Hírek

2016.12.07. 18:55

Meg tudsz bocsátani?- Horváth Nikoletta jegyzete

Édesanyám vidáman szokta mesélni azt a kisnikis anekdotát, miszerint apróságként úgy kértem bocsánatot, ha valami rosszat csináltam, hogy odaálltam a publikum elé, és az érintett személynek (általában Anyunak vagy Apunak) azt mondtam: megbocsátok.

Horváth Nikoletta

Persze mindezt teljes meggyőződéssel és beleéléssel. Aztán nem tudtam, miért néz rám mindenki olyan furcsán, és mitől tör ki a nevetés az addig morcos megbántottakból.

Ma már megy az elnézéskérés, csak a baj az, hogy többször van rá szükség, mint ahányszor muszáj lenne. S néha akkor sem hangzik el, amikor nagyon kellene. Akármennyire igyekszem olykor sikerül megbántanom embertársaimat. A szándékos sértés soha nincsen tervben, de az akaratlan megbántás ugyanannyira probléma, és ugyanannyira terheli a lelkiismeretemet. Gondolom, ezzel mindannyian így vagyunk. Számtalan esetben okoztam fájdalmat úgy, hogy eszem ágában sem volt tőrt szúrni a másik szívébe, sőt nem egyszer talán fel sem tűnt, hogy egy-egy gesztusom, szavam, vagy vicces odaszólásom milyen mélyre tud hatolni a védtelen lelkekben.

A legrosszabb pedig az, amikor tudom, hogy megbántottam a másikat, tudom, hogy cselekedetem, gondolatom vagy szavaim tüskeként sebeket nyitottak meg, de már késő bármit is tennem, mondanom. Már késő bocsánatot kérni. Már nincs rá mód, esély.

Mindannyian kerültünk, kerülünk ilyen helyzetekbe, ebben biztos vagyok. Mert bár igyekszünk empatikusak, toleránsak lenni, végtére is csak emberek vagyunk, akik hibázunk, akik nem mindig cselekszünk helyesen, s akik olykor leginkább akaratlanul, de fájdalmat okozunk a többieknek. A lelkiismeretünk a legjobb mesterünk: minden esetben pontos képet kaphatunk bensőnkről és a tettünk következményeiről. Ha megsértünk valakit akarva, egy kirohanás alkalmával mondjuk, akkor könnyű helyzetben vagyunk, mert bocsánatot tudunk kérni. Persze a legjobb lenne nem elveszteni a fejünket, de arra csak kevesen képesek. Ám, amikor akaratlanul okozunk fájdalmat, akkor az esély a bocsánatkérésre nem adatik meg. Bízzunk abban, hogy ebben az esetben a másik fél jelzi problémáját, és tisztázhatunk minden félreértést, begyógyítva ezzel a friss hegeket.

Fontos, hogy engedjük el a régi sebeket, lelkiismeretünk visszatérő árnyait. Bocsássunk meg önmagunknak. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy békére leljünk, márpedig csak a lelki nyugalom állapotában tudunk mind szeretettel teltebbek lenni.

Végül, ha nem mondhatjuk el az érintettnek, mondjuk el mindenkinek, s ha kell nyilvánosan kérdezzük meg: meg tudsz nekem bocsátani? Talán elér az üzenet azokhoz, akiknek őszintén szántuk.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!