2014.01.10. 20:05
Magyar-szlovén kormányfői találkozó - Összekötő utat avattak
Alenka Bratušek, Szlovénia miniszterelnöke és Orbán Viktor miniszterelnök közösen adták át a Felsőszölnök és Kétvölgy közötti összekötő utat.
Az eseményen szép számmal jelentek meg a magyar és szlovén ajkú, környező települések lakói. A helyiek örömüket fejezték ki az avatáson, hiszen több mint hét évig épült az út, sok-sok környezetvédelmi és műszaki jogszabály nehezítette a munkát.
Az összekötő út megépítésével Kétvölgy megszűnt zsáktelepülés lenni. Az út megépítése előtt Szentgotthárd érintésével, mintegy 40 perces kerülővel volt elérhető a két határ menti település, Kétvölgy és Felsőszölnök. Az eddigi 25 kilométeres út 5 kilométerre csökkent. Orbán Viktor miniszterelnök kiemelte: a Felsőszölnök-Kétvölgy közötti szakasz átadása egyben a saját magunk gyengeségei felett aratott diadal is.
A magyar, majd a szlovén himnuszt is elénekelték a nemzetiségi általános iskola diákjai pénteken a kétvölgyi magyar-szlovén határátkelőnél, ahol hosszú idő után végre hivatalosan is átadták az összekötő utat.
Alenka Bratušek és Orbán Viktor közösen nyitották meg az új összekötő utat a forgalom előtt (Fotó: Szendi Péter)
Harangozó Bertalan, a Vas Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja beszédében hangsúlyozta: a Szlovén Köztársaság és Magyarország közötti kapcsolatban Vas megye híd szerepet tölt be. Szavai szerint évszázadok óta élnek itt erős sorsközösségben szlovénok és magyarok, akik ezer szállal kapcsolódnak össze.
– Az évszázadokon át használt szekérút nyomán létrejött összekötő a szlovén nemzeti közösség egymáshoz ragaszkodásának jelképe, és a két ország közötti együttműködés szimbóluma – emelte ki Harangozó Bertalan, hozzátéve, hogy a 2010-es kormányváltást követő közigazgatás-megújítás jelentősen előmozdította az út régóta húzódó befejezését. Alenka Bratušek, a Szlovén Köztársaság miniszterelnöke örömét fejezte ki, hogy e jelentős útavatáson részt vehet, majd kiemelte: a nemzetiségek összekötik és egyesítik az országokat, közös gazdasági, kulturális és emberi kapcsolatokat tesznek lehetővé. A miniszterelnök asszony visszatekintésében rámutatott: a két nemzetiségnek mindig is szoros volt a kapcsolata a történelem folyamán, és a szomszédság olyan együttműködési távlatokat nyit, amik értéket jelentenek, és ki kell használni.
– A néhány kilométernyi út nagy öröm a rábavidéki szlovénoknak, és segíti a térség gazdasági fejlődését is – emelte ki a kormányfő, hozzátéve, hogy a beruházás jelképesen is bizonyítja, Magyarország odafigyel a szlovén nemzetiségi kisebbségre. Rámutatott: az elmúlt években hazánk szívén viselte az itt élő nemzetiség sorsát, ezt bizonyítja a szlovén kétnyelvű általános iskola fenntartásának átvétele, a Magyarországi Szlovénok Szövetségének működése, a szentgotthárdi Szlovén Rádió adásidejének megnövelése, de szólt határon át nyúló kezdeményezésekről is, melyek ékes példája egy almafeldolgozó üzem létesítése.
– Remélem, hogy közösen, párbeszédre alapozva fogjuk megoldani a következő időszak feladatait is – mondta Alenka Bratušek.
– Fontos, hogy a szlovén nemzeti kisebbség egyenrangúan, jól érezze magát a saját bőrében, a saját hazájában – fogalmazott köszöntőjében Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke.
A kormányfő szólt a magyar-szlovén határbővítő tervről is. Mint mondta, a két ország között jelenleg nyolc ponton lehet átkelni, ez 12,5 kilométeres sűrűséget jelent, míg Nyugat-Európában az átlag 2,4 kilométer.
– Ezért időszerű volt, hogy megállapodjunk, 2020-ig további hat ilyen ponton teremtünk összeköttetést a két ország között. A magyar kormány az itt élő embereknek tartozott ezzel az úttal, amely ha sok-sok nehézség árán is, de elkészült – mondta Orbán Viktor, majd Alenka Bratušekkel közösen átvágták a két ország színeiből álló szalagot, megnyitva az utat a forgalom előtt.
ÉVEK ÓTA TÉMA VOLT AZ ÚT
Miseút... Orbán Viktor miniszterelnök szerint így nevezték el a Felsőszölnök-Kétvölgy közötti szakaszt. „Nyolcadik éve vagyok miniszterelnök, de ezzel az úttal foglalkoztunk a legtöbbet. A kormányüléseken többet beszéltünk róla, mint az autósztrádáról”, emlékezett vissza Orbán Viktor, hozzátéve, hogy az út építését már évtizedekkel ezelőtt elhatározták, 2007-ben letették az alapkövet, aztán mintha „mi sem történt volna.”
„Beleütköztünk fafejű bürokratákba, beleütköztünk életszerűtlen műszaki szabályozásokba, félreértelmezett környezetvédelmi szempontokba”, fogalmazott a kormányfő, hozzátéve, hogy ez az út csak úgy készülhetett el, hogy mi, magyarok az összes rossz tulajdonságunkat legyőztük.