döntés egyelőre nincs, így arról sincs információnk, hogy a regionalizáció során hol lenne a régióközpont.

Azt a szolgáltatási kört, amelyet a biztosított 1993-ig egy helyen elérhetett, most négy hivatal végzi egy megyében. Az igazgató szerint az egységes társadalombiztosítás szétválasztása 1993-ban nem volt jó ötlet, majd ugyancsak nem volt jó megoldás 1999-ben, hogy az évi járulékfizetés és bevallás az APEH-hez került, majd pedig 2000-ben az úgynevezett családtámogatást az államháztartási hivatalokhoz rendelték. A bonyolult rendszer miatt pedig a biztosított sincs tisztában azzal, hogy hol intézheti az ügyeit. Az alapvető szempont a változásoknál, hogy olyan szervezeti átalakulás legyen, melyben az ügyfél érdekeit veszik figyelembe, s az azonos ügyeket egy helyen intézhessék el a biztosítottak. Valamint az is kikötés lehetne, hogy a szolgáltatáshoz való hozzáférés az ügyfél lakóhelyétől 15-20 kilométeres körzetben, egy teljes körű szolgáltatást nyújtó ügyfélszolgálati irodában történhessen.A létszámleépítés a megyei egészségbiztosítási pénztárt is érinti szeptemberben

Regionális átalakulás során a megye bizonyos funkcionális feladatai átkerülnének regionális szintre, a nem régióközpontú megyékben lévő pénztárak városi hivatalokká válnának. Konkrét döntés egyelőre nincs, így arról sincs információnk, hogy a regionalizáció során hol lenne a régióközpont.

Azt a szolgáltatási kört, amelyet a biztosított 1993-ig egy helyen elérhetett, most négy hivatal végzi egy megyében. Az igazgató szerint az egységes társadalombiztosítás szétválasztása 1993-ban nem volt jó ötlet, majd ugyancsak nem volt jó megoldás 1999-ben, hogy az évi járulékfizetés és bevallás az APEH-hez került, majd pedig 2000-ben az úgynevezett családtámogatást az államháztartási hivatalokhoz rendelték. A bonyolult rendszer miatt pedig a biztosított sincs tisztában azzal, hogy hol intézheti az ügyeit. Az alapvető szempont a változásoknál, hogy olyan szervezeti átalakulás legyen, melyben az ügyfél érdekeit veszik figyelembe, s az azonos ügyeket egy helyen intézhessék el a biztosítottak. Valamint az is kikötés lehetne, hogy a szolgáltatáshoz való hozzáférés az ügyfél lakóhelyétől 15-20 kilométeres körzetben, egy teljes körű szolgáltatást nyújtó ügyfélszolgálati irodában történhessen.A létszámleépítés a megyei egészségbiztosítási pénztárt is érinti szeptemberben

Azt a szolgáltatási kört, amelyet a biztosított 1993-ig egy helyen elérhetett, most négy hivatal végzi egy megyében. Az igazgató szerint az egységes társadalombiztosítás szétválasztása 1993-ban nem volt jó ötlet, majd ugyancsak nem volt jó megoldás 1999-ben, hogy az évi járulékfizetés és bevallás az APEH-hez került, majd pedig 2000-ben az úgynevezett családtámogatást az államháztartási hivatalokhoz rendelték. A bonyolult rendszer miatt pedig a biztosított sincs tisztában azzal, hogy hol intézheti az ügyeit. Az alapvető szempont a változásoknál, hogy olyan szervezeti átalakulás legyen, melyben az ügyfél érdekeit veszik figyelembe, s az azonos ügyeket egy helyen intézhessék el a biztosítottak. Valamint az is kikötés lehetne, hogy a szolgáltatáshoz való hozzáférés az ügyfél lakóhelyétől 15-20 kilométeres körzetben, egy teljes körű szolgáltatást nyújtó ügyfélszolgálati irodában történhessen.A létszámleépítés a megyei egészségbiztosítási pénztárt is érinti szeptemberben

Azt a szolgáltatási kört, amelyet a biztosított 1993-ig egy helyen elérhetett, most négy hivatal végzi egy megyében. Az igazgató szerint az egységes társadalombiztosítás szétválasztása 1993-ban nem volt jó ötlet, majd ugyancsak nem volt jó megoldás 1999-ben, hogy az évi járulékfizetés és bevallás az APEH-hez került, majd pedig 2000-ben az úgynevezett családtámogatást az államháztartási hivatalokhoz rendelték. A bonyolult rendszer miatt pedig a biztosított sincs tisztában azzal, hogy hol intézheti az ügyeit. Az alapvető szempont a változásoknál, hogy olyan szervezeti átalakulás legyen, melyben az ügyfél érdekeit veszik figyelembe, s az azonos ügyeket egy helyen intézhessék el a biztosítottak. Valamint az is kikötés lehetne, hogy a szolgáltatáshoz való hozzáférés az ügyfél lakóhelyétől 15-20 kilométeres körzetben, egy teljes körű szolgáltatást nyújtó ügyfélszolgálati irodában történhessen.A létszámleépítés a megyei egészségbiztosítási pénztárt is érinti szeptemberben